Agrárpolitikai körkép

Fekete Ferenc főszerkesztő

Aszályos évünk lesz – Támogatási előleg – Élelmiszer-ipari garanciacsomag

A legjelentősebb agrárhírek sajnos továbbra is az aszály miatt várható hozamcsökkenésekről szólnak. Az Európai Unióban egy korábbi felmérés szerint 8%-kal terem kevesebb gabona, mint tavaly. Becslések szerint nálunk viszont 30-40% visszaesés is bekövetkezhet. Búzából akár 2 millió tonna csökkenés is lehet. A csapadékhiány az Alföldön okozza a legnagyobb gondokat. A szárazság miatt a gyomirtás sem hatékony, a gyomosodás minden tavaszi kultúrát fenyeget.
Az időjárás mellett az agrárolló nyílása is veszteségeket okoz az ágazatnak. Ez év első negyedévében a mezőgazdasági termelői árindex és a mezőgazdasági ráfordítások árindexének hányadosa 72,8%. A mezőgazdasági termelői árak 2009 márciusában 26,8%-kal maradtak el 2008 azonos időszakához képest. A folyó termelő felhasználás árindexe az első negyedévben nem követte a mezőgazdasági árcsökkenés ütemét: mindössze 3,1%-kal mérséklődött. Ezen belül azonban a műtrágyák árszínvonala közel 25%-kal, a növényvédő szereké 7,7%-kal nőtt; az energiaárszint viszont 7%-kal csökkent.

A természeti és közgazdasági környezet negatív hatásai után üdítő hírek következnek: rövidesen 30 milliárd Ft-ot meghaladó előleg kerül kifizetésre a fejlesztési támogatást nyert pályázók részére; a nehéz helyzetbe került élelmiszer-ipari vállalatokat 30 milliárd Ft összegű garanciacsomag segíti; a húsipari cégek kerültek talán a legnagyobb bajba: a Gyulai Húskombinát és a Herz nehéz helyzetéről már korábban adtunk tájékoztatást; új hír, hogy a Kapuvári Hús Zrt-nél négynapos munkahétre térnek át, és a Keszthelyi Hunnia Húsipari Kft-t pedig felszámolják. Magyarország legnagyobb baromfiexportőre, a sárvári Sága Foods Kft. 500 dolgozójától kénytelen megválni a megrendelések csökkenése miatt (a jelenlegi létszám 1800 fő). Az élelmiszeripar mellett a mezőgazdasági vállalkozók is nehezen vagy egyáltalán nem jutnak hitelhez, főleg azok, akik nagyobb mértékű fejlesztéseket valósítanak meg. Talán rajtuk is segíthetne egy, az élelmiszeriparéhoz hasonló garanciacsomag!?
A 2009-es ügyek után vessünk egy szempillantást a 2010-es várható feltételek egyikére: bevezethető lesz-e az SPS? Az Alkotmánybíróság ugyanis még mindig nem döntött, ezért előfordulhat, hogy jövőre sem lehet bevezetni az új támogatási rendszert. A kormánynak ez év július végéig kellene bejelentenie az EU felé a 2010-es bevezetést. Az elmúlt héten ezért tizenöt agrártársadalmi szervezet írta alá azt a levelet, amelyben sürgetik a taláros testület döntéshozatalát.

A piaci hírek élén továbbra is az európai szintű tejpiaci válság szerepel. Sajnos a megoldást jelentő intézkedések továbbra is hiányoznak, ezért számolnunk kell a magyar tejágazat tragikus visszaesésével. Az EU tejpiaci intézkedései egyelőre teljesen hatástalanok. Ugyanakkor a hormonkezelt marhahús ügyében megegyezés született az EU és az USA között: eszerint vámmentesen jöhet Amerikából 20 ezer tonna/év magas minőségű, nem hormonkezelt marhahús az EU-ba, amelynek mennyisége a negyedik évtől 45 ezer tonna/évre emelkedik. Ezzel szemben az USA viszont lemond az ez évben hozott, az EU-ból származó exportra vonatkozó új szankciók alkalmazásáról.
A magyar sertés iránt viszont élénk az érdeklődés, és az árak is magasabbak az EU átlagnál. Egyesek további áremelkedést valószínűsítenek a gyenge forint, valamint a növekvő román és távol-keleti kereslet hatására. A pillanatnyi kedvező helyzet mellett meg kell jegyezni, hogy az elmúlt évben 13%-kal csökkent Magyarországon a sertésállomány. Ez év első negyedévében már minden negyedik sertés importból származott. Ide tartozó hír, hogy Spanyolországgal szemben negatív az agár-külkereskedelmi mérlegünk, és ebben bizonyára jelentős szerepe van az élősertés és sertéskészítmények nagyarányú spanyol importjának is. Az EU-ba való belépésünk előtt viszont aktív agrár-külkereskedelmi szaldónk volt a spanyolokkal szemben.
Hazai hír, hogy versenyfelügyeleti eljárás indult annak tisztázására, hogy a Magyarországon érdekelt cukoripari vállalatok követtek-e el jogsértést. Feltételezhető ugyanis, hogy az előző években rendszeres tárgyalások folytak a piaci magatartás összehangolására.

Befejezésül két környezetvédelmi hír: Zöld Beruházási Rendszer mielőbbi felállítását sürgeti hét környezetvédelmi szervezet. Céljuk, hogy a szén-dioxid-kibocsátási jogok kereskedelméből eddig befolyt 30 milliárd Ft összegből a lakosság megkaphassa a szükséges támogatásokat az energiatakarékossági beruházásokhoz.
Az ENSZ 8. Erdőfóruma sürgős és összehangolt cselekvésre szólít fel, amellyel az ENSZ mind a 192 tagállama egyetért. A legnagyobb veszély, hogy évente 13 millió hektár erdő tűnik el erdőirtás következtében, és ezzel súlyos veszélybe kerül a szárazföldi élővilág, és nagymértékben növekszik a szén-dioxid-kibocsátás.

Dr. Fekete Ferenc
főszerkesztő