AgrárHírek: Ki lehet-e zárni a külföldieket a termÅ‘föld tulajdonlásából? Ki lehet-e zárni a külföldieket a termÅ‘föld tulajdonlásából? ================================================================================ Forrás: VG.hu on 2010. június 15. Mikula Lajos Az AGRYA  Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének elnöke Generációváltás Támogatom a termÅ‘földvásárlás tilalmára vonatkozó moratórium meghosszabbítását, ahogy a földtörvény tervezett módosítását is, hiszen minél több jogi garancia áll rendelkezésre, annál nagyobb az esély arra, hogy kedvezÅ‘bb helyzetbe kerülnek a magyar termelÅ‘k, különösen a fiatal gazdák. Az általunk szükségesnek tartott pozitív diszkrimináció egyik eszköze lehet az elÅ‘vásárlási és elÅ‘bérleti jog szabályozása, illetve a számunkra kedvezÅ‘ hitelkonstrukciók is. A generációváltás fontossága nemcsak a most hivatalba lépett kormány terveiben kap fontos szerepet, de az uniós reformoknál is kiemelt szerepet szánnak a fiataloknak. Mindez túlmutat az elÅ‘zÅ‘ kabinetnek a támogatások kérdését a középpontba helyezÅ‘ politikáján, ezt fejlesztési ügyként kell kezelni. Horváth Gábor A MezÅ‘gazdasági TermelÅ‘k és SzövetkezÅ‘k Országos Szövetségének fÅ‘titkára KérdÅ‘jelek A kormány két irányban tett lépéseket, ám a földvásárlási moratóriummal kapcsolatos indítvány és a kettÅ‘s állampolgárságra vonatkozó törvény egymásnak ellentmond, hiszen miközben elÅ‘bbi szűkítené, utóbbi éppen hogy bÅ‘víti a földvásárlók körét. A kormány ugyanakkor a külföldiekkel szembeni védelmen túl a családi gazdaságok erÅ‘sítését tűzte ki célul. EbbÅ‘l a szempontból fontosnak tartom, hogy a törvényekben, elsÅ‘sorban a Ptk.-ban megfogalmazott alapelveket  különösen a tulajdonjogra, a bérleti viszonyokra vonatkozó szabályokat  tiszteletben kell tartani. MásfelÅ‘l kérdéses, milyen forrásokból tud majd biztosítani földet a kormány az említett gazdaságoknak. Abban sem vagyok biztos, van-e elég vidéki magyar, aki a család perspektíváját a családi gazdaságban látja. Raskó György Agrárközgazdász, agrárvállalkozó Politikai okok A földvásárlási moratórium meghosszabbítását nem tartom nagy ügynek, mivel nem is látom esélyét annak, hogy az unió beleegyezik majd. A földtörvény módosításával szemben azonban alighanem nem lesz kifogásuk, egyfajta kompenzálásként azért, hogy 2014-tÅ‘l is kevesebb támogatás jár a hazai gazdáknak. Ez azért lehet problémás, mivel a kormány gazdaságilag irracionális terveket fogalmazott meg, csak politikailag érthetÅ‘ a lépés, amellyel egy szűk, húszezres rétegnek kívánnak kedvezni. Tudni kell azonban, hogy ezeknek a nagy családi gazdaságoknak nemcsak a termelékenysége kisebb, de jóval kevesebb embert is foglalkoztatnak, mint a nagyok. Így ezzel a lépéssel nemhogy nem teremt a kormány munkahelyeket a mezÅ‘gazdaságban, de egyenesen növeli az agrár-munkanélküliséget. Roszík Péter A GyÅ‘r-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara elnöke Új birtokpolitika Indokoltnak tartom a moratórium fenntartását, hiszen azok az indokok, amelyek alapján a csatlakozás elÅ‘tt kértük, most még inkább fennállnak: a földárak emelkedtek ugyan, ám még mindig távol vannak a nyugat-európaiaktól, a gazdák jövedelemtermelÅ‘ képessége pedig romlott az utóbbi években. A hároméves hosszabbítás ugyanakkor idÅ‘t adhat a számunkra, hogy egy kiérlelt földtörvényt hozzunk létre, amely a külföldiekkel szembeni védelmen túl a földalap átalakításával és új birtokpolitikai rendszerrel együtt az európai joggal összhangban erÅ‘sítheti a hazai gazdálkodók pozícióját. A védelem annál inkább fontos, mivel úgy tapasztaljuk, az utóbbi idÅ‘ben gÅ‘zerÅ‘vel indult egy újabb hullám arra, hogy különbözÅ‘ burkolt szerzÅ‘désekkel külföldiek földterületekhez jussanak Magyarországon. Fűr Zoltán A Földbróker.hu vezetÅ‘je Pénzhiány Jelenleg nincs piaca a földnek, ez érthetÅ‘, hiszen annak van lehetÅ‘sége földet vásárolni Magyarországon, akinek nincs pénze vagy nem akar. Eközben a termÅ‘földek 70-80 százaléka hazai spekulánsok, vagyis a földműveléssel nem foglalkozó tulajdonosok kezén van. Ha csak a szántókat nézzük, a liberalizálással 2500 milliárd forint értékű föld piaca szabadulna fel, vagyis ha a politika azt irányozná elÅ‘, hogy a gazdálkodók jussanak területhez, ennyire lenne szüksége az államnak. Ennyi pénz azonban nincs a koncentráció segítésére. Egyfajta, a földvásárlás kamattámogatására irányuló program azonban jóval kevesebb állami pénzt emésztene fel: tíz-húsz éven át éves szinten 30 milliárd körüli öszszegbÅ‘l már komoly eredményt lehetne elérni, ha a gazdákat próbálja a kormány földhöz juttatni.