Hírlevél
Email:
Szavazás: Darányi Ignác Terv
Ön szerint alkalmas a Darányi Ignác Terv a magyar élelmiszer-gazdaság fejlődési pályára állításához?
Főoldal | Agrárpolitika | Agrárpolitikai körkép

Agrárpolitikai körkép

Betűméret: Decrease font Enlarge font
image Fekete Ferenc főszerkesztő

Gazdaságpolitikai program – Javaslatok a természeti károk rendezésére – Franciaország támogatja a földmoratórium meghosszabbítását

Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt héten ismertette az új kormány gazdaságpolitikai programját. Ennek az élelmiszer-gazdaságot is érintő főbb elemei a következők:
- a társasági adó 19%-ról 10%-ra történő csökkentése ötszáz millió forint nyereségig,
- egykulcsos, 16%-os mértékű SZJA bevezetése,
- 10 „kisadó” eltörlése,
- a beruházásokhoz szükséges engedélyek számának jelentős csökkentése,
- új egyszerűsített alkalmi foglalkozatási szabályok,
- gyümölcspárlat-készítés engedélyezése,
- a kistermelők élelmiszer-termelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételeinek jelentős könnyítése,
- a Széchenyi-kártyaprogram kibővítése és 50 millió forintra történő emelése azzal, hogy beruházásra és pályázati önerő céljára is fel lehet használni,
- az EU-s támogatások radikális átcsoportosítása a kis- és közepes vállalkozások javára,
- a bankadó bevezetése,
- másodlagos élelmiszer-vizsgálat bevezetése a gyenge minőségű import kiszorítása érdekében.

Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő, a Mezőgazdasági Bizottság elnökhelyettese kritikai észrevételeket fűzött a gazdaságpolitikai csomagterv egyes pontjaihoz:
- A mezőgazdaságban igen magas a minimálbéren foglalkoztatottak aránya, ezért az ágazat számára hátrányos a minimálbér megadóztatása.
- Kárt okozhat a pálinkafőzés szabályainak lazítása, mert leronthatja a magyar pálinka nehéz munkával és sok pénzzel elért márkaértékét.
- Veszélyes lehet a kistermelők élelmiszer-termelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételeinek további lazítása, mert a jelenlegi szabályok is elég liberálisak.
- Jelenleg is működik az ún. másodlagos élelmiszer-ellenőrzés az import esetében; a nagyobb hatékonyság érdekében azonban több ellenőrre lenne szükség.
- Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosításának garantálnia kell, hogy az alkalmi munkások nyugdíjjogosultságot is szerezhessenek.

Az elmúlt héten kinevezték az Vidékfejlesztési Minisztérium új helyettes államtitkárait: Búsi Lajost (V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár helyettese), Feldman Zsoltot (Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár helyettese), Horváth Zsoltot (Ángyán József parlamenti államtitkár helyettese), Kling Istvánt és Rácz Andrást (Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár helyettesei), valamint Simon Attila Istvánt (Farkas Imre közigazgatási államtitkár helyettese).
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Palkovics Pétert nevezte ki az MVH új elnökének; az MgSzH elnöke pedig Bognár Lajos lett.
Orbán Viktor miniszterelnök Budai Gyulát miniszterelnöki megbízottnak nevezte ki az elmúlt héten azzal a feladattal, hogy feltárja „kinek a magánérdekeit szolgálta az állami földterületek tömeges eladása, privatizációja és az állami földterületek terhére történő spekuláció”.

A növénytermelést ért természeti károk felmérése jelenleg még folyamatban van, az előzetes becslések szerint a terméskiesés elérheti a 100 milliárd forintot is.
A Magosz elnöksége és választmánya azt javasolja a kormánynak, hogy november közepéig hosszabbítsák meg az önrész befizetését a kárenyhítési alapba és maximalizálják a földbérleti díjakat.
Az Agrárkamara azt szeretné elérni, hogy a természeti csapások által érintett területeket vis maior területnek nyilvánítsák; emellett azt is javasolják, hogy a kárenyhítési alapba 20 milliárd forint költségvetési pénz kerüljön befizetésre a befolyó kamatadóból; kezdeményezik továbbá, hogy támogatott közraktározási feltételek kerüljenek kialakításra, valamint javasolják annak kezdeményezését az EU-nál, hogy a kukoricára is terjedjen ki az intervenciós felvásárlás lehetősége.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a környezetvédelmi miniszterek luxemburgi tanácskozásán szorosabb európai együttműködést javasolt az árvízvédelem és a vízgazdálkodás területén; ezzel kapcsolatban a környezetvédelmi miniszterek politikai nyilatkozatot fogadtak el; egyébként az EU a Szolidaritási Alapjából (évente 1 milliárd euró) segítséget nyújthat a bajba jutott országoknak.
Gőgös Zoltán, a Mezőgazdasági Bizottság alelnöke azt javasolta, hogy az idén is lehessen területalapú támogatási előleget fizetni, és az EU engedélyezze, hogy a nem biztosított, elárasztott területek után is lehessen kártalanítást fizetni.
Szlovákiában a növénytermelésben bekövetkezett károkat 100 millió euróra, az erdőgazdaságot ért veszteségeket pedig 50 millió euróra becsülik.

A magyar földszabályozás részleteiről hétfőn (június 14-én) a Parlamentben is beszél Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Úgy tudjuk, hogy a tervezett módosítás szerint a helyben lakó gazdák, a szomszédok rendelkeznek első helyen elővásárlási joggal.
Bruno Le Maire francia agrárminiszter múlt heti budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Franciaország támogatja a magyarországi földmoratórium 3 éves meghosszabbítását.

Az egyszerűsített foglalkoztatási törvény módosításáról szóló javaslat a Parlament előtt van: a közvetlen mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunka esetén 500 forint/nap/fő, alkalmi munka esetében pedig 1000 Ft közterhet kell a munkaadónak fizetnie; a foglalkoztatottak ezáltal nyugellátásra, baleseti-egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra szereznek jogosultságot.

Ágazati hírek:

- Gabona: a Martonvásári Kutatóintézet igazgatója szerint Magyarországon az idén várhatóan 4 millió tonna búza terem.
Csehországban 15%-kal lesz kevesebb az idei gabonatermés, a jelenlegi előrejelzés szerint.
A lengyelek becslése szerint 10%-kal kevesebb gabonát (21,7 millió tonnát) takarítanak be az idén.  
Ukrajnában 8%-kal kevesebb búzát (11 millió tonnát) és 24%-kal több kukoricát (13 millió tonnát) várnak ez évre.

- Zöldség-gyümölcs: a természeti károk hatására az idén 30-40 milliárd forint lehet a hazai terméskiesés értéke.

- Szőlő: becslések szerint az idén 10%-kal csökkenhet a hazai szőlőtermés a kedvezőtlen időjárás miatt; ez azt jelenti, hogy a mai helyzet alapján egy jó közepes termés még lehet.

- Húságazat: a szlovák tulajdonú Penta-csoport kezébe kerül a Kaiser Food Kft.
Erdélyi István, a Gallicoop Zrt. vezérigazgatója arról nyilatkozott, hogy a Sanghaji Világkiállításon egyedüli magyar kiállítóként vett részt; van érdeklődés a magyar termékek iránt, de Kína és Magyarország között nincs még egyezmény a pulykahús-kereskedelemről.
Az idei importkvóta további csökkentésére tettek javaslatot az orosz termelői érdekképviseletek: baromfi esetében 20-22%-kal, sertésre vonatkozóan pedig 30-40%-kal tartják indokoltnak csökkenteni az ez évre meghatározott importkvótákat, a tervezettnél jelentősebb hazai termelésnövekedés miatt.
Szakértők szerint Nyugat-Európa felé is terjedhet az orosz sertéspestis, amely jelenleg az orosz sertésállomány 25%-át veszélyezteti.

- Tejágazat:
az elmúlt 6 évben 300 millió literrel csökkent a hazai tejtermelés és 400 millió literrel a feldolgozás; az elmúlt évben a tej termelői ára idehaza átlagosan 60 Ft/liter volt, az EU-ban viszont 75 Ft/litert kaptak a gazdák; ennek ellenére 650 Ft/kg áron tudták a sajtot értékesíteni a 950-1000 Ft/kg önköltséggel szemben. Szakértők szerint az import döntő részét beszerzési ár alatt értékesítik Magyarországon.

- Tojástermelés: a Tojásszövetség szerint a tojások nettó termelői ára 45%-kal csökkent az utóbbi másfél hónap alatt: 21 Ft/db-ról 12 Ft/db-ra; okai: a válság miatt kevesebb a belföldi és külföldi igény és nincs jelentősebb feldolgozási kapacitás idehaza; 2004-től az import aránya évről-évre növekszik, s ma már eléri a 25-30%-ot.

- Pálinka: a Pálinkatanács egyeztetést kezdeményez a kormánnyal a szabad gyümölcspárlat-készítés tervezett szabályozásáról.

- Méztermelés: a kedvezőtlen időjárás miatt a méhészek bevétele az idén 7 milliárd forinttal csökkenhet.

- GMO:
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a környezetvédelmi miniszterek luxemburgi tanácskozásán kijelentette, hogy Magyarország továbbra is fenn kívánja tartani a GMO-mentességét, és felszólította az Európai Bizottságot, hogy addig ne engedélyezzenek újabb génkezelt fajták termesztését, amíg a kockázatértékelés nem lesz elég megbízható.
GMO-s kukoricafajtákat vetettek Németország hét tartományában tévedésből, 2-3 ezer hektáron; a hatóságok szigorú fellépést helyeztek kilátásba.

- Bioenergia:
felszámolják a nagyigmándi biodízel üzemet.

Dr. Fekete Ferenc
főszerkesztő
 Ugrás az oldalra
Hozzáadom: Add to your del.icio.us del.icio.us | Digg this story Digg

Hozzászólások (0 elküldve):

Szóljon hozzá comment

Írja be a kódot:

  • email Elküldöm ismerősőmnek
  • print Nyomtatóbarát verzió
  • Plain text Csak szöveg
Értékelje ezt a cikket
0