Agrárpolitikai körkép

Fekete Ferenc főszerkesztő

2009: kevesebb nyereség, több támogatás – 2010: stagnáló élelmiszerárak – Agrármodernizációs Törvényjavaslat Franciaországban

Az agrárgazdaság 2009. évéről Udovecz Gábor, az AKI főigazgatója számolt be egy elmúlt heti sajtótájékoztatón: a mezőgazdasági termelés volumene 10-11%-kal csökkent 2009-ben (ezen belül a növényi termékeké 15,3%-kal, az állatoké és állati termékeké 3,1%-kal mérséklődött); a termelői árak 10,2%-kal voltak alacsonyabbak a 2008. évinél (ezen belül a növényi termékeké 14%-kal, az állatoké és állati termékeké 4,3%-kal csökkent); az adózás előtti eredmény 2009-ben várhatóan 150 milliárd Ft körül alakul a 2008. évi 220 milliárd Ft-tal szemben (a társas vállalkozások nyeresége 20%-kal, az egyéni gazdaságoké pedig 35%-kal csökkent); az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmi egyenlege a 2008. évi 1,9 milliárd euróról 1,7 milliárd euróra mérséklődött.
A 2010. évi makrofeltételek: Gőgös Zoltán államtitkár szerint a magyar termelők eddig 1000 milliárd Ft pályázati támogatást kötöttek le a 2013-ig terjedő tervezési ciklus 1400 milliárd Ft összegű keretéből; az Államtitkár szerint április végéig további 200 milliárd Ft támogatás kerül megítélésre. Gőgös Zoltán arról is beszélt, hogy március végéig 17 milliárd Ft támogatásról döntenek a cukorrépa-termelés és -feldolgozás megszűnése miatti szerkezetátalakítási program keretében; a lehetőségeket lényegesen meghaladó, 80 milliárd Ft támogatás elnyerésére érkezett pályázat. 
Az EU 2010-es költségvetéséből a tejágazat megsegítésére 300 millió euró fordítható; ebből a magyar tejtermelőknek 3,56 millió euró (0,5-0,6 Ft/kg) jut, amelyet ez év július 1-jéig ki is fizetnek.
A 2010. évi feltételekkel kapcsolatban Udovecz Gábor főigazgató kiemelte a kőolaj iránti kereslet emelkedését, a hazai foglalkoztatás 1,5-2%-kal történő további csökkenését, a háztartások fogyasztási kiadásainak 2,5-3%-os mérséklődését és az élelmiszerárak várható stagnálását.
A hazai feltételek között kell megemlíteni a belvíz várható negatív hatását, amelyet a szakemberek elhúzódónak és nagy területre kiterjedőnek prognosztizálnak. Ugyanakkor egy száraz és meleg márciusi időjárás optimális feltételt jelenthet a növénytermelés számára a csapadékos tél után.
Az agrárvilág hírei közül itt célszerű megemlíteni, hogy Franciaországban a Szenátus előtt van az Agrármodernizációs Törvényjavaslat, és emellett létezik egy ún. Mezőgazdasági Törvénykönyv is.
Az USDA közelmúltban megtartott konferenciája folyamatos dollárgyengüléssel számol 2010-ben a korábbi prognózissal szemben, amikor is erősödő dollárt feltételeztek. A gyengébb dollár javítja a mezőgazdasági export lehetőségeit, de ennek ellenére a mezőgazdaságban szerényebb növekedéssel számolnak (a korábbi 2,9%-kal szemben 2,7%-kal) a kőolaj árának az átlagos inflációs rátát meghaladó mértékű növekedése, a magas amerikai munkanélküliség és a fejlődő országokban növekvő megtakarítás miatt.
Oroszországban 2010-ben 800 milliárd rubel hitel áll rendelkezésre agrárhitelezéshez és a kormány 70 milliárd rubel költségvetési támogatással is segíti a hitelezést (a jelenlegi árfolyam 6,6 Ft/rubel körül alakul).

Élelmezés- és élelmiszer-biztonság: a Foodapest élelmiszer-ipari szakkiállításon 20 cég 95 terméke nyerte el a Kiváló Magyar Élelmiszer márkanevet (eddig összesen 400 termék kapta meg).
A Nielsen piackutató felmérései szerint a magyar fogyasztók 58%-a a hazai élelmiszereket biztonságosabbnak tartja az importnál; a GMO élelmiszerekről viszont a megkérdezettek 64%-a nyilatkozott úgy, hogy az egyáltalán nem biztonságos (ez az arány az 54 országra kiterjedő vizsgálat átlagában csak 39%).
Olaszországban az Olasz Államtanács döntése értelmében a Mezőgazdasági Minisztériumnak 90 napon belül minden akadályt el kell hárítania a GMO kukorica termesztése elől; ezzel szemben az olasz mezőgazdasági miniszter határozottan kijelentette, hogy minden szinten fellebbezni fog a döntés ellen. Sergio Marini, a Coldiretti agrár-érdekképviseleti szerv elnöke pedig arról beszélt, hogy a GMO-s kukorica engedélyezése esetén népszavazást kezdeményeznek.
Az elmúlt évben 7%-kal növekedett a GMO növények vetésterülete világszerte: jelenleg 25 országban, 14 millió termelő 134 millió hektáron termel génkezelt növényeket. Az első 25 országban benne van Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Románia.

A KAP jövője: Tabajdi Csaba EP-képviselő, az EU Mezőgazdasági Bizottság főtagja szerint a KAP most formálódó reformjában nagy szerepet kell, hogy kapjon a környezeti és szociális közjavak előállítása; a mezőgazdaságból származik a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 13%-a, amely megegyezik a közlekedés által okozott szennyezés mértékével.
Gráf József miniszter az agárminiszterek elmúlt hétfői tanácskozása után arról beszélt, hogy nem kielégítő az EU piacpolitikája, mert „megelőzésre nincs program, az utókezelés pedig hatástalan”.
Spanyol agrárszakértők véleménye szerint az új KAP-nak elő kell segítenie a hatékonyabb és fenntarthatóbb mezőgazdasági vízfelhasználást is.

Az USDA jövőképe: az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium legfontosabb célkitűzése a fiatalok visszacsábítása a mezőgazdaságba. Ennek érdekében fejlesztik az innovációt és a K+F-et, növelik a piacvédelmet (ennek legmarkánsabb eleme annak tudatosítása, hogy az amerikai élelmiszer a világon a legbiztonságosabb és a legjobb minőségű); a belföldi piacfejlesztés keretében széles körben igyekeznek elterjeszteni a termelők és fogyasztók közvetlen kapcsolatán alapuló termelési-értékesítési formációkat, mint például „Know Your Farmer, Know Your Food”, valamint a „farm to school” (a helyben előállított élelmiszerek preferálása az iskolaétkeztetési programokban); a külföldi piacfejlesztés célja új piacok szerzése; a megújulóenergia-előállítás fejlesztése új munkahelyeket teremt a mezőgazdaságban; a vidék komplex fejlesztése pedig elősegíti a fiatalok mezőgazdasági munkavállalását.

Ágazati hírek:

- A Nemzetközi Gabonatanács jelentése szerint az idén 220 millió hektár búza-vetésterületen (0,8%-kal kisebb a tavalyinál) 659 millió tonna búza teremhet, amely 16 millió tonnával kevesebb a  múlt évinél.

- Zöldség-gyümölcs: az Iskolagyümölcs program keretében idehaza több mint 1600 általános iskolában kapnak a gyerekek hetente legalább két alkalommal friss almát.

- Húsipar: az orosz kormány a tradicionális hústermékeken kívül a pulykahústermelést is erőteljesen fejleszteni kívánja és ebben Magyarországnak is szerepet szánnak. Oroszországban hamarosan szabályozzák a hús- és pékárukra vonatkozóan is a kötelező technológiai előírásokat (techreglament), amely az élelmiszer-biztonságot és a jó minőséget kívánja szolgálni; ezt a rendszert a tejágazatban már sikeresen alkalmazzák.

- Sütőipar: a pékáruk jövedelmezősége idehaza már csak az 1%-ot éri el az 1991. évi 7,2%-kal szemben. A Magyar Pékszövetség főtitkára szerint az árakat irreálisan alacsonyan tartják az áruházláncok a saját előállítású olcsó sütőipari termékekkel, mivel ezzel csalogatják be a vevőket.

- Hűtőipar: a hűtőipari termékeket gyártó és forgalmazó Mirsa Zrt. szerezte meg a Mirelite márkanevet.

Dr. Fekete Ferenc
főszerkesztő