Agrárpolitikai körkép

Fekete Ferenc főszerkesztő

Az idei közepes eredmény is jónak számít az idén, de milyen lesz 2010? – 2013 után: a KAP halála vagy ésszerű reform

Egyre többször fogalmazódik meg, hogy 2009 végül milyen éve lesz a magyar élelmiszer-gazdaságnak? Emellett az is gyakran téma, hogy mi várható 2010-ben? Az előző kérdésre ezúttal Bódi László, az évek óta nyereségesen gazdálkodó és intenzív fejlesztési politikát megvalósító hajdú-bihar megyei Tedej Zrt. elnök-vezérigazgatója válaszol; szerinte közepes évet zárnak 2009-ben, mivel a nyereség megfeleződik a növénytermelési hozamok és a termelői árszint visszaesése miatt; a közel 7 milliárd Ft árbevételt elérő Zrt. a korábbi fejlesztési ütemet kénytelen mérsékelni a szerényebb pénzügyi eredmény miatt.

A 2009-es aszályos időjárás felértékelte az öntözés szerepét: ezt igazolja, hogy öntözésfejlesztésre a gazdálkodók 4 milliárd Ft, melioráció fejlesztésére pedig 2 milliárd Ft támogatást igényeltek. Az öntözéssel összefüggésben kell megemlíteni egy német tudóscsoport azon legújabb vizsgálati eredményét, miszerint a szén-dioxidtól a növények gyorsabban nőnek, mintegy 10-15%-kal több biomasszát termelnek, s mindehhez 20%-kal kevesebb vizet igényelnek.

A következő évről Nagy Tamás, a MOSZ ötödik alkalommal megválasztott elnöke azt mondta, hogy „…nem könnyű időszak előtt állunk”, ezért szerinte minden eddiginél fontosabb az értelmes párbeszéd és a konstruktív megállapodások. Ezek célja, hogy növekedjen a termelői és jövedelembiztonság, gyarapodjon a falu gazdasági ereje és erősödjön a közösségi kohézió a falvakban. A MOSZ elnöke szerint 2013 után olyan közösségi agrárpolitika kellene, amely az élelmiszert és a vizet stratégiai eszközként kezeli.

Az idei kedvezőtlenebb nyereségtermeléshez a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése is jelentősen hozzájárul: 2009. I-X. hóban az agrártermékek termelői árszintje 13,9%-kal csökkent a bázishoz képest; s ezen belül a növényi termékeknél 19,8%-os, az élőállatoknál és állati termékeknél 3,9%-os a mérséklődés.

Az agrárágazat versenyképességét javító fejlesztések mellett jelentős a vidékfejlesztési projektek szerepe is: 4 jogcímre (mikrovállalkozások segítésére, falusi turizmus fejlesztésére, falumegújításra és vidéki örökség megőrzésére) összesen 5855 támogatási kérelem érkezett az MVH-hoz, 115 milliárd Ft támogatási igénnyel; ebből ez év december 15-ig 3095 kérelmet bíráltak el és 52,4 milliárd Ft támogatást hagytak jóvá.

Gráf József miniszter eredményesen lobbizott az EU-nál és ennek eredményeként 2013. december 31-ig meghosszabbították a nemzeti forrásból támogatható birtokfejlesztési és birtokösszevonási hiteltámogatás intézményének működését.

Remélhetőleg könnyíti az alkalmi munkásokat foglalkoztató vállalkozások helyzetét a 2010. április elsejétől hatályos egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény, amit az Országgyűlés december 14-én fogadott el. Eszerint egyszerűsített munkaszerződést kell kötni az alkalmi munkavállalókkal és elektronikusan kell bejelenti a foglalkoztatást az APEH felé; ha a munkavégzés nem éri el az 5 napot, akkor elegendő a szóbeli megállapodás is.

A rövidebb távú kérdések után tekintsünk ki egy pillanatra a 2013 utáni időszakra! Ezzel kapcsolatban Tabajdi Csaba úgy fogalmazott, hogy vagy sikerül a mezőgazdasági szakembereknek és szakpolitikusoknak egy európai szintű reformkoncepciót kidolgozni, vagy bekövetkezik a Közös Agrárpolitika halála. Az EP képviselője szerint be kell tudni bizonyítani, hogy a kapott támogatás és a mezőgazdaság által előállított vagy megőrzött javak között koherens kapcsolat áll fenn.

Az egyes ágazatokhoz kapcsolódó főbb hírek:

- A KSH adatai szerint a gabonafélék termelői átlagára az év első tíz hónapjában 25,1%-kal, az ipari növényeké pedig 14,2%-kal csökkent.
A vágóállatok átlagos termelői ára ugyanebben az időszakban 2,2%-kal emelkedett; ezen belül a vágósertésé 8,3%-kal, a vágómarháé pedig 8,9%-kal nőtt, a vágóbaromfié viszont 5,4%-kal mérséklődött.
Az állati termékek átlagára 16,8%-kal esett vissza; ezen belül a tejé 24,4%-kal csökkent, a tojásé pedig 5,3%-kal nőtt.
Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke szerint a tőkehúsok 40-50%-a után nem fizetnek áfát, amit különböző trükkökkel érnek el, ezért a tisztességes feldolgozók már olyan közös fellépésre készülnek, hogy ők sem fogják teljesíteni költségvetési kötelezettségüket, ha az állam nem tudja megvédeni őket a csalókkal szemben.
A Hússzövetség elnöke szerint kevés húsfeldolgozó vállalkozás zárja nyereséggel az idei évet.
Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke szerint 2010 tavaszáig tartós áresésre kell felkészülni, mivel hetente 10-15 ezer importsertést vágnak idehaza, és Romániában pedig januártól megszűnik az a támogatás, amely miatt megérte Magyarországról importálni sertést.
Az AKI piaci információi szerint az importsertés 7%-kal kerül kevesebbe, mint a hazai.
Az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium előrejelzése szerint élénkülés várható a sertéshús-termelésben 2010-ben: számításaik szerint 2% lesz a növekedés az idei évhez képest; az USA-ban és az EU-ban tovább folytatódik a termelés mérséklődése az ez évi csökkenés után (az EU-ban 2007. óta folyamatosan csökken a fajlagos sertéshús-fogyasztás, elsősorban a baromfihús növekvő aránya miatt). Az amerikaiak előrejelzése szerint Oroszországban és Kínában viszont nő a sertéshús-termelés; az utóbbi országban egyre inkább saját termelésből elégítik ki a hazai fogyasztást. 

- A KSH adatai szerint az év első nyolc hónapjában a burgonya árszintje 5,3 %-kal nőtt, a zöldség- és gyümölcsféléké viszont 7,8%, illetve 20%-kal csökkent.
Folytatódik az iskolagyümölcs-program: a 2009/10-es tanévre összesen 876 millió Ft áll rendelkezésre, s ebből 69% az uniós támogatás. A vonatkozó rendeletmódosítás értelmében az egyéni termelők is lehetőséget kapnak arra, hogy beszállítóként vegyenek részt a programban.

Dr. Fekete Ferenc
főszerkesztő