A magyar kertészet jelene és jövője

Dr. Bittsánszky János, az MKT elnöke

Beszélgetés dr. Bittsánszky Jánossal, a Magyar Kertészeti Tanács elnökével

Kertészeti szakemberek véleménye szerint a magyar kertészet jelenlegi teljesítménye elmarad a kedvező ökológiai adottságainktól és a piaci lehetőségeinktől is. Hol tart ma a kertészeti ágazatunk? Az EU csatlakozásunkat követő években a kertészetet milyen hatások érték, milyen eredmények születtek, és milyen gondok jelentkeztek?

A 2004. évi csatlakozás a kertészeti ágazatot felkészületlenül érte. A kertészet agráriumon belüli jelentőségét rosszul ítéltük meg. Az EU régi, kertészeti szempontból erős tagállamaiból nagymennyiségű kertészeti termék zúdult a magyar piacra kiszorítva onnan a magyar árut. Az áruházláncok által erősen koncentrálódó kiskereskedelemnek próbált egy rendkívül szétaprózódott kertészeti termelés beszállítói partnerként megfelelni. A termelés koncentrációját elősegítő termelői csoportok, TÉSZ-ek szerveződése nagyon kis mértékű volt.
A külföldi áru beáramlását fékezni tudó minőségellenőrzési rendszer rendkívül gyengén működött. A harmadik országokból származó import esetén sem éltünk a vámkivetés lehetőségével.
A magyar termékek számára megnyíló EU piac kínálta lehetőségekkel nem tudtunk élni, mivel nem állt rendelkezésre nagymennyiségű, egységes kiszerelésű, kiváló minőségű áru.
Ez a sokkhatás azután elindította a TÉSZ-ek, termelői csoportok nagyobb ütemű alakulását és megerősödését, valamint a minőségellenőrző hálózat jelentős fejlesztését.

Elnök Úr milyen fejlődési lehetőséget lát a kertészeti ágazatban?

Ökológiai adottságainknak köszönhetően kertészeti termékeink különlegesen jó beltartalmi értékekkel és ízzel rendelkeznek. Dísznövényeink kimagasló díszítő értékűek, gyógynövényeink hatóanyagtartalma magas. Az ország EU kelet-európai régiójának közepén fekszik, így piacaink gyorsan elérhetők. Tekintettel arra, hogy az EU 27 tagállamából mindössze 11 önellátó kertészeti termékekből, ezért a magyar termelés jelentős bővítésére van lehetőség. Jó minőségű, egységes kiszerelésű, folyamatosan szállított termék korlátlanul eladható a számunkra könnyen elérhető piacokon. A termelés bővítéséhez szükséges öntözővíz, jó minőségű termőföld, és jól képzett munkaerő rendelkezésre áll. Az idénymunkaerő is biztosítható, ha az adminisztráció jelentősen csökken, és a szociális segély mértéke nem a munka ellen hat.

Már megnyíltak azok a pályázati lehetőségek, amelyek a kertészet fejlesztéséhez jelentős támogatásokat biztosítanak. Az eddigi információk szerint elég nagy az érdeklődés a kertészek részéről és várható, hogy a támogatási lehetőségeket ki is fogják használni. Ön szerint milyen irányú fejlesztések segítenék legjobban elő a magyar kertészet dinamikus növekedését?

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv /UMVT/ keretében 2007- 13 között az agrárium fejlesztésére több mint 1300 milliárd Ft EU támogatás áll rendelkezésre. Ennek a jelentős összegnek közel 50 %-a – a magyar agrárdiplomácia sikerének köszönhetően- a versenyképesség növelésére fordítható. Az agrár kormányzat a fejlesztési források elosztásánál az állattenyésztést és a kertészetet kiemelten kezeli.
Megítélésem szerint az UMVT keretében 100 milliárd Ft fejlesztés valósulhat meg a kertészet területén.( támogatás+sajáterő+hitel).
A pályázatok folyamatosan kerülnek kiírásra. A gyümölcstelepítési pályázat első periódusa lezárult. Több mint 1000 ha-ra érkezett igény. A kertészeti gépek kiemelt – 35%-os – támogatásban részesülnek, a beadási határidő május 5-e.
A versenyképesség növelését szolgálja a termesztő berendezésekre (üvegház, fóliasátor, gombaház) nyújtott 40-60%-os támogatás. Ez lehetővé teszi, hogy jelentősen növekedjen a jó minőségű termék aránya, és növekedjen a szállítási időszak. A hűtőházakra, manipuláló helységekre nyújtott támogatás az árukikészítés színvonalát javíthatja jelentősen.
Az öntözésfejlesztésre biztosított pályázati források a termés minőség és biztonság javulásában játszanak fontos szerepet.
Reményeink szerint ebben a pályázati ciklusban mintegy 1000 ha-ral növekedhet a fedett felület alatti termelés.

Amennyiben a fejlesztések megalapozzák a kertészeti ágazat produktumának jelentősebb növelését, nem fogunk-e piaci korlátokba ütközni?

Jelenleg ha egy termelő egy áruházlánc beszállítója akar lenni, akkor heti 8-10 kamionnyi előre csomagolt, jó minőségű árut kell tudnia szállítani több hónapon keresztül. Az egyre élénkülő keleti piacok is ezt várják el tőlünk. Ezeknek az elvárásoknak eddig nem vagy csak néhány termelő tudott megfelelni. Amennyiben a többnyire családi gazdaságokban előállított termék koncentrációját az áruvá készítés folyamatában biztosítani tudjuk, valamint megvalósítjuk az EU által megkövetelt nyomonkövethetőséget (a termőföldtől a fogyasztó asztaláig) és a kiváló minőséget, akkor értékesítési korlátokkal nem kell számolnunk.

A zöldség és gyümölcs ágazat mellett viszonylag kevés szó esik a dísznövény-termesztésről. Kérem, hogy mutassa be röviden ezt az alágazatot, elsősorban az aktualitásokra koncentrálva.

A dísznövény ágazat hosszú idő óta a kertészet mostoha gyermeke volt, mivel az agrárirányítás a dísznövényt a luxus kategóriába sorolta és ezért valamennyi támogatásból kimaradt. Pedig az ágazat több tízezer embernek biztosít megélhetést és az élhető környezet megvalósításához jelentősen hozzájárul. Szerencsére az UMVT keretein belül ez az ágazat is fejlesztési forrásokhoz juthat, ami által a versenyképessége jelentősen javulhat.
A dísznövénytermesztők az egyéb kertészeti ágazatokkal kiegészülve hatalmas vállalkozásra készülnek. Április 26 és május 4 között kerül megrendezésre a FROLÁRIA 2008 nemzetközi kertészeti kiállítás a Hungexpo területén. A Nemzetközi Floráliák Szövetségének (AIF) keretében ötévente rendezzük meg ezt a nagy kertészeti showt. A Hungexpo A csarnokában 20 000 m2-n 9 napon keresztül a kertészeti szakkiállításoktól eltérően elsődlegesen a látvány fog dominálni. Természetesen a fő szerep a dísznövényeknek jut, de mellette valamennyi kertészeti ágazat bemutatkozik. A kiállításra 100 000 látogatót várunk.