AgrárHírek: Agrárpolitikai körkép Agrárpolitikai körkép ================================================================================ AgrárHírek on 2009. december 22. Egyre többször fogalmazódik meg, hogy 2009 végül milyen éve lesz a magyar élelmiszer-gazdaságnak? Emellett az is gyakran téma, hogy mi várható 2010-ben? Az elÅ‘zÅ‘ kérdésre ezúttal Bódi László, az évek óta nyereségesen gazdálkodó és intenzív fejlesztési politikát megvalósító hajdú-bihar megyei Tedej Zrt. elnök-vezérigazgatója válaszol; szerinte közepes évet zárnak 2009-ben, mivel a nyereség megfelezÅ‘dik a növénytermelési hozamok és a termelÅ‘i árszint visszaesése miatt; a közel 7 milliárd Ft árbevételt elérÅ‘ Zrt. a korábbi fejlesztési ütemet kénytelen mérsékelni a szerényebb pénzügyi eredmény miatt. A 2009-es aszályos idÅ‘járás felértékelte az öntözés szerepét: ezt igazolja, hogy öntözésfejlesztésre a gazdálkodók 4 milliárd Ft, melioráció fejlesztésére pedig 2 milliárd Ft támogatást igényeltek. Az öntözéssel összefüggésben kell megemlíteni egy német tudóscsoport azon legújabb vizsgálati eredményét, miszerint a szén-dioxidtól a növények gyorsabban nÅ‘nek, mintegy 10-15%-kal több biomasszát termelnek, s mindehhez 20%-kal kevesebb vizet igényelnek. A következÅ‘ évrÅ‘l Nagy Tamás, a MOSZ ötödik alkalommal megválasztott elnöke azt mondta, hogy &nem könnyű idÅ‘szak elÅ‘tt állunk, ezért szerinte minden eddiginél fontosabb az értelmes párbeszéd és a konstruktív megállapodások. Ezek célja, hogy növekedjen a termelÅ‘i és jövedelembiztonság, gyarapodjon a falu gazdasági ereje és erÅ‘södjön a közösségi kohézió a falvakban. A MOSZ elnöke szerint 2013 után olyan közösségi agrárpolitika kellene, amely az élelmiszert és a vizet stratégiai eszközként kezeli. Az idei kedvezÅ‘tlenebb nyereségtermeléshez a mezÅ‘gazdasági termelÅ‘i árak mérséklÅ‘dése is jelentÅ‘sen hozzájárul: 2009. I-X. hóban az agrártermékek termelÅ‘i árszintje 13,9%-kal csökkent a bázishoz képest; s ezen belül a növényi termékeknél 19,8%-os, az élÅ‘állatoknál és állati termékeknél 3,9%-os a mérséklÅ‘dés. Az agrárágazat versenyképességét javító fejlesztések mellett jelentÅ‘s a vidékfejlesztési projektek szerepe is: 4 jogcímre (mikrovállalkozások segítésére, falusi turizmus fejlesztésére, falumegújításra és vidéki örökség megÅ‘rzésére) összesen 5855 támogatási kérelem érkezett az MVH-hoz, 115 milliárd Ft támogatási igénnyel; ebbÅ‘l ez év december 15-ig 3095 kérelmet bíráltak el és 52,4 milliárd Ft támogatást hagytak jóvá. Gráf József miniszter eredményesen lobbizott az EU-nál és ennek eredményeként 2013. december 31-ig meghosszabbították a nemzeti forrásból támogatható birtokfejlesztési és birtokösszevonási hiteltámogatás intézményének működését. RemélhetÅ‘leg könnyíti az alkalmi munkásokat foglalkoztató vállalkozások helyzetét a 2010. április elsejétÅ‘l hatályos egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény, amit az Országgyűlés december 14-én fogadott el. Eszerint egyszerűsített munkaszerzÅ‘dést kell kötni az alkalmi munkavállalókkal és elektronikusan kell bejelenti a foglalkoztatást az APEH felé; ha a munkavégzés nem éri el az 5 napot, akkor elegendÅ‘ a szóbeli megállapodás is. A rövidebb távú kérdések után tekintsünk ki egy pillanatra a 2013 utáni idÅ‘szakra! Ezzel kapcsolatban Tabajdi Csaba úgy fogalmazott, hogy vagy sikerül a mezÅ‘gazdasági szakembereknek és szakpolitikusoknak egy európai szintű reformkoncepciót kidolgozni, vagy bekövetkezik a Közös Agrárpolitika halála. Az EP képviselÅ‘je szerint be kell tudni bizonyítani, hogy a kapott támogatás és a mezÅ‘gazdaság által elÅ‘állított vagy megÅ‘rzött javak között koherens kapcsolat áll fenn. Az egyes ágazatokhoz kapcsolódó fÅ‘bb hírek: - A KSH adatai szerint a gabonafélék termelÅ‘i átlagára az év elsÅ‘ tíz hónapjában 25,1%-kal, az ipari növényeké pedig 14,2%-kal csökkent. A vágóállatok átlagos termelÅ‘i ára ugyanebben az idÅ‘szakban 2,2%-kal emelkedett; ezen belül a vágósertésé 8,3%-kal, a vágómarháé pedig 8,9%-kal nÅ‘tt, a vágóbaromfié viszont 5,4%-kal mérséklÅ‘dött. Az állati termékek átlagára 16,8%-kal esett vissza; ezen belül a tejé 24,4%-kal csökkent, a tojásé pedig 5,3%-kal nÅ‘tt. Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke szerint a tÅ‘kehúsok 40-50%-a után nem fizetnek áfát, amit különbözÅ‘ trükkökkel érnek el, ezért a tisztességes feldolgozók már olyan közös fellépésre készülnek, hogy Å‘k sem fogják teljesíteni költségvetési kötelezettségüket, ha az állam nem tudja megvédeni Å‘ket a csalókkal szemben. A Hússzövetség elnöke szerint kevés húsfeldolgozó vállalkozás zárja nyereséggel az idei évet. Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke szerint 2010 tavaszáig tartós áresésre kell felkészülni, mivel hetente 10-15 ezer importsertést vágnak idehaza, és Romániában pedig januártól megszűnik az a támogatás, amely miatt megérte Magyarországról importálni sertést. Az AKI piaci információi szerint az importsertés 7%-kal kerül kevesebbe, mint a hazai. Az amerikai MezÅ‘gazdasági Minisztérium elÅ‘rejelzése szerint élénkülés várható a sertéshús-termelésben 2010-ben: számításaik szerint 2% lesz a növekedés az idei évhez képest; az USA-ban és az EU-ban tovább folytatódik a termelés mérséklÅ‘dése az ez évi csökkenés után (az EU-ban 2007. óta folyamatosan csökken a fajlagos sertéshús-fogyasztás, elsÅ‘sorban a baromfihús növekvÅ‘ aránya miatt). Az amerikaiak elÅ‘rejelzése szerint Oroszországban és Kínában viszont nÅ‘ a sertéshús-termelés; az utóbbi országban egyre inkább saját termelésbÅ‘l elégítik ki a hazai fogyasztást. - A KSH adatai szerint az év elsÅ‘ nyolc hónapjában a burgonya árszintje 5,3 %-kal nÅ‘tt, a zöldség- és gyümölcsféléké viszont 7,8%, illetve 20%-kal csökkent. Folytatódik az iskolagyümölcs-program: a 2009/10-es tanévre összesen 876 millió Ft áll rendelkezésre, s ebbÅ‘l 69% az uniós támogatás. A vonatkozó rendeletmódosítás értelmében az egyéni termelÅ‘k is lehetÅ‘séget kapnak arra, hogy beszállítóként vegyenek részt a programban. Dr. Fekete Ferenc fÅ‘szerkesztÅ‘