AgrárHírek: Kései kárpótlást rendeznek jól értesülteknek Kései kárpótlást rendeznek jól értesülteknek ================================================================================ Forrás: nol.hu on 2009. szeptember 24. Kárpótlási árverést hirdet október 12-én Békéscsabán a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal: az egykor a békéscsabai Szabadság Mg. Tsz. használatában volt földterületbÅ‘l a magyar állam által kijelölt, öszszesen 19, kisebb-nagyobb földdarabot kínálnak eladásra. A közleményt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Központi Igazságügyi Hivatala jelentette meg. A hirdetmény szerint az ingatlanok aranykorona-értékben kerülnek árverezésre, egyezség hiányában a licit 3000 forint aranykorona értékrÅ‘l indul. Velkey Gábor SZDSZ-es országgyűlési képviselÅ‘, volt békéscsabai alpolgármester szerint botrányos, hogy miután a kárpótlási folyamat 1997-ben lezárult, most nagy értékű területekhez csak kárpótlási jeggyel lehet hozzájutni. A képviselÅ‘ tapasztalatai szerint a földek megvásárlásához nincs már elegendÅ‘ kárpótlási jegy olyan emberek kezében, akik 1991-ben és ma is helyben laknak, illetve az elvett földjük valaha a település közigazgatási határában volt. Szerinte olyanok kezében sincs, akik gazdálkodni szeretnének. Vagyis nem valószínű, hogy az árverésen olyan emberek tudnának földet szerezni, akiknek a kárpótlását a rendszerváltás után a jogalkotó célnak tekintette. Velkey úgy véli: sokkal valószínűbb, hogy azok, akiknek a kezében az elmúlt években összegyűltek a kallódó kárpótlási jegyek, olcsón igyekeznek nagy értékű ingatlanokhoz jutni. - Bár a törvény és az árverési kiírás elÅ‘ír bizonyos feltételeket, ezeket strómanok és háttérszerzÅ‘dések segítségével könnyű kijátszani - tette hozzá. Tóth Károly MSZP-s országgyűlési képviselÅ‘ és Hanó Miklós, Békéscsaba alpolgármestere is felháborítónak tartja a tervezett kárpótlási árverést. A meghirdetett helyrajzi számok alapján két olyan területet is találtak, ahol több részletben belterület melletti földek találhatók, mégpedig abban az irányban, amerre belátható idÅ‘n belül a város növekedése várható. A legnagyobb terület, amely egyetlen helyrajzi számon van, egy 26 hektáros legelÅ‘, összesen 273 aranykorona értékben. Mivel a kikiáltási ár aranykoronánként 3000 forint, a 260 ezer négyzetméternyi területet - amelybÅ‘l a belátható jövÅ‘ben építési telek lehet - 819 ezer forint értékű kárpótlási jeggyel meg lehet szerezni. SÅ‘t, akár ennek feléért is, hiszen arra is jogi lehetÅ‘ség van, hogy a kikiáltási ár feléig lefelé mozogjon az ár. Helyi agrárgazdálkodóktól szerzett információk szerint azon a területen egy aranykorona föld piaci értéke 25-30 ezer forint között van. Vagyis, ha az állam csak a most elérhetÅ‘ piaci áron adná el ezt a darab földet, alsó határon akkor is 6 millió 825 ezer forintot kaphatna érte. A várható belterületbe vonás után azonban értéke jelentÅ‘sen megemelkedik: Békéscsabán a négyzetméterenkénti átlagos telekár 3000 forint. Ha így számoljuk a 26 hektáros legelÅ‘ értékét, a kárpótlási árverés nyertesének kezében már 780 millió forintot fog érni ez az egyetlen darab föld. Az október 12-i békéscsabai kárpótlási árverésre több mint 112 hektárt hirdetett meg az Igazságügyi Hivatal. Más megyékben is rendeznek hasonló árveréseket. Tóth Károly MSZP-s országgyűlési képviselÅ‘ kérdésünkre elmondta: a kárpótlási folyamat 1997-es lezárása után is maradtak olyan földdarabok, amelyeket a 90-es évek elején a kárpótlási földalapba helyeztek, de sohasem hirdettek meg árverésre. A képviselÅ‘ emlékeztetett rá, hogy a Békéscsaba belterületéhez közel esÅ‘ földeket korábban is meghirdették már kárpótlási árverésre, de akkor a helyi politikusok megakadályozták az eladást. A békéscsabai önkormányzat pert is indított, hogy a kárpótlásból kimaradt föld kerülhessen a város tulajdonába, és ne kelljen késÅ‘bb közpénzbÅ‘l, horribilis áron megvásárolnia az ingatlanszerzÅ‘ktÅ‘l - de elbukták a pert. A bíróság arra hivatkozott, hogy a megdráguló terület akkor kerülhetne a város tulajdonába, ha már rendeztek volna rajta árverést, és az sikertelen lett volna. A kései kárpótlási árverések ügye az Országgyűlés mezÅ‘gazdasági bizottságának ülésén is téma volt. A képviselÅ‘k pártállástól függetlenül botrányosnak tartották az ügyet, és levélben fordultak Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti, valamint Gráf József agrárminiszterhez, hogy állítsák le az árveréseket. Velkey Gábor szerint a helyzetet úgy lehetne rendezni, ha leállítanák az árveréseket, a kárpótlásból még visszamaradt földterületekre részletes kalkulációt készítenének, és jogszabállyal akadályoznák meg ezeknek a területeknek az elkótyavetyélését. nol.hu