AgrárHírek: Agrárpolitikai körkép

Agrárpolitikai körkép
================================================================================
AgrárHírek on 2010. január 25.
 
Agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatásra évente 53 milliárd forint áll
rendelkezésre a korábbi 44 milliárd forinttal szemben. Ezen belül az integrált
szántóföldi növénytermelés célprogramba ötször annyi volt a jelentkezÅ‘, mint a
nyertes, és a rendelkezésre álló támogatási keret háromszorosára érkezett
kérelem; a 0,5 millió hektárral szemben 1,65 millió hektár területet ajánlottak
fel a gazdák.
A gyepgazdálkodás, az ültetvény- és vizes célprogramok esetében nincs érdemi
különbség az igényelt és a megítélt támogatás között.
Földvásárlás támogatására 2013. december 31-éig összesen 4 milliárd forint áll
rendelkezésre; ebbÅ‘l 2 milliárd forint fordítható földvásárlásra, a vételár
max. 20%-áig, kérelmenként legfeljebb 3 millió forint; a másik 2 milliárd
forint jelzáloghitelhez kapcsolódó kamattámogatáshoz vehetÅ‘ igénybe: a hitel
maximum 75 millió forint lehet, legfeljebb 20 éves futamidÅ‘vel. Egy
termÅ‘területre vonatkozóan vagy a 20%-os támogatás, vagy a kamattámogatás
adható.
Az MVH megkezdte a top-up (nemzeti kiegészítés) kifizetését a következÅ‘
támogatási célokra: a termeléstÅ‘l elválasztott területek közül a hízott bika-
és az anyatehéntartás, a szarvasmarha-tenyésztés extenzív irányú fejlesztése, a
kedvezÅ‘tlen területeken történÅ‘ anyajuhtartás, valamint a termeléshez kötött
anyajuhtartás részesül támogatásban.
A hitelfeltételekkel kapcsolatban pozitív hír, hogy az Euribor rekordmélységben
fejezte be a 2009-es évet: 0,7% volt, a minden idÅ‘k legmagasabb 5,393%-os
értékével szemben, amelyet 2008. október 9-én jegyezték, a nemzetközi pénzügyi
pánik kitörésekor. E kedvezÅ‘ hírhez kapcsolódik, hogy az MNB Jegybank Tanácsa
mai ülésén várhatóan 6,25%-ról 6%-ra csökkenti a jegybanki alapkamatot. Kérdés
azonban, hogy az agárgazdálkodók hozzájutnak-e a szükséges hitelforrásokhoz?
Bajnai Gordon miniszterelnök úgy látja, hogy a nagyobb államok a válságkezelÅ‘
intézkedések miatt jelentÅ‘sen megnövelték a költségvetési hiányukat, és a
válság után várhatóan el fogják szívni a szabad forrásokat a kisebb országok
elől.
Az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány is megérezte a válságot: az
elmúlt évben 106 garanciaszerzÅ‘dés után 1,7 milliárd forintot kellett az
Alapítványnak kifizetnie; 2008-ban ez a kötelezettség 1,1 milliárd forint volt.
2009-ben összesen 57,1 milliárd forint hitelhez (mikro- és kisvállalkozások
részére agrár- és vidékfejlesztési projektekhez) nyújtottak készfizetÅ‘
kezességet, amely 6%-kal kevesebb a 2008. évinél, de a kérelmezÅ‘k száma 5%-kal
növekedett.
A hazai agrárpolitikai információk után tekintsük át a nemzetközi híreket!
Romániában többféle agrártámogatást is megszüntettek 2010-tÅ‘l: az idei évtÅ‘l
nem kapnak támogatást a román gazdák az üzemanyag-felhasználás, a gabonatárolás
és az öntözÅ‘rendszerek üzemeltetése után, de megszűnik a tej, a tojás, a
baromfi- és sertéshús minÅ‘sége utáni támogatás is. Nehezíti a helyzetet, hogy
a tavalyi támogatások 30-40%-át sem kapták még meg a gazdálkodók. Az
érdekképviseletek szerint a gazdálkodók akár 60-70%-a is csÅ‘dbe mehet; az
élelmiszerek fogyasztói ára 10%-nál nagyobb mértékben növekedhet; a sertés- és
baromfihús esetében az áremelkedés akár 30-40%-os is lehet.
Amíg térségünkben leépítik a támogatásokat, addig Franciaország jelentÅ‘s
fejlesztéseket hajt végre az agrárstratégiai érdekeinek megalapozása céljából:
hat intézmény és négy agrár-felsÅ‘oktatási kar agrár-felsÅ‘oktatási és
agrárkutatási konzorciumot alapított Agreenium néven; ennek célja a
mezÅ‘gazdasággal, az élelmiszeriparral, az állategészségüggyel és a
környezettel kapcsolatos kihívásokra adandó válaszok keresése és
megfogalmazása. A vállalkozás nagyságrendjét jól jellemzi, hogy az Agreenium
összesen 5700 kutató és 300 minÅ‘sített kutatási egység munkáját koordinálja és
mintegy 50 országra kiterjedÅ‘ nemzetközi kapcsolatrendszert kíván működtetni.
Az olaszok is teszik a dolgukat: Luca Zaia olasz mezÅ‘gazdasági miniszter
ötnapos kínai látogatása után együttműködési megállapodást kötött kínai
kollégájával a tudomány, a kutatás, a technológia, a kereskedelem és a
vidékfejlesztés területén. Megállapodtak továbbá a mezÅ‘gazdasági és
élelmiszertermékek minÅ‘ségvédelme kérdéskörében is, valamint az olasz és kínai
kis- és középvállalkozások közötti kooperáció szélesítésében.
Az American Farm Bureau Federation közelmúltban tartott kongresszusának fÅ‘bb
agrárpolitikai üzenetei: a legnagyobb amerikai agrár-érdekvédelmi szervezet
küldöttei megerÅ‘sítették a farmtámogatások jelenlegi rendszerének további
fenntartását azzal, hogy a zöldség- és gyümölcságazat kiemeltebb kezelést
kapjon; az eredet-megjelölési program folytatódjon; és dolgozzanak ki egy
használható ad-hoc vis maior programot is. Számunkra is tanulságos a
Kongresszus határozott kiállása a mezÅ‘gazdaság védelme érdekében: következetes
harcot kívánnak folytatni a mezÅ‘gazdaságot érÅ‘ alaptalan támadásokkal szemben;
bizonyos körök ugyanis azt igyekeznek sugallni a társadalom felé, hogy az
agrárágazat környezetszennyezÅ‘ (farm-factory).
Ágazati hírek:
- Gabona: a Nemzetközi Gabona Tanács (IGC) prognózisa szerint a 2010. évi
búzatermés várhatóan 653 millió tonna lesz a múlt évi 674 millió tonnával
szemben; a 2009. évi kukoricatermés 791 millió tonna, megegyezik a 2008.
évivel.
Az EU-ban 56,8 millió tonna 2009. évi kukoricatermésre számítanak, 720 ezer
tonnával többre a korábbi becslésnél. Az USA-ban az idei kukorica-vetésterület
1,2 millió hektárral történÅ‘ növekedését és a kukorica iránti kereslet
élénkülését valószínűsítik, mivel az etanolipar újra fellendülÅ‘ben van.
- Takarmánygyártás: a Gazdasági Versenyhivatal engedélyezte, hogy Csányi Sándor
érdekeltségi körébe kerüljön a takarmánygyártó Tendre Kft. teljes egészében,
amely a magyarországi haszonállat-takarmányelÅ‘állításból 7%-kal részesedik; a
Csányi-csoport többi tagja együttesen 12%-ot képvisel.
- Rizs: a Nielsen adatai szerint 29 ezer tonna rizst fogyasztottunk idehaza
2008. december és 2009. november között; a fogyasztói ár átlagosan 357 Ft/kg
volt, 16%-kal nÅ‘tt az elÅ‘zÅ‘ évhez képest; a felmérések szerint növekszik az
igény a rövidebb szemű, olcsóbb B rizs iránt és dinamikusan emelkedik a nagy
tápértékű barnarizs fogyasztása is.
- Cukorrépa: a német BASF vegyipari konszern génmódosított cukorrépa
kifejlesztésén dolgozik; céljuk, hogy magasabb cukor- és energiatartalmú fajtát
állítsanak elÅ‘, amelynek kevesebb a vízigénye; 2020-ra tervezik az új fajta
piaci bevezetését.
- Bor: Romániában a múlt évben 6 millió hektoliter bort állítottak elÅ‘,
10%-kal többet a 2008. évinél; egyre inkább a minÅ‘ségi bor elÅ‘állítására
koncentrálnak.
- Baromfi: az EU-ban évente 170 ezren betegszenek meg szalmonellafertÅ‘zés
miatt, ezért Brüsszel Magyarországtól azt követeli, hogy ez év végéig
csökkentse a csirke szalmonella fertÅ‘zöttséget, az EU országok többségét
jellemzÅ‘ 5-25%-os szintre; velünk közel hasonló helyzetben vannak a spanyolok,
olaszok, lengyelek és a csehek; a fertÅ‘zöttségi szint csökkentése érdekében
gyors ütemben kell javítani az elÅ‘állítás és feldolgozás higiéniai
feltételrendszerét. Az EU szigorú elÅ‘írása 2012-ben a csirkén kívül a többi
baromfifajra is kiterjed.
Magas szintű tárgyalássorozat indult az orosz-amerikai baromfivita
kompromisszumos megoldása érdekében; Putyin miniszterelnök határozottan
kijelentette, hogy érvényt kell szerezni az orosz szabályozásnak, amely tiltja
a klórral kezelt baromfitermékek importját; nagy a tét, mert az amerikaiak 650
millió dolláros piacot veszíthetnek; az orosz baromfitermelés a belsÅ‘
fogyasztás egyre magasabb hányadát állítja elÅ‘: 2009-ben már 75%-át.
- Állatok és állati termékek: amerikai elemzÅ‘k szerint ebben az évben
erÅ‘södés várható keresleti oldalról, de ennek mértéke az általános gazdasági
környezet alakulásától függ, amely egyelÅ‘re csak nagy bizonytalansággal
prognosztizálható.
- Tej- és tejtermékek: Olaszországban az élelmiszer-vizsgálatok kimutatták,
hogy a Mozzarella sajtok egyharmada tehéntejbÅ‘l készül, ugyanakkor az európai
uniós védelem alatt álló terméket kizárólag bivalytejbÅ‘l kellene készíteni. A
botrány miatt a Mozzarella sajtféleség 285 millió eurós piaca került veszélybe.
Ausztriában két év után elÅ‘ször találtak kergemarhakórral fertÅ‘zött
szarvasmarhát (BSE); a levágás utáni szokásos vizsgálat mutatta ki a
fertÅ‘zést.
Dr. Fekete Ferenc
főszerkesztő