Agrárpolitikai körkép

Fekete Ferenc főszerkesztő

Piacszabályozás – Aszályos évünk lesz? – Fejlesztés a jövő záloga

Közelmúltban találkozott Gráf József magyar és Ilse Aigner német agrárminiszter és egyetértettek abban, hogy a tejpiaci anomáliát sürgősen meg kell oldani, s ebben az EU-nak nagyobb szerepet kell vállalnia. A tejtermelő gazdák közben – a sorozatos demonstrációk mellett – dinamikusan növelik a kihelyezett tejautomaták számát, itthon és Európa-szerte. Kovács László, a Tej Terméktanács elnöke úgy nyilatkozott, hogy a kereskedők máris több hazai tejet és tejterméket rendelnek, bár az Élelmiszer Kódex csak ez év júliusától lép életbe. A két miniszter azt is hangsúlyozta, hogy az új influenza nem állategészségügyi, hanem humán egészségügyi kérdés. Ennek ellenére eddig már húsz ország korlátozta a sertésimportot, köztük Oroszország is. Az EU fel is szólította, hogy vonja vissza az importtilalmat, mert jogtalannak tarja az embargót. Oroszországban válságbizottságot hoztak létre a sertéshúsimport korlátozására és a sertéságazat még dinamikusabb fejlesztésére. Piaci elemzők ebből arra következtetnek, hogy egyre kisebb az esély magyar sertéstermékek oroszországi értékesítésére, mivel a tőlünk nagyobb és gazdagabb exportáló országok foggal-körömmel ragaszkodnak az orosz piachoz. Ezért az az irány látszik követhetőnek, hogy inkább tenyészállatot és technológiát exportáljunk nagyobb arányban, és preferáljuk a mangalicát, amely Oroszországban is igen keresett. Ezt az exportstratégiát megfelelő marketing tevékenységgel célszerű segíteni.
Jó hír, hogy az idei első negyedévben nem esett vissza a liba iránti kereslet itthon, kacsából pedig 30%-kal többet fogyasztottunk. Szakértők szerint ez évben a hazai baromfiágazat 5%-kal növelheti termelését. Az EU fontosnak tartotta szabályozni a ”friss csirke” kategóriáját: e szerint a -2 és a +4 Celsius fok közötti hőmérsékleten tartott termékre írható ki ez a minősítés.
Primőr zöldségfélékre 20%-kal kevesebbet költöttek a fogyasztók idehaza az első negyedévben. A fogyasztói attitűdöknek jelentős szerepe van a vásárlói döntésekben. Egy felmérés szerint a vevők egyharmada – az eddigi rossz tapasztalataik alapján – kételkedik a hipermarketekben vásárolt élelmiszereken feltüntetett információk hitelességében. Ugyanakkor az emberek 86%-a megbízhatóbbnak tartja a kis boltokban vásárolható élelmiszereket.
Dr. Mártonffy Béla, a Fruitveb ügyvezető igazgatója ezúttal is egy szabályozottabb zöldség-gyümölcs piacot sürget. Véleménye szerint átláthatóvá kell tenni az őstermelői rendszert, és a kereskedést pedig regisztrációhoz kötni, mivel jelenleg nincs pontos információ a termelésről, ami piaci válsághelyzeteket szül. Ehhez kapcsolódó hír, hogy 15 kereskedő létrehozta a Magyar Dinnye Szövetsége Közhasznú Egyesületet a fekete kereskedelem visszaszorítása érdekében.
A magyar dinnyekereskedők tehát léptek piacuk védelmében. Ezt teszik az olasz élelmiszer-termelők is, akik a közelmúltban rendeztek meg egy magas szintű agrártanácskozást a következő címmel: "Elég volt a félrevezetésből és az áremelkedésből. Kezdetét veszi a 100%-ban olasz agrár-élelmiszeripari termelési lánc". Itt mutatták be a "Tiszta olasz agrár-élelmiszeripari termelési lánc" elnevezésű projektet. A rendezvényen részt vevő Silvio Berlusconi miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az olasz mezőgazdaságot meg kell védeni az értékesítési lánc lerövidítésével, a hamisítványok elleni fellépéssel. Továbbá fontosnak tartja "polchelyek" biztosítását helyi és „Made in Italy” termékek számára.

A százaz időjárás egyre inkább meghatározó tényezőjévé válik az idei mezőgazdasági évnek. Egyes szakemberek szerint őszi kalászosokból akár 20-30%-os hozamkiesés is lehet. Talán a legrosszabb helyzetben a jász-nagykun-szolnok megyei gazdák vannak, ahol jelentős repceterületeket kellett kitárcsázni a szárazság miatt. Hasonló hírek más megyékből is érkeztek. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy az aszályos időjárás miatt a kukorica és a napraforgó gyomosodása is gondokat okozhat. Optimistább előrejelzések szerint még nem kell érdemi hozamkieséssel számolni, ha ezen a héten jelentősebb országos csapadék lesz. A napraforgó ára jelenleg 68 ezer Ft/tonna, a repcéé 85 ezer Ft/tonna.

Az elmúlt héten a Kopint-Tárki Zrt. és az Agrár Európa Kft. sajtótájékoztatót tartott az agrárium helyzetéről és kilátásairól. Főbb megállapításaik: az agrárexport 7,4%-kal, az import 9,7%-kal csökkent az év első két hónapjában (ugyanez az arány a teljes magyar export-import esetében 30,4%-os, illetve 31,0%-os csökkenés). A válság tehát lényegesen kisebb hatású az agrár külkereskedelemben. Az élelmiszeripar termelése az év első két hónapjában 4,5%-kal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest; a belföldi eladások 5,8%-kal mérséklődtek, és az export 2,2%-kal növekedett.
Éves szinten várhatóan 2-3%-os belföldi élelmiszerfogyasztás-csökkenés lesz és a szerkezet az olcsóbb termékek felé tolódik. Ebben az évben az előrejelzések szerint a mezőgazdasági termelés várhatóan 10-15%-kal csökken a 2008. évi magas szinthez képest.

Bódi László, a Tedej Zrt. elnök-vezérigazgatója az AgrárHírek.hu-nak adott interjújában a jövedelmező sertéságazat fejlesztéséről beszél. A közeljövőben átadásra kerülő új és korszerű 2400 férőhelyes hízlalda üzemeltetésével az évi hízókibocsátás 30-33 ezer db-ra növekszik az elmúlt évi 26 ezer db-bal szemben.

Cs.c. Mészáros Gyula, az FVM nyugalmazott közigazgatási államtitkára az agrár- és vidékpolitika ellentmondásait veszi sorra; hiányolja a potenciális előnyök kihasználását és egy koherens agrárpolitikát; javaslatokat fogalmaz meg egy új agrár- és vidékfejlesztési stratégia kidolgozásához. Véleménye szerint e nélkül „hiába van pénz, paripa, fegyver, a csata vesztésre áll.”

Dr. Fekete Ferenc
főszerkesztő