Agrárpolitikai körkép

Fekete Ferenc főszerkesztő

100 milliárd Ft hiteligény – Jövedelemtermelés – Etikai szabályok

Dr. Forgács Barna, a Magyar Agrárkamara elnöke 100 milliárd Ft hitel mielőbbi biztosítását tartja szükségesnek a mezőgazdasági vállalkozások számára. Ebből 75 milliárd Ft az EU-s pályázatokhoz kapcsolódó fejlesztések hiteligénye, 10-15 milliárd Ft a gabonakereskedelem élénkítését szolgáló, és 10 milliárd Ft a fagy- és aszálykárt szenvedett gazdaságok többletforrás igénye. Az elmúlt héten megbeszélést tartottak a Bankszövetségben, amelyen a kezdeményező Agrárkamara mellett az FVM, az MFB és a nagybankok képviselői is részt vettek. Az Agrárkamara elnöke nagy hangsúllyal sürgette az EU-s fejlesztések ütemes megvalósítását szolgáló és a gabonakereskedelem élénkítését célzó hitelezési gyakorlat mielőbbi kialakítását a kereskedelmi bankok részéről.
Forgács Barna kamarai elnök szerint a megbeszélés eredményes volt és reméli, hogy a gazdálkodók hamarosan érzékelik a hitelezési gyakorlat pozitív irányú változásait.

A kamarai hiteligénnyel is összefüggő kérdés, hogy összességében az idei évben hogy alakul a mezőgazdaság és élelmiszeripar jövedelemtermelése. A KSH adatai szerint ez év első hat hónapjában az agrártermékek termelői árszintje 24,3%-kal mérséklődött (ezen belül a növényi termékeké 33,2%-kal, az élő állatoké és állati termékeké pedig 3,8%-kal csökkent). A gabonafélék mellett nagymértékben visszaesett a tej ára (24,7%-kal) és a gyümölcsféléké  (23,6%-kal).
Az első félévben a mezőgazdasági termelés ráfordítás-árszintje csupán 5,5%-kal mérséklődött, így az agrárolló-mutató az év első felében 80,1% volt.
A fenti adatok alapján tehát jövedelemkivonás valósult meg a mezőgazdaságból az input és output árak alakulása következtében. Emellett a kalászosok mérsékelt hozamszintje is jövedelemcsökkentő tényező.

A jelenlegi gabonaárak későbbi szárnyalására – sajnos – egyelőre semmi jel nem mutat. Az előző körképben mi is arról számoltunk be, hogy a világ gabonatermelése összességében kedvezően alakul az idén. Ezen belül az EU-ban a vártnál több, a múlt évinél viszont valamivel kevesebb búza termett (130 millió tonna); kukoricából viszont várhatóan 9%-kal kevesebb lesz az idei termés. Az USA-ban 4%-kal (12 millió tonnával) várnak több termést kukoricából, mint múlt évben; az átlagtermést 10,13 tonna/hektárra becsülik. Az USA kukoricaexportja várhatóan 53,34 millió tonna lesz; az etanolipar az össztermés 33%-át dolgozza fel, amely 104 millió tonnának felel meg, 14 millióval több az előző évinél.
Oroszországban 57-59 millió tonna búza termett az idén.
Ukrajnában az összes gabonatermés eléri a 45 millió tonnát. A kormány tervei szerint Ukrajna pár év alatt a világ legnagyobb gabonaexportőrei között szeretne helyet foglalni. Ide kívánkozó hír, hogy az Orosz Gabonaszövetség elnöke ismét megismételte azt a korábbi kezdeményezését, hogy a Fekete-tenger melléki országok alkossanak gabonakartellt. Az első körben Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán kezdené ezt a kooperációt. Később számolnak Magyarországgal, Romániával, Bulgáriával és Törökországgal is. Ukrajnával az utóbbi időben megromlott viszony miatt azonban Oroszország mellett csak Kazahsztán venne részt a gabonakartell megalakításában.

Az Eurostat szerint az euró-övezetben az élelmiszerek árszínvonala ez év júniusában azonos volt az egy évvel ezelőtti szinttel, az igen jelentős mezőgazdasági termelőiár-csökkenés ellenére. Ez a paradox helyzet is megerősíti annak az EU-s vizsgálatnak a jogosságát, amelynek arra kell fényt derítenie, hogy az EU-n belül hogyan alakultak az elmúlt időszakban a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari termelői árak, valamint az élelmiszerek fogyasztói ára. Az EU-szakértők várhatóan ez év második felében teszik közzé tanulmányukat, amely remélhetőleg nem lesz hatástalan.
A magyar agrárpolitika jövője szempontjából sem lenne érdektelen egy ilyen típusú hazai vizsgálat elvégzése. Ez azért is aktuális nálunk, mert a közel egyéves előkészítési munkák után megszületett Élelmiszer Kódex még életbe sem léphetett. Pedig az élelmiszer termékpálya szereplői közötti harmonikus együttműködés feltételezne egy kölcsönösen elfogadott és betartott etikai normarendszert. E nélkül ugyanis továbbra is érvényesülhet a kereskedelmi erőfölény az élelmiszeripar és a mezőgazdaság kárára.

Dr. Fekete Ferenc
főszerkesztő