AgrárHírek: Tömött magtárak, pincék mellett a tönk szélén állunk – szögezi le a Magyar Agrárkamara Tömött magtárak, pincék mellett a tönk szélén állunk – szögezi le a Magyar Agrárkamara ================================================================================ Forrás: Magyar Agrárkamara on 2009. szeptember 27. Hónapok óta pang a gabona, a gyümölcs, a tej piaca, ehhez csatlakozott most a szÅ‘lÅ‘ és a tej, illetve a repce és a napraforgó. Az árak nyomottak, a bevétel nem fedezi a kiadásokat. A termelÅ‘k több százmilliárd forint árbevétel csökkenést szenvednek el tavalyhoz viszonyítva. A bevétel elmaradását nem lehet pótolni külsÅ‘ forrásból, azaz hitelbÅ‘l sem, mert a bankok nem adnak kölcsön. Annak ellenére nem, hogy a Magyar Fejlesztési Bank keretein belül elméletileg 50 milliárd forint áll e célra rendelkezésre. A Magyar Agrárkamara már hónapok óta megfogalmazta, illetve folyamatosan fogalmazza meg javaslatait, melyet eljuttat a magyar agrártárcához és az Európai Unió Bizottságához, de az eddig hozott intézkedések kevésnek bizonyulnak. Így van ez a tejágazat esetében, így a gabonaágazatban. Hiába vannak tele a magtárak, a pincék, a gyümölcs és zöldségtárolók, a terményt értékesíteni alig lehet, azt is csak nyomott áron, veszteséggel. A megyei agrárkamarák elnökei ezért újabb javaslatokkal egészítették ki korábbi felvetéseiket. Így a gabonapiac stabilizálása érdekében felszólítják a magyar kormányt, hogy az állami Concordia Közraktár Zrt., illetve a TIG Zrt. kezdjen az MFB forrásai felhasználásával gabonafelvásárlásba. Néhány százezer tonna termény megvétele már vélhetÅ‘en beindítaná a piacot, emelné a mostani nyomott, tonnánként alig 20-26 ezer forintos árakat, azaz valami pezsgést hozna a gabonavertikumban. Továbbá megerÅ‘sítették korábbi álláspontjukat, miszerint Brüsszelnek ismét intervenciót kellene alkalmaznia a kukorica esetében is. Magyarországról legalább 800-900 ezer tonna kukoricát kellene megvennie a közösségnek, melyet  csakúgy, mint a korábbi években  késÅ‘bb jó áron értékesíthet. További felvetés, hogy azok az államok, melyek nem rendelkeznek tengeri kikötÅ‘vel, kapjanak normatív uniós fuvarköltség támogatást. Azt is meg kellene vizsgálni, és Brüsszelben kezdeményezni, hogy a válságra való tekintettel átalakítható-e a fejlesztésre szánt támogatási keret egy része működési támogatássá. A köztestület ragaszkodik korábbi álláspontjához, hogy Brüsszelnek le kell állítania a tej termelési kvótáinak további növelését, elÅ‘re kell hoznia az ágazatnak szánt támogatások kifizetését és azokat 50 százalékkal kell emelnie. A Magyar Agrárkamara két hete levélben fordult Mariann Fischer Boel uniós agrárbiztoshoz javaslataival, de az udvarias viszont levél csak arról szólt, hogy érdemi választ majd a biztos titkársága fog adni a magyar felvetésekre  számolt be Forgács Barna, a MA elnöke. Az ágazati gondokat, a gazdálkodók kiadásait csak növeli egy sor olyan tényezÅ‘, melyre korábban alig volt példa. Az utóbbi hetekben, hónapokban megszaporodtak a különféle hatósági intézkedések, melyek sokszor súlyos százezer forintokat vesz ki a termelÅ‘k zsebébÅ‘l büntetés formájában. Ezek a legtöbb esetben megalapozott, jogilag alátámasztott intézkedések, de ennek ellenére a Magyar Agrárkamara arra kéri a kormányzatot, különféle hatósági szervezeteket, hogy tekintettel az ágazatban kialakult kritikus helyzetre, belátással kezeljék e területen adódó problémákat. Ehhez sokszor jogszabály-változtatásra is szükség lenne. Ebben a helyzetben az ágazat nem engedheti meg magának, hogy lemondjon magyar költségvetési támogatásokról. A megszorítások szükségességét a Magyar Agrárkamara sem vitatja, de annak mezÅ‘gazdaságra kivetett mértékét igen. Ezt már idén februárban leszögezte a köztestület, amikor 33 milliárd forintnyi költségvetési támogatást vont meg a kormány, és most is, amikor a 2010. évi költségvetés tervezete újabb 46 milliárdnyi megvonást tartalmaz. Az elnökség szerint ma nem engedheti meg az ágazat, hogy ennyi pénzrÅ‘l lemondjon, akkor, mikor versenytársaink megkapnak minden támogatást és a magyar agrárium ilyen válságos helyzetbe került. A gond akkora, hogy a jövÅ‘ évi termést veszélyezteti: a termelÅ‘k kényszerbÅ‘l ott takarékoskodnak, ahol nem lenne szabad: a szokásosnál jóval kevesebb műtrágyát, növényvédÅ‘ szert és fémzárolt vetÅ‘magot használnak az Å‘szi vetések során. Ez pedig azt jelenti, hogy eleve kisebb termésre lehet számítani jövÅ‘re. Számos cég a tönk szélén áll: hiába a termény a tárolókban, a pincékben, pénzük benne áll. Ugyanakkor a korábban felvett hiteleket törleszteni kellene, de bevétel hiányában nincs mibÅ‘l.