Elszámított támogatás - Csak minden ötödik gazda kap pluszforrást a környezetkímélő termeléshez

Hoppon maradt sok ezer, támogatásra váró gazda. Az agrárvállalkozók arra számítottak, hogy idén átállhatnak környezetkímélő gazdálkodásra, többen már az ehhez szükséges fejlesztéseket is elindították.

Az erre szánt keret azonban lényegesen kisebb lett a vártnál, így a rosszul kalkulálóknak a drágább működést kevesebb pénzből kell megoldaniuk.
Szemben az előző 44 milliárddal, a most kezdődő időszakban már évi 53 milliárd forint támogatásra számíthatnak azok a gazdák, akik vállalják, hogy földjüket környezetkímélő módon művelik. Sok ezer agrárvállalkozó mégsem boldog, sőt a lapunknak nyilatkozó gazdák közül többen az évtized fiaskójának tartják az agrár-környezetgazdálkodási támogatási programot (AKG). A csalódottság oka, hogy a 2010-től induló programra még tavaly nyáron kellett jelentkezni, s bár akkor még nem tudhatták, elfogadják-e pályázatukat, de sokan – egyfajta előlegként – a környezetkímélő, ezért drágább technológiával hozzákezdtek a munkához, és csak most kapják az értesítést, hogy forráshiány miatt kimaradtak a támogatottak köréből. Csalódott termelőből nincs hiány, különösen azok között, akik az AKG-n belül az integrált szántóföldi növénytermelés célprogramhoz kapcsolódtak volna. Erre a pályázatra ötször annyian jelentkeztek, mint amennyi győztest végül kihirdettek, igény a rendelkezésre álló összeg háromszorosára érkezett, s a programba bevont fél millió val szemben másfél millió hektárt ajánlottak fel. A hoppon maradt gazdák már csak a hagyományos műveléshez járó támogatásra tarthatnak igényt, amely elmondásuk szerint az AKG-összeg fele, vagyis a drágább technológia és az elmaradt támogatási rész miatt kétszeres kár éri őket. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke a konfliktus fő okának a környezetkímélő gazdálkodást megvalósító integrált – kevesebb műtrágya felhasználásával, a környezetet kevésbé terhelő – növénytermesztés megszokott támogatási rendjének változását tartja. Információi szerint a programra 2,2 millió hektárral pályáztak, ebből a legnagyobb tételt 1,6-1,7 millió hektárral az integrált szántóföldi növénytermelés adja. Az elnök szerint a változásokat az indokolja, hogy rosszul mérték fel az igényeket, és ezért rosszul osztották el a támogatási forrásokat a program többtucatnyi alprogramja között. – A kormány az ígérte, hogy akik korábban részt vettek a programban, a 2009/2010-es gazdálkodási évben is folytathatják tevékenységüket – mondta Jakab, aki szerint ezeket az embereket becsapták. A Magosz szakértői szerint a környezetkímélő technológia minimum megduplázza a költségeket.
Forgács Barna, a Magyar Agrárkamara elnöke szerint a gazdálkodóknak már nyáron, a pályázat kiírásakor fel kellett mérniük, hogy a támogatásra rendelkezésre álló összeg véges. – Aki ennek ellenére még azelőtt belevágott, hogy a támogatást elnyerte volna, az kockáztatott – fogalmazott. Megemlítette azt is, hogy AKG-programban nem működhet a visszaosztás elve. A valóban drágább környezetkímélő technikát csak úgy lehet hatékonyan végrehajtani, ha az ehhez szükséges támogatást mind megkapják a nyertes vállalkozók, vagyis a túljelentkezők arányában nem lehet negyedelni a rendelkezésre álló összeget. Elmondta azt is, hogy a környezetkímélés szempontjából fontos gyepgazdálkodási, ültetvény- és vizes célprogramok jól fognak működni. Az elnök – aki maga is irányít egy mezőgazdasági vállalkozást – túlzónak tartotta azt a felvetést, hogy egyes gazdálkodók felesleges többletkiadásba verték magukat. Úgy véli: a szántóföldi növénytermelésre fordított kiadások nagy része még hátravan, hiszen ősszel csak műtrágyázni kell, és a program előírásai az alacsonyabb dózisokkal inkább kímélik a pénztárcát.

– Bárki bármit mond, az Új Magyarország vidékfejlesztési program AKG-pályázata sikertörténet – mondta Forgács Barnabás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára. A részletekről elmondta, hogy összesen több mint huszonötezer kérelem érkezett. A legjelentősebbnek számító integrált növénytermesztési szántóföldi célprogramra 1,65 millió hektárral 16 071 kérelmet regisztrált a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. A pályázók összesen 255,3 millió eurót (68,1 milliárd forintot) igényeltek, de erre a területre csak 88,4 millió eurót (23,57 milliárd forintot) lehet fordítani. Eddig 2474 kérelmet fogadtak el 21,3 milliárd forint értékben, amely 515 ezer hektárt fed le. A többi húsz (gyepgazdálkodás, ültetvény, vizes élőhely) célprogramra további 18 474 kérelem érkezett (e programoknál sokkal magasabb a pályázók befogadási aránya), ami több mint 613 ezer hektárt és 32 milliárd forint támogatást jelent.
Az ötéves agrár-környezetgazdálkodási támogatás akkor jár, ha a földhasználók a rendeletben előírt, önként vállalt kötelezettségeket a használatukban lévő földterületeken öt – bizonyos célprogram esetén tíz – évig betartják. Az előírások teljesítése közben felmerült többletköltséget és elmaradt hasznot a támogatás ellentételezi.