Agrárpolitikai körkép

Fekete Ferenc főszerkesztő

Ötéves EU tagságunk mérlege – Influenzajárvány – Szükségből erény

Az elmúlt héten Gráf József miniszter sajtótájékoztatón értékelte a magyar agrárgazdaság ötéves EU tagságát; az agrárium támogatása és az adózás előtti eredménye is több mint kétszeresére növekedett; a gabonaintervenció súlyos piaci válságtól védte meg a magyar gazdákat; az uniós tagság idején tovább növekedett az export, 5,7 milliárd euróra és az ágazat külkereskedelmi szaldója is nőtt, 1,9 milliárd euróra; a belföldi piacon viszont a magyar élelmiszerek részaránya a korábbi 90%-ról 70%-ra csökkent.
Az EU tagság mérlege tehát: jobb pénzügyi helyzet, nagyobb piaci biztonság, a másik oldalon viszont érzékeny belpiaci veszteség.

A legtöbb hír az elmúlt héten az új influenzajárványhoz kapcsolódik. A magyar sertéstartók oldaláról vizsgálva a kérdést, egyelőre nem érzékelhető a sertéshús iránti belföldi igény csökkenése. Németországban viszont a sertés fogyasztói ára 3,5%-kal mérséklődött. Egyes szakértők lakossági pániktól tartanak, amely viszont komoly károkat okozhatna az ágazatnak. A szójabab júniusi határidejű árupiaci jegyzése 6%-kal csökkent az USA-ban. Egyesek a gabonapiac gyengülésétől is tartanak. Az egészségügyi szakemberek szerint a rendesen elkészített sertéshús semmiféle veszélyt nem hordoz, fertőzést a beteg állattól lehet kapni közvetlen kapcsolat nyomán.
Az EU nem tervezi az amerikai húsimport korlátozását az influenza miatt. Ugyanakkor Kína, Oroszország, továbbá még négy állam megtiltotta az Egyesült Államok néhány térségéből és Mexikóból a sertéshús behozatalát. Az influenzajárvány kihatásait ma még nehezen lehet megbecsülni, de első reakcióként az európai és tengerentúli börzék 1-2%-kal estek. Szakértők szerint a járvány által okozott kár nagysága ezer milliárd dollárokban mérhető, ezért súlyosbíthatja a világgazdasági válságot.

Dr. Vida Sándor, a Solum Zrt. elnök-igazgatója arról beszél az AgrárHírek.hu-nak adott interjújában, hogy a tejpiaci válságból hogyan sikerül jól kijönni, szükségből erényt kovácsolni. A Solum Zrt-ben jelenleg napi 2 ezer liter tejet értékesítenek automatákon keresztül, és ezt a mennyiséget rövidesen 4 ezerre, később pedig 6 ezer literre tervezik növelni. A tehenészeti telep jelenlegi korszerűsítése megalapozza a tehénállomány 50%-os növelését, 500 db-ról 750 db-ra.
Az európai tejpiaci válság viszont tovább tart, az elmúlt héten a tejtermelő gazdák Bécsben tiltakoztak az alacsony átvételi árak miatt.

Dr. Balogh István, az Agrár Munkaadói Szövetség elnöke a Szövetség céljáról, feladatairól és tevékenységéről beszél; határozottan képviseli, hogy az élelmiszer-gazdaság a nemzetgazdaság egyik stratégiai ágazata, nemcsak a kiváló ökológiai adottságaink és kedvező piaci lehetőségeink alapján, hanem azért is, mert szerinte „az agrárkultúra kitörölhetetlen a magyarság génjeiből”.

Visszatérve a hazai élelmiszerpiacra, a Nyúl- és Baromfi Terméktanács vezetői bejelentették, hogy ősztől elindítanak egy olyan kampányt, amelynek keretében a civil állatvédelmi szakemberek személyesen győződhetnek meg az élelmiszer-biztonsági és állatjóléti előírások érvényesüléséről. Ez egy példamutatóan jó kezdeményezés a termelők és fogyasztók közötti bizalom erősítésére.
Egy külpiaci híradás szerint a magyar agrártermékek USA-ba irányuló exportja az elmúlt évben 38,8 millió dollár volt, ami 0,3 millió dollárral kevesebb a 2007. évinél. Ennek oka, hogy az amerikai piacon nincs érdemi magyar közösségi marketingtevékenység, és nem használjuk ki eléggé azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Államokban az organikus élelmiszerek fogyasztása éves átlagban közel 20%-kal növekszik.

 A magyar élelmiszer-gazdaságban szinte folyamatosan jelennek meg a válságtünetekről szóló hírek. A kitűnő piaci pozíciókkal rendelkező Herz 130 embert bocsátott el finanszírozási gondok miatt. Emellett a gyulai kolbász is veszélybe kerülhet, mivel a Gyulai Húskombinátnak szintén pénzügyi gondjai vannak. Az elmúlt évet 8,5 milliárd Ft-os árbevétel mellett 0,5 milliárd veszteséggel zárták. A vállalat fénykorában évente 1 millió db sertést vágott le és kétezer főt foglalkoztatott.
A finanszírozási gondok kezelésére előkészítés alatt van egy olyan mentőöv, amely állami garanciát nyújtana a nehéz helyzetben lévő élelmiszer-ipari (hús-, baromfi-, bor-, tej-, hűtő-, konzerv- és gabonaipar) vállalatok számára. Ez az intézkedés várhatóan a továbbéléshez elegendő lehet, de semmiképpen nem megoldás a meglévő versenyképességi problémákra. Ugyanakkor célszerű az állami garancianyújtás mellé azt a követelményt állítani, hogy az érintett vállalatok a jövőben kötelező jelleggel integrálják a hazai alapanyag-előállítást az importból történő beszerzés helyett. A fejlett nyugati országokban ez nem jelent gondot, mert a feldolgozó üzemek a termelők tulajdonában vannak. Felvetődik a kérdés, hogy nálunk milyen feltételek mellett valósítható meg a feldolgozók termelői tulajdonba adása?

A bioüzemanyag hazai előállításának növelését célozza az a pályázati kiírás, amelynek célja 10-15 bietanol és ugyanennyi biodízel üzem építésének támogatása. Ezen üzemek évi 5-10 ezer tonna kapacitásúak lennének és 5-10 ezer ha terület termését dolgoznák fel. A támogatás mértéke 40% és maximális összege egy-egy üzem esetében 1 millió euró. Itt említjük meg, hogy az elmúlt évben 35 biogáz üzem építéséhez ítélt az MVH 100-500 millió Ft támogatást üzemenként.
A zöld energia után egy hír a „zöld vegyiparról”: a balatonfűzfői Nitrokémia területén terveznek egy 28 milliárd Ft összegű projekt megvalósítását. Az üzem évente 100 ezer tonna takarmánybúza felhasználásával tejsavat, majd politejsavat állítana elő, ami a műanyagipar egyik univerzális alapanyaga. Az ebből készült palackok, csomagolóanyagok és más használati tárgyak előnye, hogy a felhasználást követően komposztálással teljesen lebomlanak. Egy kínai cég hajlandó beszállni a projekt megvalósításába szakmai befektetőként.

Dr. Fekete Ferenc
főszerkesztő