AgrárHírek: Agrárpolitikai körkép Agrárpolitikai körkép ================================================================================ AgrárHírek on 2009. május 04. Az elmúlt héten Gráf József miniszter sajtótájékoztatón értékelte a magyar agrárgazdaság ötéves EU tagságát; az agrárium támogatása és az adózás elÅ‘tti eredménye is több mint kétszeresére növekedett; a gabonaintervenció súlyos piaci válságtól védte meg a magyar gazdákat; az uniós tagság idején tovább növekedett az export, 5,7 milliárd euróra és az ágazat külkereskedelmi szaldója is nÅ‘tt, 1,9 milliárd euróra; a belföldi piacon viszont a magyar élelmiszerek részaránya a korábbi 90%-ról 70%-ra csökkent. Az EU tagság mérlege tehát: jobb pénzügyi helyzet, nagyobb piaci biztonság, a másik oldalon viszont érzékeny belpiaci veszteség. A legtöbb hír az elmúlt héten az új influenzajárványhoz kapcsolódik. A magyar sertéstartók oldaláról vizsgálva a kérdést, egyelÅ‘re nem érzékelhetÅ‘ a sertéshús iránti belföldi igény csökkenése. Németországban viszont a sertés fogyasztói ára 3,5%-kal mérséklÅ‘dött. Egyes szakértÅ‘k lakossági pániktól tartanak, amely viszont komoly károkat okozhatna az ágazatnak. A szójabab júniusi határidejű árupiaci jegyzése 6%-kal csökkent az USA-ban. Egyesek a gabonapiac gyengülésétÅ‘l is tartanak. Az egészségügyi szakemberek szerint a rendesen elkészített sertéshús semmiféle veszélyt nem hordoz, fertÅ‘zést a beteg állattól lehet kapni közvetlen kapcsolat nyomán. Az EU nem tervezi az amerikai húsimport korlátozását az influenza miatt. Ugyanakkor Kína, Oroszország, továbbá még négy állam megtiltotta az Egyesült Államok néhány térségébÅ‘l és Mexikóból a sertéshús behozatalát. Az influenzajárvány kihatásait ma még nehezen lehet megbecsülni, de elsÅ‘ reakcióként az európai és tengerentúli börzék 1-2%-kal estek. SzakértÅ‘k szerint a járvány által okozott kár nagysága ezer milliárd dollárokban mérhetÅ‘, ezért súlyosbíthatja a világgazdasági válságot. Dr. Vida Sándor, a Solum Zrt. elnök-igazgatója arról beszél az AgrárHírek.hu-nak adott interjújában, hogy a tejpiaci válságból hogyan sikerül jól kijönni, szükségbÅ‘l erényt kovácsolni. A Solum Zrt-ben jelenleg napi 2 ezer liter tejet értékesítenek automatákon keresztül, és ezt a mennyiséget rövidesen 4 ezerre, késÅ‘bb pedig 6 ezer literre tervezik növelni. A tehenészeti telep jelenlegi korszerűsítése megalapozza a tehénállomány 50%-os növelését, 500 db-ról 750 db-ra. Az európai tejpiaci válság viszont tovább tart, az elmúlt héten a tejtermelÅ‘ gazdák Bécsben tiltakoztak az alacsony átvételi árak miatt. Dr. Balogh István, az Agrár Munkaadói Szövetség elnöke a Szövetség céljáról, feladatairól és tevékenységérÅ‘l beszél; határozottan képviseli, hogy az élelmiszer-gazdaság a nemzetgazdaság egyik stratégiai ágazata, nemcsak a kiváló ökológiai adottságaink és kedvezÅ‘ piaci lehetÅ‘ségeink alapján, hanem azért is, mert szerinte az agrárkultúra kitörölhetetlen a magyarság génjeibÅ‘l. Visszatérve a hazai élelmiszerpiacra, a Nyúl- és Baromfi Terméktanács vezetÅ‘i bejelentették, hogy Å‘sztÅ‘l elindítanak egy olyan kampányt, amelynek keretében a civil állatvédelmi szakemberek személyesen gyÅ‘zÅ‘dhetnek meg az élelmiszer-biztonsági és állatjóléti elÅ‘írások érvényesülésérÅ‘l. Ez egy példamutatóan jó kezdeményezés a termelÅ‘k és fogyasztók közötti bizalom erÅ‘sítésére. Egy külpiaci híradás szerint a magyar agrártermékek USA-ba irányuló exportja az elmúlt évben 38,8 millió dollár volt, ami 0,3 millió dollárral kevesebb a 2007. évinél. Ennek oka, hogy az amerikai piacon nincs érdemi magyar közösségi marketingtevékenység, és nem használjuk ki eléggé azt a lehetÅ‘séget, hogy az Egyesült Államokban az organikus élelmiszerek fogyasztása éves átlagban közel 20%-kal növekszik. A magyar élelmiszer-gazdaságban szinte folyamatosan jelennek meg a válságtünetekrÅ‘l szóló hírek. A kitűnÅ‘ piaci pozíciókkal rendelkezÅ‘ Herz 130 embert bocsátott el finanszírozási gondok miatt. Emellett a gyulai kolbász is veszélybe kerülhet, mivel a Gyulai Húskombinátnak szintén pénzügyi gondjai vannak. Az elmúlt évet 8,5 milliárd Ft-os árbevétel mellett 0,5 milliárd veszteséggel zárták. A vállalat fénykorában évente 1 millió db sertést vágott le és kétezer fÅ‘t foglalkoztatott. A finanszírozási gondok kezelésére elÅ‘készítés alatt van egy olyan mentÅ‘öv, amely állami garanciát nyújtana a nehéz helyzetben lévÅ‘ élelmiszer-ipari (hús-, baromfi-, bor-, tej-, hűtÅ‘-, konzerv- és gabonaipar) vállalatok számára. Ez az intézkedés várhatóan a továbbéléshez elegendÅ‘ lehet, de semmiképpen nem megoldás a meglévÅ‘ versenyképességi problémákra. Ugyanakkor célszerű az állami garancianyújtás mellé azt a követelményt állítani, hogy az érintett vállalatok a jövÅ‘ben kötelezÅ‘ jelleggel integrálják a hazai alapanyag-elÅ‘állítást az importból történÅ‘ beszerzés helyett. A fejlett nyugati országokban ez nem jelent gondot, mert a feldolgozó üzemek a termelÅ‘k tulajdonában vannak. FelvetÅ‘dik a kérdés, hogy nálunk milyen feltételek mellett valósítható meg a feldolgozók termelÅ‘i tulajdonba adása? A bioüzemanyag hazai elÅ‘állításának növelését célozza az a pályázati kiírás, amelynek célja 10-15 bietanol és ugyanennyi biodízel üzem építésének támogatása. Ezen üzemek évi 5-10 ezer tonna kapacitásúak lennének és 5-10 ezer ha terület termését dolgoznák fel. A támogatás mértéke 40% és maximális összege egy-egy üzem esetében 1 millió euró. Itt említjük meg, hogy az elmúlt évben 35 biogáz üzem építéséhez ítélt az MVH 100-500 millió Ft támogatást üzemenként. A zöld energia után egy hír a zöld vegyiparról: a balatonfűzfÅ‘i Nitrokémia területén terveznek egy 28 milliárd Ft összegű projekt megvalósítását. Az üzem évente 100 ezer tonna takarmánybúza felhasználásával tejsavat, majd politejsavat állítana elÅ‘, ami a műanyagipar egyik univerzális alapanyaga. Az ebbÅ‘l készült palackok, csomagolóanyagok és más használati tárgyak elÅ‘nye, hogy a felhasználást követÅ‘en komposztálással teljesen lebomlanak. Egy kínai cég hajlandó beszállni a projekt megvalósításába szakmai befektetÅ‘ként. Dr. Fekete Ferenc fÅ‘szerkesztÅ‘