AgrárHírek: Népszabadság: A Fidesz az államfi földek privatizálásáról gondolkodik Népszabadság: A Fidesz az államfi földek privatizálásáról gondolkodik ================================================================================ Forrás: nol.hu on 2010. február 15. Gyakorlatilag minden párt egyetért abban, hogy a hazai, az európai árakhoz képest lényegesen olcsóbb magyar termÅ‘földet akkor is meg kell védeni a várható spekulációs célú felvásárlásoktól, ha az Európai Unió nem engedélyezi a 2011-ben lejáró, külföldiekre vonatkozó vásárlási tilalom fenntartását. Az erre vonatkozó kérelem benyújtását egyébként mind az MSZP Bajnai-kormánya, mind a hatalomra legnagyobb eséllyel pályázó Fidesz politikusai tervezik. A közösségi eljárásjog szerint ennek augusztus végéig kell megtörténnie. Magyar szempontból nem túlságosan biztató, hogy az e tárgyban született, 2008 nyarán nyilvánosságra hozott hivatalos elemzés szerint a 2004-ben felvett EU-tagállamok földbérleti díjai még a korlátozásokat figyelembe véve sem alakultak sokkszerűen a csatlakozásuk után. EbbÅ‘l pedig arra lehet következtetni, hogy az ármozgások kockázatai kezelhetÅ‘k lesznek. A bizottsági jelentés ezért a korlátozások további fenntartása helyett a hátralévÅ‘ idÅ‘ megfelelÅ‘ kihasználását, és köztes reformok bevezetését ajánlotta. Ráadásul a moratórium meghosszabbításához a tagok egyöntetű döntése kellene, márpedig információink szerint az agrártermelési helyszűkével küszködÅ‘ Hollandia, Dánia, más okokból Ausztria, illetve a közösségben nagy érdekérvényesítÅ‘ erÅ‘vel rendelkezÅ‘ Egyesült Királyság szinte biztosan nem fogja támogatni az elképzelést. A hazai agrárpolitikának tehát belsÅ‘ eszközökhöz kell nyúlnia, ha döntÅ‘en magyar kézben akarja tartani a termÅ‘földet. A jelenlegi agrárminiszter, Gráf József munkatársunknak úgy nyilatkozott, a hatályos törvények alapján a korábbiaknál jogilag jobban védett, hosszú távra szóló (és így fejlesztési fedezetként is felhasználható) bérletek alkalmasak lehetnek arra, hogy a hazai vállalkozások megerÅ‘södhessenek. GÅ‘gös Zoltán államtitkár ehhez hozzátette, hogy többször felvetÅ‘dött a jelenlegi húszéves bérbeadási korlát ötven évre emelése, a most érvényes elÅ‘vásárlási jogot is érvényben hagyva, ám ettÅ‘l  elsÅ‘sorban politikai okokból, a klientúra bebetonozásának vádjától tartva  rendre visszalépett a kormányzat. A kormányzásra jelenleg legesélyesebb Fidesz azonban gyors és radikális változtatásokban gondolkodik, bár konkrét részleteket a területért felelÅ‘s szakpolitikusok egyike sem volt hajlandó elárulni. A nyilvánosság elÅ‘tt a párt vezetéséhez tartozó politikusok  például Deutsch Tamás Orosházán  arról beszéltek, hogy akár a kormányalakítás elÅ‘tt, képviselÅ‘i indítvánnyal módosítanák a földtörvényt. Ebben elsÅ‘sorban a helyben lakókat, fÅ‘ként a családi gazdálkodásokat kívánják majd elÅ‘nyben részesíteni a termÅ‘földszerzésben, mégpedig a jelenleg érvényes, a használókat (bérlÅ‘ket) preferáló elÅ‘vásárlási sorrend átalakításával. A földvásárlásban döntÅ‘ jogokat élveznek majd a helyben lakó és életvitelszerűen, de legalább ötven százalék árbevétel erejéig a mezÅ‘gazdaságból élÅ‘ családi vállalkozások. A párttal szorosan együttműködÅ‘ gazdakörök szeretnék elérni azt is, hogy egy-egy adásvételben  dániai mintára  engedélyezési szerephez juthassanak a helyi gazdaközösségek is. Az egyéb földvásárlási feltételek között szóba kerülhet a nyelvismeret, illetve a tevékenységhez szükséges és Magyarországon is elismert szakirányú végzettség is, amint azt a legutóbbi számában a FigyelÅ‘ is megírta. Nem hivatalos információink szerint azonban a legradikálisabb eszközként a Fidesz szakértÅ‘i felvetették, hogy a jelenleg az állam birtokában lévÅ‘, csaknem félmillió hektár, zömében bérleményként hasznosított állami szántóterület gyors értékesítésével is meg lehetne erÅ‘síteni a hazai középtermelÅ‘i szektort. Az ötlet egyébként nem új, az Orbán-kabinet 2002-ben, kormányzásának utolsó heteiben hirdetett már hasonló akciót, akkor azonban az idÅ‘ rövidsége megakadályozta a jelentÅ‘sebb mértékű adásvételt. A mostani elképzelés szerint ugyanakkor ismét rendkívül kedvezÅ‘, akár húszéves, nagy kamattámogatású hitellel segítenék a jelentkezÅ‘ családi vállalkozásokat, az így befolyt pénzbÅ‘l pedig további területek megszerzése és továbbértékesítése válna magyar gazdaságok számára lehetÅ‘vé. Kérdésünkre, hogy az érintett területekre az állammal már korábban megkötött, zömmel tíz-húsz éves bérleti szerzÅ‘dések sorsa mi lehet, informátorunk úgy válaszolt, hogy a bérelt terület tulajdonjogának eladását egy ilyen szerzÅ‘dés nem korlátozza, annak lejártakor pedig tárgyalhatnak a felek a továbbiakról. A gazdák földvásárlásához egyébként egy tavalyi uniós döntés eredményeként még további három évig adható állami támogatás: ennek összege idén négymilliárd forint, s fele közvetlenül a vásárláshoz kötÅ‘dik, a többi kamattámogatásként vehetÅ‘ fel. A Fidesz-tervek részeként fékeznék a nagybirtokrendszer kialakulását: a francia modellt vezetnék be a támogatások folyósításában, s csak egy bizonyos üzemméretig járna szubvenció. Ahogy csökken gazdaság nagysága, arányosan úgy nÅ‘nek a gazdának járó egységnyi kifizetések. Franciaországban egyébként egy - gazdálkodási jellegtÅ‘l függÅ‘ mértékű - birtoknagyság feletti területeket a tulajdonos köteles az érdekképviseletek és az ágazati hitelintézetek által közösen működtetett földalappal egyeztetve bérbeadni. Az EU-ban több ország alkalmaz valamilyen, ha nem is éppen a külföldiekre generálisan érvényes termÅ‘földszerzési korlátozást. Ausztriában például hatósági engedélyhez, helyi szakkamarai hozzájáruláshoz és szakképesítéshez kötik az adásvételt. Hasonló a helyzet Németországban is, ahol bizonyos méret felett az államnak kell felajánlani a területet, amely továbbértékesítésre kínálja fel azt a helyi gazdáknak. Dániában a helyi közösségé a döntÅ‘ szó, míg az Egyesült Királyságban szinte semmilyen korlátozás nincs a termÅ‘földforgalomban.