AgrárHírek: Agrárpolitikai körkép Agrárpolitikai körkép ================================================================================ AgrárHírek on 2009. szeptember 21. Az elmúlt héten pénteken rendezték meg a II. Magyar Vidék Napját a Vajdahunyad várban. A rendezvény nemcsak a szűken értelmezett vidék életérÅ‘l és helyzetérÅ‘l szólt. Nagy sikerrel mutatták be a vidéki emberek által elÅ‘állított sokféle terméket, szolgáltatást és a vidék kultúráját is. Az érdeklÅ‘dÅ‘ budapestiek személyesen is meggyÅ‘zÅ‘dhettek arról, hogy a magyar agrárium és a vidék társadalma - az egyre bÅ‘vülÅ‘ teljesítményével és sokszínű kultúrájával - a magyar társadalom egyik meghatározó szegmense. Úgy gondolom, hogy az idei Magyar Vidék Napjának ez a fÅ‘ politikai üzenete. Kutatási eredmények is azt támasztják alá, hogy az agrárium (és vidék) világgazdasági szerepe felértékelÅ‘dÅ‘ben van. ErrÅ‘l tartott tájékoztatót dr. Kiss Judit, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének kutatási igazgatója. Igazgató asszony elmondta, hogy a nemzetközi agrárberuházások (90%-a!) olyan fejlÅ‘dÅ‘ és feltörekvÅ‘ országokba áramlik, ahol megfelelÅ‘ az agrárpotenciál (föld, víz, olcsó munkaerÅ‘). Ugyanakkor a multinacionális vállalatok erÅ‘södÅ‘ szerepe az agrárszektorban számos új kérdést is felvet (ilyen például: hogyan befolyásolja a nemzetközi agrárbefektetés az adott befogadó ország élelmezési helyzetét, a foglalkoztatási viszonyokat és a természeti környezet állapotát). Miközben az agrárium felértékelÅ‘dik a világgazdaságban a nemzetközi befektetések alapján, addig sajnos itthon tovább folytatódik a mezÅ‘gazdasági termelÅ‘i árak mélyrepülése: a KSH adatai szerint 2009 júliusában 14,9%-kal csökkentek a mezÅ‘gazdasági termelÅ‘i árak az elÅ‘zÅ‘ év azonos idÅ‘szakához képest. Ezen belül a növénytermelési termékek árszínvonala 21,4%-kal, az állatok és állati termékeké pedig 3%-kal csökkent. A gabonafélék árzuhanása megközelítette a 40%-ot az elsÅ‘ félévben, hasonló nagyságrendű csökkenés következett be az olajnövényeknél, de a gyümölcsfélék ára is 20%-nál nagyobb mértékben esett vissza. Szukics József, a Magyar Agrárkamara alelnöke az AgrárHírek.hu-nak adott interjúban a finanszírozás javítását és a piacrajutás segítését tekintette a leghangsúlyosabb feladatnak. Emellett arról is szólt, hogy tárgyszerű véleménycserékre lenne szükség a magyar agrárstratégia fÅ‘bb kérdéseirÅ‘l. Szaxon Attila, az IKR vezérigazgatója az idei Bábolnai Gazdanapok nyitónapján adott interjújában szintén a finanszírozás nehézségeit hangsúlyozta, és azt a véleményét fogalmazta meg, hogy mielÅ‘bbi gyors váltásra lenne szükség a likviditás javítása érdekében, mivel e nélkül a fejlesztés üteme megtörik, és romlik a magyar termelÅ‘k versenyképessége. Csányi Sándor agrár-nagyvállalkozó a magyar élelmiszeripar válságos helyzetérÅ‘l beszélt; megemlítette, hogy a Pick jó úton jár, és új vágóhidat terveznek a termelés bÅ‘vítése érdekében; célként fogalmazta meg a Herz visszavásárlását és a sertéselÅ‘állítás 5-600 ezer darabra történÅ‘ növelését a jelenlegi 250 ezer darabról; Csányi Sándor arról is beszélt, hogy a Sole-Mizo tervez vásárlást a magyar tejiparban. De vajon milyen külpiaci lehetÅ‘ségei vannak a magyar húsiparnak? Az Oroszországból érkezÅ‘ hírek szerint csökkenÅ‘ piaccal kell számolni a húsexportot illetÅ‘en. Az elmúlt félévben ugyanis az élÅ‘hústermelés közel 6%-kal bÅ‘vült Oroszországban és az import aránya pedig 30%-ról 25%-ra csökkent. Az orosz kormány azt tervezi, hogy 2012-re az import aránya 12-13%-ra mérséklÅ‘dik. Ez a tendencia a magyar húsipar számára is üzenetértékű lehet: új együttműködési lehetÅ‘ségeket is keresni kell a hagyományos húsexport mellett! Az USA-ban a Szenátus MezÅ‘gazdasági, Élelmezési és Erdészeti Bizottságának új elnöke Blanche Lincoln szenátor asszony lett, aki ellenzi a támogatási limiteket és inkább a nagyobb méretű vállalkozásokat preferálja, továbbá keményen harcol az amerikai mezÅ‘gazdasági termékekkel szembeni kereskedelmi akadályok csökkentése érdekében. Az új bizottsági elnök ars poeticájának is van megszívlelendÅ‘ üzenetértéke a magyar agrárpolitika számára! Az egyes ágazatokhoz kapcsolódó hírek: - A kalászos gabonák idei termésmennyisége 24%-kal marad el a 2008. évihez képest, és az ötéves átlaghoz viszonyítva 15%-kal, a KSH adatai szerint. A búza átlagtermése ez évben 3850 kg/hektár lett, az összbúzatermés 4,4 millió tonna. - A kertészeti termékeink számára az orosz piac lehetÅ‘séget jelent, elsÅ‘sorban a felsÅ‘ kétmillió fogyasztó igényeit figyelembe véve; errÅ‘l beszélt Lux Róbert, a Magyar Zöldség- Gyümölcs Terméktanács alelnöke és arról is szólt, hogy a magyar kertészet sikeres jövÅ‘jéhez elengedhetetlenül szükséges a szövetkezés és az együttműködés fejlesztése. Szukics József, a Kamara alelnöke azt húzta alá, hogy a magyar gyümölcságazat lehetÅ‘ségeinek kihasználásához átfogó intézkedésekre lenne szükség, mert e nélkül a magyar gyümölcs marginalizálódhat úgy a nemzetközi, mind a hazai piacon. - A tejágazat megmentésérÅ‘l beszélt Tabajdi Csaba szocialista EP képviselÅ‘ és gyors intézkedéseket sürgetett; kifogásolta, hogy az Európai Bizottság próbálkozásai kudarcba fulladtak a kereskedelmi láncok erÅ‘fölényének megfékezésére, amely egyaránt hátrányos a termelÅ‘knek és a fogyasztóknak is. Tabajdi egy közösségi ármegfigyelÅ‘ információs rendszer felállítását sürgette a fogyasztói és a termelÅ‘i árak publikussá tétele érdekében. Az EP-képviselÅ‘ arra is kitért, hogy egy 600 millió eurós tejágazat-szerkezetátalakítási alapot kellene létrehozni a tejtermelÅ‘k megmentése érdekében és ki kellene terjeszteni a jelenlegi iskolatej programot is. Dr. Fekete Ferenc fÅ‘szerkesztÅ‘