A gyümölcs veri le az árakat

A gyümölcsök szelídíthetik először a magyar agrárárhullámot. Most már biztosnak látszik, hogy ha nem lesz is rekordtermés, de a tavalyi pocsék évinél jóval több magyar gyümölcs terem. Ez óhatatlanul lejjebb viszi a fagyos 2007-től az egekbe szökő árakat - bár ebből ma még kevés látszik.

A tavalyi rügypusztítóan hideg tavasz után az idén is aggódtak a kertészek: ők vagy idejekorán a fagy szüretel. A klímánkon kiszámíthatóan május közepén érkező hideghullám (fagyosszentek) elmúltával már sejthető, hogy a legtöbb gyümölcsfaj elfogadható mennyiségű termést érlelhet. Lux Róbert, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke elmondta, a szedésig még a jég, vihar, aszály, hűvös, csapadékos idő gyérítheti a fákon lévő gyümölcsöt, de ettől függetlenül általánosságban biztosnak látszik, hogy a legtöbb gyümölcsfaj esetében jó közepes termés ígérkezik. A szezonban első hazainak számító gyümölcsből, a szamócából a hajtatott után már a szabadföldit szedik. A magyar szamóca kiszorította az importot, és jó közepes termést várnak, ami 8-9 ezer tonnás mennyiséget jelent. Mindez még nem látszik az árakon, de az biztató, hogy ebben az időszakban hetente 20-40 százalékkal csökkenhet a friss gyümölcs ára.

Az áresés még előttünk áll, de szakértők szerint lényegében biztosra vehető. Tavaly meggyből alig negyvenezer tonna termett, az idén 60-70 ezer tonnára számítanak, arányokban hasonló növekedés várható a kajszi- és őszibarackból is. Lux Róbert szerint lehetett volna több is a termés, de a gazdák közül sokan nem védekeztek megfelelően a hűvös, ködös, csapadékos időben a monília ellen, s ezért a gomba az arra érzékeny csonthéjasoknál súlyos, nemritkán ágelhalásos tüneteket is okozott. A termést mérsékli az is, hogy a virágzáskori hűvös időben a megporzást végző rovarok sem repültek. Ettől függetlenül a becslések szerint a tavalyitól jóval elmaradó fogyasztói árakra lehet számítani, ami jó hír lehet a fogyasztónak, de a termelő sem panaszkodhat, hiszen a nagyobb termés kárpótolja az alacsonyabb árakért.

A kertészek szerint néhány év alatt százmilliárd forintos fejlesztés révén a tágabb régió kertészeti központjává válhatna Magyarországból. Ha a programjukat sikeresen hajtják végre, a hazai és a külföldi piacokon is növelni lehet a fehér paprika, spárga, torma, görögdinnye, kajszi, szilva, meggy és dió eladását. A kert-Magyarország megteremtése régi ötlet. Szenczi Győző, az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénykutató és a Fejlesztő Kht. ügyvezető igazgatója szerint a Kárpát-medence ökológiai adottságai érződnek az itt termő gyümölcsökön, zöldségeken. A nemesítők olyan egyedeket szaporítottak tovább, amelyek a külső értékeik mellett a legjobb ízűek is.

A globalizálódó kereskedelem megváltoztatta a kertészeti termékek értékelését is, így az íznél ma már - főként szállítási és tárolási okok miatt - fontosabb fajtatulajdonság lett a külcsín, szállíthatóság. Ezért is fordulhat elő, hogy a magyar ízekhez szokott vásárló a kóstoláskor szembesül azzal, hogy a szemre gyönyörű importált alma, körte, csemegeszőlő vagy paradicsom valójában neki ízetlen. Szenczi Győző szerint Magyarországon a gyümölcsök között a meggyen kívül a kajszi, a cseresznye és a dió érlel finom és ezért a nemzetközi piacon is versenyképes termést.

Az állattenyésztés fejlesztésén túl a kertészeti termelés bővítésétől várja az agrárkormányzat, hogy az ország mezőgazdasági termelése 30-40 százalékkal növekedjen. Ha nincs nagy szárazság vagy fagy, akkor 2,6-2,9 millió tonna zöldség és gyümölcs terem Magyarországon. A hazai kertészeti szakértők szerint belátható időn belül 3,5-3,8 millióra lehetne növelni a termelés.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programnak kiemelt része a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztése - mondta Gráf József agrárminiszter a Népszabadság agrárkonferenciáján. Ennek révén rövid időn belül mintegy 800 ezer tonnával növelhető a termelés. A következő hét évben kétszeresére növelnék az üvegház- és fóliaterületet az országban.

Mártonffy Béla, a FruitVeb ügyvezető igazgatója szerint a növekedés nem utópisztikus törekvés, hiszen a hazai gazdálkodók és feldolgozók képesek évente 3,5-3,8 millió tonnányi termést előállítani. A támogatással együtt 2013-ig mintegy százmilliárd forint értékű fejlesztés valósítható meg a teljes kertészeti ágazatban. Az első ültetvényfejlesztési programhoz kapcsolódó pályázatokat már március közepén lezárták. Mintegy 1200 hektár gyümölcsös felújítására nyújtották be igényüket a gazdálkodók, amelyhez 7-8 milliárd forint támogatásra számíthatnak. A következő, kertészetfejlesztési program megvalósítását ösztönző forrásokra áprilistól pályázhatnak a gazdálkodók. A program támogatásainak finanszírozására mintegy 20-25 milliárd forint áll a gazdák rendelkezésére. A támogatandó projektek összköltségének mintegy 40-60 százalékát kérhetik a gazdálkodók. Mindenekelőtt az üvegházakkal és a fóliasátrakkal borított termőterület nagyságát szeretnék mintegy a duplájára növelni. Így a fejlesztést követően a jelenleg háromezer hektáros termesztőfelület megduplázódik. Ezzel a jelenlegi 400 ezer tonnáról 800-900 ezer tonnára növekedhet a hajtatott áru mennyisége. Leginkább a friss káposztafélék, salátafélék, a paprika, az uborka és a szamóca termelése növekedhet. A magyar áruk szempontjából hagyományos német, osztrák, szlovák, cseh, lengyel, balti és észak-európai piacokon lehet bővülésre számítani. Egy másik fejlesztési program a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás korszerűsítését tűzte ki céljául. Ennek keretében a friss áru csomagolását, továbbá a hagyományos feldolgozói tevékenységet, valamint a mélyhűtött termékek előállítását is támogatják. E program keretében mintegy 20 milliárd forintra pályázhatnak a gazdálkodók.

Rácz József, az évente 8,5 milliárd forintos forgalmú Mórakert Termelői Értékesítő Szövetkezet (TÉSZ) ügyvezető igazgatója beszámolt arról, hogy 800 tagjukkal együtt, az eddig megismert pályázati lehetőségekkel élve, már folytatják a tavaly megkezdett termékszerkezet-bővítő fejlesztéseiket. Tapasztalataik szerint a piac ugyanis igényli azokat a friss jellegű fagyasztott vagy csomagolt termékeket is, amelyek tartósítószerek nélkül is képesek a használati idejüket megnövelni. A szükséges épület már tavaly elkészült, s idén szeretnék a gépeket megvásárolni és a termelést megindítani. Ettől mintegy egymilliárdos forgalombővülést várnak. Új termékeiket a már bevezetett hazai és külföldi piacaikra szánják, de terveikben szerepel új értékesítési csatornák kialakítása is. A Mórakert TÉSZ másik fejlesztési programjában partnerei hatékonyságának növelése szerepel. Rácz József úgy véli, hogy a támogatással megvásárolható új termesztőberendezésekkel és korszerű technológiákkal a dél-alföldi gazdák is közelíthetnek holland és német versenytársaikhoz.

A fejlesztés megindulásának bürokratikus akadálya is elhárult, hiszen az ágazat brüsszeli reformja tavaly megkezdődött. Az eddig az uniós agrárbüdzsé mostohagyerekének számító zöldség-gyümölcs szektor az uniós agrárpiaci reformok sorában tulajdonképpen jól járt, ugyanis az ágazat támogatási összege rövid távon nem változik, s középtávon növekedhet a termelői szervezetek dotációja.