Agrárpolitikai körkép

Súlyos károk a növénytermelésben – Zöld bank? – Új államtitkárok és MVH-elnök – Lemondott az Agrárkamara elnöke

A köztársasági elnök az elmúlt héten nevezte ki az új kormány államtitkárait; a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára lett a korábban jelzetteknek megfelelően Ángyán József (parlamenti), Farkas Imre (közigazgatási), Czerván György (agrárgazdaság), V. Németh Zsolt (vidékfejlesztés), Kardeván Endre (élelmiszer-biztonság), és Illés Zoltán (környezetvédelem).

Új elnöke lett az MVH-nak, Palkovics Péter, akit a vidékfejlesztési miniszter június 4-én nevezett ki; Margittai Miklós, korábbi elnök nyugdíjba vonult.

Lemondott Forgács Barna, a Magyar Agrárkamara elnöke; nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy döntésével a magyar agrárgazdaság jövőjét kívánja szolgálni.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kijelentette, hogy az árvíz elleni védekezés „nem lehet pénzkérdés”. A miniszter kitért arra is, hogy jelenleg 160 ezer hektárt borít belvíz, és jelentős károkat okozott a vihar és a sok eső az ágazatban; a károk felmérése jelenleg folyamatban van, a miniszter szerint a nagyságrendet jelenleg még nehéz megbecsülni.
Egyes szakértők szerint a növénytermelésben akár 100 milliárd forint kár is keletkezhetett.
A legcsapadékosabb régió az elmúlt hónapban a középső és az északi volt (legtöbb csapadék Borsod megyében hullott: 270 mm; keleten és nyugaton kevesebb volt az eső (a legkevesebb Vas megyében: 100 mm).

Czerván György államtitkár fontos agrárpolitikai kérdésekről beszélt egy elmúlt heti tanácskozáson: elmondta, hogy a mezőgazdaságban a munkahelyteremtés a legfontosabb és ennek érdekében újraszabályozzák az alkalmi foglalkoztatás feltételeit, és új földtörvény-tervezetet készítenek. (Szakértők aggodalmukat fejezték ki, hogy a kettős állampolgárság esetén olyan külföldiek is szerezhetnének földet Magyarországon, akik a jelenlegi szabályozás szerint nem juthatnak földhöz.) Czerván György szerint egyelőre még vizsgálják, hogy legyen-e önálló bankja a vidéknek, vagy egy meglévő pénzintézet lássa el ezt a feladatot.

Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára a kárenyhítéssel kapcsolatban a következőket mondta: a kárenyhítési alap az árvíz okozta veszteségeket is térítse meg; mindenkire terjedjen ki a kárenyhítési alapba történő befizetési kötelezettség, aki piacra termel; a befizetési kötelezettség teljesítését ez évben halasszák el a rendkívüli természeti károk miatt; a kárenyhítési alap már 15-20%-os hozamkiesés esetén is fizessen a jelenlegi 30%-kal szemben; Brüsszeltől kérni kell a támogatások kifizetésének előrehozását.
A múlt évi kárenyhítési igény 25,2 milliárd Ft volt és összesen 5,23 milliárd forint került kifizetésre 5600 gazdálkodó számára.
Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke szerint csökkenteni kel az élelmiszerek utáni áfa mértékét a feketekereskedelem visszaszorítása érdekében, mert csak ez az eszköz lehet hatékony.

Tabajdi Csaba és Glattfelder Béla EP-képviselők közösen tiltakoztak amiatt, hogy az Európai Bizottság újraindította a szabadkereskedelmi tárgyalásokat a dél-amerikai országokat tömörítő MERCOSUR-ral. A két EP-képviselő azzal indokolta lépését, hogy a dél-amerikai országokból származó élelmiszerek élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenek az Unió lakosságának, és indokolatlan versenyhátrányba kerülnének az uniós gazdák.

Ágazati hírek:

- Gabona: Az idén 10 millió tonna lehet a hazai gabonatermés, s ebből a búza 3,5 millió tonna - ez hangzott el a GOSZ múlt heti tanácskozásán.
Ugyanakkor ugrásszerű drágulást jeleztek a búza- és kukoricapiacon a várható hozamkiesés miatt.
Tóth István, a MOSZ tiktára szerint egyes régiókban 50-80%-os kiesés is lehet.
Oroszországban mintegy 10%-kal várnak kevesebb gabonát ebben az évben a múlt évi 97 millió tonnához képest.

- Zöldség-gyümölcs: Szabó József, a FruitVeB elnöke szerint a zöldség-gyümölcs ágazatban 30-40 milliárd forint lehet az idei hozamkiesés a természeti károk miatt. Mártonffy Béla, a FruitVeB ügyvezetője azt kérte, hogy a vidékfejlesztési miniszter nyilvánítsa vis maiornak a mostani helyzetet; azt is jelezte, hogy nagymértékű áremelkedésekre lehet számítani, így például a meggy ára akár kétszerese lehet a tavalyinak. Számos olyan ültetvény van, ahol a fák egyharmadát kidöntötte a vihar.
Sajnos sok termelőnek még biztosítása sincs.

- Baromfiágazat: az USA és Oroszország megegyezett az Oroszországba irányuló amerikai baromfiexport év eleje tartó vitás kérdéseiben.

- Tejágazat: az INTERLACTA nemzetközi tejipari szakvásárt június elején tartották Brassóban. Dacian Ciolos, EU-agrárbiztos videóüzenetben köszöntötte a résztvevőket és kitért arra, hogy olyan mechanizmus kialakításán dolgozik az EB, amely koordinálná a termelők, a feldolgozók és a fogyasztók kapcsolatrendszerét; ehhez azonban hosszú távú, kötelező erejű szerződésekre lenne szükség a piaci szereplők között. Dacian Ciolos szerint a jobb koordinációhoz szükséges mechanizmust ez év végéig fogják kidolgozni.
A Román Tejtermelők Szövetségének elnöke szomorú képet festett: a szarvasmarha-állomány az elmúlt évben 18%-kal csökkent, és ha nem javul a helyzet, Románia akár 100%-ban is importra szorulhat tejből és tejtermékekből.
A Harvard Egyetem kutatói egy vizsgálatuk alapján megállapították, hogy a legeltetett tehenek tejét fogyasztóknak 36%-kal kisebb a szívinfarktus-rizikója.

- Erdőgazdaság: jelentős viharkárok keletkeztek az erdőgazdaságokban is: Észak-Magyarországon és a Mecsekben is tömegesen dőltek ki fák; de a legnagyobb veszteség Bakonyban keletkezett, emellett jelentősek a károk a Börzsönyben, a Gemenci és a Pilisi erdőgazdaságokban is; a vihar és a sok eső nemcsak fákat pusztított, hanem utakat, hidakat, gátakat, és a kidőlt fák facsemetéket is károsítottak; az eddigi becslések alapján az éves fakitermelés 10%-a, 400-500 ezer köbméter fa esett áldozatul a rendkívüli időjárásnak.
Franciaországban a gazdasági világválság jelentősen érezteti negatív hatását az erdőgazdálkodásban: az elmúlt évben 17%-kal csökkent a francia erdőgazdaság termelési értéke, elsősorban a mérséklődő építőipari megrendelések miatt; ugyanakkor az árak ilyen körülmények között is 0,9%-kal növekedtek; az erdőfelújítás viszont 21%-kal csökkent 2008. évhez képest.

- Bioenergia: a Somogy Megyei Erdő- és Fagazdaság Zrt. 136 hektár energiaerdőt telepít; az ebből elállításra kerülő pelletet hőerőműben kívánják hasznosítani.

- GMO: Bruno Le Maire, francia agrárminiszter engedélyezte egyes genetikailag módosított szőlőoltványokkal történő kísérletezést a szabadban, szigorú feltételek mellett; cél: a fertőző leromlás betegségére rezisztens fajta létrehozása.
A Greenpeace zöldszervezet aláírásgyűjtést kezdeményezett a GMO-növények termesztése ellen; céljuk, hogy 1 millió aláírást gyűjtsenek össze.

Dr. Fekete Ferenc
főszerkesztő

Hozzáadom: del.icio.us | Digg