Egyharmadára apadt az iskolatej-akció támogatása

Évről évre több tejet fogyasztunk, de a többlet elsősorban a külföldi termékek bővülő választékának köszönhető. A tejesek újraélesztenék a harmadára szűkült iskolatej-akciót.

Folyamatosan - évről évre pár százalékkal - növekszik a hazai tejfogyasztás, ám csökken a magyar feldolgozók termelése. A fogyasztásban egyre nagyobb az import szerepe, az exportban egyre inkább a nyerstej kiszállítása lép előtérbe, míg a behozatal leginkább a drágább, késztermékből emelkedik. Az export értéke 2006-ban 144 millió dollár volt, az importé pedig 232 millió dollár. Tavaly - amikor rendkívül magas áron vették át az olasz feldolgozók a magyar tejet - 190 millió dollár volt a bevétel, ám eközben az import értéke 324 millió dollárra növekedett. Vagyis tovább romlott a tejszaldó.

Szabó Márton, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója szerint a tejágazat a korábbi támogatáspolitika hatásai miatt került vesztes helyzetbe. A kilencvenes évek végén a nyerstej-termelés támogatását megemelték, hogy az uniós csatlakozás előtt minél magasabb termelői bázist alakíthassanak ki. A magyar elképzelések még 2,8 milliárd kilós éves kvótáról szóltak, a csatlakozási tárgyalásokon végül kétmilliárd kilóról sikerült megállapodni, de mint az uniós csatlakozásunk negyedik évfordulójára kiderült, ezt a nemzeti kvótát is csupán 83 százalékban tudjuk kihasználni. A mesterséges felfuttatás időszakában a minőséghez kötött támogatás a felvásárlási ár nyolc százalékát is elérte; 2001 és 2003 között a hazai tejtermelés negyedét exportálták, természetesen megint csak jelentős támogatással. A csatlakozás előtti hónapokban azonban a költségvetés kimerült, s a csatlakozási sokk a tejágazatot a tényleges belépést fél évvel megelőzve érte el. A tej felvásárlási ára 72 forintról tíz forinttal esett, ezt a jövedelemvesztést a talpon maradt termelők és feldolgozók csak 2007-ben tudták kiheverni. A teljes tejpiaci képhez az is hozzátartozik, hogy a hazai cégek lehetőségeit nagyban rontotta a 2004-től évről évre bővülő olcsó import.

A tejágazat szereplői kulcsszerepet szánnak az iskolatej-akciónak a hazai fogyasztás növelésében - mondta Besenyei Ferenc, a Tej Terméktanács elnökhelyettese. Magyarországon még mindig sok iskoláskorú gyermek csak az iskolatej-akció révén jut tejhez. Ha minden kisiskolás naponta két deci tejet kapna, akkor ez - a feldolgozók becslése szerint - évente mintegy tízmillió liter tejnek teremtene biztos piacot.

A 2004-es tanév első félévében összesen 634 millió forint volt a támogatás, s ebből a nemzeti rész 272 millió - mondta lapunknak Soproni Horváth Lajos, a támogatást folyósító Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) sajtófőnöke. 2005-re 1,9 milliárd forint hazai forrást különítettek el a program finanszírozására, ezt a tejtermék teljes beszerzési áráig egészítette ki az EU. Ettől függetlenül az akkor még 15 százalékos áfát az iskolafenntartónak kellett megfizetnie. 2006-ban már csak 900 millió forint volt a lehívott teljes támogatási összeg, aminek több mint a felét a magyar állam állta. Az utolsó pontos kimutatás az előző esztendő tavaszi hónapjairól készült, e szerint az iskolatej-akció támogatására 337 millió forintot vehettek igénybe a hazai iskolafenntartók - ebből 202 millió volt a hazai rész.

Bakos Erzsébet, a Tej Terméktanács szakmai koordinátora szerint 2006 első félévében 406 ezer kisdiákhoz jutott el naponta a tej, az idén már csak 195 ezerhez. Pedig most már nem a tejfeldolgozókon múlik a részvétel - állította a szakember, ugyanis az egypohárnyi tejre jutó 100 százalékos támogatás összegét - a sokáig érvényben volt - 30 forintról felemelték 42 forintra. Ettől függetlenül vannak feldolgozók, amelyek kivonulnak az iskolatej-akcióból. Így tett a Friesland is, amikor 2006 őszén "leadta" az ország egész keleti felét, egészen addig ugyanis ők szállították a tejet. A Sole-Mizo viszont bennmaradt az iskolatejbizniszben, hiszen nőtt a támogatás, és a friss tej mellett már lehet UHT poharas árut is szállítani. A cég emiatt hatékonyabban tudja szervezni a szállítást. A legtöbb gondot az jelenti, hogy a szállítónak esetenként csak az iskolai, óvodai néhány tálca tej miatt kell egy-egy településre bekanyarodnia. Az országban két poharas töltőgép van: a Sole-Mizo csornai gyárában és az Alföldtejnél. (Utóbbi nem tejet tölt a gúla alakú dobozokba.)

Az iskolafenntartók is nehéz helyzet előtt állnak, változik a támogatási rendszer, az önrészt egy bonyolult számítás alapján határozzák majd meg, és ezen kívül 25 százalékos részt is vállalni kell. Ez viszont már több helyütt vállalhatatlanul soknak bizonyul. Több megkérdezett önkormányzatnál is elmondták, hogy ez a szociális juttatás túlságosan megterhelte volna büdzséjüket. Nem így Miskolcon. Kormos Vilmos, a polgármesteri hivatal főosztályvezetője szerint a város fontosnak tartja, hogy az óvodásokhoz és az általános iskolásokhoz eljusson az ingyentej. Az idén a 30 önkormányzati iskolába és a 40 óvodába szállítanak 60 millió forint támogatással, 35 milliós önerő kifizetése mellett.

Jobb ízű a hazai

A Tej Terméktanács évek óta működtetett monitoring rendszerében legutóbb hat termékcsoportban összesen 336 tejtermékmintát vizsgált meg a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet. A minták fele hazai, fele külföldi volt. Míg a korábbi években a legnagyobb arányban a nem megfelelő jelölés miatt kellett kifogást emelni, addig tavaly az érzékszervi tulajdonságokkal, elsődlegesen az ízzel volt baj. A hazai termékeknél a minták 15,5 százalékában találtak kifogásolnivalót, míg a külföldieknél 41,7 százalékában. Kiugróan magas a külföldi termékeknél az érzékszervi hiba az ömlesztett sajtoknál (77,8 százalék), a sajtoknál (50 százalék), de a fogyasztói tejek 33,3 százaléka, a savanyított termékek 42,9 százaléka sem felelt meg az előírásoknak.