Agrárpolitikai körkép

Fekete Ferenc főszerkesztő

Vidék napja – Az agrárium növekvő világgazdasági szerepe – Javítani kellene a likviditást! – Kertészeti lehetőségek – Uniós alap a tejágazat a megmentésére

Az elmúlt héten pénteken rendezték meg a II. Magyar Vidék Napját a Vajdahunyad várban. A rendezvény nemcsak a szűken értelmezett vidék életéről és helyzetéről szólt. Nagy sikerrel mutatták be a vidéki emberek által előállított sokféle terméket, szolgáltatást és a vidék kultúráját is. Az érdeklődő budapestiek személyesen is meggyőződhettek arról, hogy a magyar agrárium és a vidék társadalma - az egyre bővülő teljesítményével és sokszínű kultúrájával - a magyar társadalom egyik meghatározó szegmense. Úgy gondolom, hogy az idei Magyar Vidék Napjának ez a fő politikai üzenete.
Kutatási eredmények is azt támasztják alá, hogy az agrárium (és vidék) világgazdasági szerepe felértékelődőben van. Erről tartott tájékoztatót dr. Kiss Judit, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének kutatási igazgatója. Igazgató asszony elmondta, hogy a nemzetközi agrárberuházások (90%-a!) olyan fejlődő és feltörekvő országokba áramlik, ahol megfelelő az agrárpotenciál (föld, víz, olcsó munkaerő). Ugyanakkor a multinacionális vállalatok erősödő szerepe az agrárszektorban számos új kérdést is felvet (ilyen például: hogyan befolyásolja a nemzetközi agrárbefektetés az adott befogadó ország élelmezési helyzetét, a foglalkoztatási viszonyokat és a természeti környezet állapotát).
Miközben az agrárium felértékelődik a világgazdaságban a nemzetközi befektetések alapján, addig sajnos itthon tovább folytatódik a mezőgazdasági termelői árak mélyrepülése: a KSH adatai szerint 2009 júliusában 14,9%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a növénytermelési termékek árszínvonala 21,4%-kal, az állatok és állati termékeké pedig 3%-kal csökkent. A gabonafélék árzuhanása megközelítette a 40%-ot az első félévben, hasonló nagyságrendű csökkenés következett be az olajnövényeknél, de a gyümölcsfélék ára is 20%-nál nagyobb mértékben esett vissza.
Szukics József, a Magyar Agrárkamara alelnöke az AgrárHírek.hu-nak adott interjúban a finanszírozás javítását és a piacrajutás segítését tekintette a leghangsúlyosabb feladatnak. Emellett arról is szólt, hogy tárgyszerű véleménycserékre lenne szükség a magyar agrárstratégia főbb kérdéseiről.
Szaxon Attila, az IKR vezérigazgatója az idei Bábolnai Gazdanapok nyitónapján adott interjújában szintén a finanszírozás nehézségeit hangsúlyozta, és azt a véleményét fogalmazta meg, hogy mielőbbi gyors váltásra lenne szükség a likviditás javítása érdekében, mivel e nélkül a fejlesztés üteme megtörik, és romlik a magyar termelők versenyképessége.
Csányi Sándor agrár-nagyvállalkozó a magyar élelmiszeripar válságos helyzetéről beszélt; megemlítette, hogy a Pick jó úton jár, és új vágóhidat terveznek a termelés bővítése érdekében; célként fogalmazta meg a Herz visszavásárlását és a sertéselőállítás 5-600 ezer darabra történő növelését a jelenlegi 250 ezer darabról; Csányi Sándor arról is beszélt, hogy a Sole-Mizo tervez vásárlást a magyar tejiparban.
De vajon milyen külpiaci lehetőségei vannak a magyar húsiparnak? Az Oroszországból érkező hírek szerint csökkenő piaccal kell számolni a húsexportot illetően. Az elmúlt félévben ugyanis az élőhústermelés közel 6%-kal bővült Oroszországban és az import aránya pedig 30%-ról 25%-ra csökkent. Az orosz kormány azt tervezi, hogy 2012-re az import aránya 12-13%-ra mérséklődik. Ez a tendencia a magyar húsipar számára is üzenetértékű lehet: új együttműködési lehetőségeket is keresni kell a hagyományos húsexport mellett!
Az USA-ban a Szenátus Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Bizottságának új elnöke Blanche Lincoln szenátor asszony lett, aki ellenzi a támogatási limiteket és inkább a nagyobb méretű vállalkozásokat preferálja, továbbá keményen harcol az amerikai mezőgazdasági termékekkel szembeni kereskedelmi akadályok csökkentése érdekében. Az új bizottsági elnök ars poeticájának is van megszívlelendő üzenetértéke a magyar agrárpolitika számára!

Az egyes ágazatokhoz kapcsolódó hírek:

- A kalászos gabonák idei termésmennyisége 24%-kal marad el a 2008. évihez képest, és az ötéves átlaghoz viszonyítva 15%-kal, a KSH adatai szerint. A búza átlagtermése ez évben 3850 kg/hektár lett, az összbúzatermés 4,4 millió tonna.

- A kertészeti termékeink számára az orosz piac lehetőséget jelent, elsősorban a „felső kétmillió” fogyasztó igényeit figyelembe véve; erről beszélt Lux Róbert, a Magyar Zöldség- Gyümölcs Terméktanács alelnöke és arról is szólt, hogy a magyar kertészet sikeres jövőjéhez elengedhetetlenül szükséges a szövetkezés és az együttműködés fejlesztése. Szukics József, a Kamara alelnöke azt húzta alá, hogy a magyar gyümölcságazat lehetőségeinek kihasználásához átfogó intézkedésekre lenne szükség, mert e nélkül a magyar gyümölcs marginalizálódhat úgy a nemzetközi, mind a hazai piacon.

- A tejágazat megmentéséről beszélt Tabajdi Csaba szocialista EP képviselő és gyors intézkedéseket sürgetett; kifogásolta, hogy az Európai Bizottság próbálkozásai kudarcba fulladtak a kereskedelmi láncok erőfölényének megfékezésére, amely egyaránt hátrányos a termelőknek és a fogyasztóknak is. Tabajdi egy közösségi ármegfigyelő információs rendszer felállítását sürgette a fogyasztói és a termelői árak publikussá tétele érdekében. Az EP-képviselő arra is kitért, hogy egy 600 millió eurós tejágazat-szerkezetátalakítási alapot kellene létrehozni a tejtermelők megmentése érdekében és ki kellene terjeszteni a jelenlegi iskolatej programot is.

Dr. Fekete Ferenc
főszerkesztő