Agrárpolitikai körkép

Az operatív ügyek mellett stratégiai jelentőségű agrárpolitikai kérdések várnak eldöntésre.

Az elmúlt időszakban több fontos operatív kormányzati lépés született, amelyek segítik a gazdálkodókat. Ide sorolható: az élelmiszerek másodlagos vizsgálata, amely a teljes termékláncra kiterjed; vagy a helyben előállított termékek feldolgozását és értékesítését könnyítő intézkedéscsomag, amely szerint a termelők végső fogyasztóknak, illetve boltoknak, vendéglátó egységeknek és közétkeztetés céljára is értékesíthetik termékeiket; ide sorolható még az idénymunka és alkalmi munka egyszerűbb szabályrendszere is.

Az operatív ügyek mellett stratégiai jelentőségű agrárpolitikai kérdések is napirenden vannak, mint a Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslat, a támogatási előleg fizetésének lehetősége és a KAP jövője.


A Nemzeti Földalapról (NFA) szóló törvényjavaslatot hétfőn délelőtt tárgyalta meg a Mezőgazdasági Bizottság és a részletes parlamenti tárgyalásra kedden kerül sor. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy „a föld azoké legyen, akik gazdálkodnak rajta”, és hangsúlyozta a nyilvános pályáztatás fontosságát. A törvénytervezet szerint lényeges változást jelent, hogy az elővásárlási jog első helyén az állam szerepel; második helyen pedig a helyben lakó haszonbérlő, feles bérlő és részes művelő. Ugyanakkor ebben a körben nem szerepelnek az állattartó telepeket működtető haszonbérlő szervezetek tagjai és helyben lakó tulajdonosai, pedig az új kormány agrárpolitikai tézisei között kiemelt helyen szerepel az állattenyésztés fejlesztése. Czerván György államtitkár a közelmúltban arról beszélt, hogy keresik annak lehetőségét, hogy az állattartók miként juthatnának földhöz. Ennek törvényi garanciái még módosító javaslatokkal megteremthetők.
Megjegyezzük, hogy a törvénytervezet előhaszonbérleti jogról nem rendelkezik.


Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter bejelentette, hogy a jövő évi SAPS támogatás 80%-ának idei kifizetését kérik az EU-tól előlegként, ami 200 milliárd Ft-ot jelent (max. 137 euró/hektár). Ez feltétlen szükséges lépés volt, hiszen már a múlt év őszén is megkapták az előleget a gazdák. S az előző évhez képest az idén sajnos jelentős természeti károk is keletkeztek, amelynek nagyságrendje 100 milliárd Ft-ra tehető az előrejelzések szerint. Ez bizony egy markáns fizetőképességet rontó tétel az idén. De a bankok hitelezési hajlandósága sem ítélhető meg a legkedvezőbbnek; nem ismert még, hogy az előző években indult MFB-s agrárhitel-konstrukciók az idén is működni fognak-e, és ha igen, milyen nagyságrendű forrással és milyen feltételek mellett; sürgető és nélkülözhetetlen lenne a gazdák számára egy előnyös gabonahitel-konstrukció, hogy ne kelljen idejekorán értékesíteni a gabonát. A gabona-közraktározás intézményrendszerét is működőképessé kellene tenni, hogy a raktárral nem rendelkező, zömében kistermelők se kényszerüljenek olcsó áron értékesíteni. Végül még az sem tudható pontosan, hogy a bankadó milyen mértékben fogja vissza a pénzintézetek hitelezési tevékenységét, de hogy nem javítja, az szinte biztos.


A 2013 utáni KAP akár 80%-ban is meghatározhatja a magyar agrárium és vidék jövőjét, ezért érthető, hogy egyre nagyobb jelentőségűek az ezzel kapcsolatos döntések és hírek.
Az Európai Parlament az elmúlt héten elfogadta a KAP jövőjéről szóló előterjesztést, amely szerint 2013 után is erős közösségi agrárpolitikára van szükség.
Az ördög azonban, mint legtöbbször, a részletekben rejtőzködik, ezért amellett, hogy örülhetünk az EP markáns agrárpolitikai koncepciójának, néhány részletkérdésre kitérünk, amely a magyar érdekek szempontjából meghatározó jelentőségűek lehetnek:

- Megvédhető-e az EP javaslata a további tárgyalások során, pl. a pénzügyminiszterekkel szemben, akik inkább a kutatásra, fejlesztésre és innovációra szeretnék átcsoportosítani az agrártámogatások jelentős részét?

- Jelenleg még nem tudjuk, hogy a KAP forrásait milyen mértékben „vágják meg” és azt sem, hogy a kidolgozásra kerülő új támogatási konstrukció önmagában milyen mértékben diszpreferálja a magyar gazdákat a jelenlegi rendszerhez képest? (Az előzetes szakértői vélemények szerint pozitív változattal nem számolhatunk.)

- Milyen finanszírozási és versenyképességi hátrányokkal kell számolnunk, amennyiben a régi tagállamoknak kedvező társfinanszírozási konstrukció erősödik meg?

- Milyen mértékben vállal szerepet az EU a negatív piaci és természeti kockázatok kezelésében? Az idei példa szerint a szélsőséges időjárás veszteségeinek megtérítése kizárólag nemzeti forrásból igen nehezen kezelhető költségvetési terhet jelent.

- A magyar állattenyésztés és élelmiszer-feldolgozás fejlesztéséhez milyen lehetőséget és feltételeket nyújt az új KAP?

- Az élelmiszerláncon belüli arányos jövedelemosztozkodást, a piaci szereplők tisztességes
együttműködését milyen eszközökkel kívánja a KAP elérni?

A kérdések sora bizonyára még folytatható lenne tovább, de e nélkül is megállapítható, hogy egyre sürgetőbb az agrárkormányzat részéről a magyar álláspont kidolgozása a KAP jövőjéről.


Gabona:
Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke szerint a múlt évi búzaterméshez viszonyítva 30%-os kiesés várható. A rendkívül nehéz aratás miatt még ennek a becslésnek is nagy a kockázata, mert az őszi árpát már június 16-tól aratják és még mindig nem tudták befejezni. A csapadékos időjárás miatt az elhúzódó aratás a mennyiségi veszteségeken túlmenően jelentős minőségi károkkal is jár. Úgy tűnik, hogy a múlt évi 6 to/ha-ral szemben az idén 3,2-3,5 to/ha átlagtermést tudnak elérni búzából.
Somogy megyében az őszi árpa döntő hányadát már betakarították és elkezdődött az őszi búza aratása is, az eddigi eredmények alapján 3,6-3,8 to/ha átlagtermést várnak.
A Magosz sajtótájékoztatója szerint a múlt évi 4,4 millió tonna búzával szemben idén 40%-kal kevesebb lesz a termés.
Az MGSzH július 7-i adatai szerint az őszi árpa 65%-át takarították be országosan 3,8 to/ha, az őszi búza 2%-át 4,3 to/ha és a repce 22%-át 2,2 to/ha átlagterméssel.
Az MGSzH július 5-i adatai szerint az ár- és belvízzel borított mezőgazdasági terület nagysága 181 ezer ha, a károsan átnedvesedett vetetlen terület pedig 84,5 ezer ha.
Az Euronext párizsi határidős árupiaci jegyzésében a novemberi malmi búza tonnájának ára 159,75 euróra emelkedett, amely egyéves csúcsnak számít.

Szőlő:
A KSH adatai szerint 2001-től 2009-ig 20%-kal nőtt az ültetvények területe a borvidékeken, a borvidéken kívüli területeken viszont 30%-kal csökkent; a fehér fajták 2/3-os és a vörös fajták 1/3-os részaránya nem változott az elmúlt időszakban. 2009-ben az összszőlőterület 83,5 ezer ha volt, 9%-kal kevesebb a 2001. évinél.

Sertéságazat:
Oroszországban a mezőgazdasági minisztérium szigorította a korábbi intézkedéseit az afrikai sertéspestis terjedésének korlátozása érdekében. A FAO szerint a vírus már évek óta jelen van Örményországban, Grúziában, Azerbajdzsánban és most már Dél-Oroszországban is megjelent. A vírus ellen sajnos nincs kifejlesztett oltóanyag.

Tejágazat:
Az Európai Bizottság még az elmúlt évben létrehozott egy munkabizottságot azzal a céllal, hogy tegyenek javaslatot a tejpiac szabályozási rendszerére. Javaslatuk lényege, hogy hosszú távú szerződések szükségesek a termelők és feldolgozók között, amelyben meg kell határozni a tej felvásárlási árát is, ennek mértéke tagállamonként eltérő lehet; az egyes tagországok szabadon dönthetnének arról, hogy bevezetik-e a javasolt EU-szabályokat.
Glattfelder Béla EP-képviselő kifogásolta, hogy a kereskedőket nem vonták be az együttműködésbe, így nem lehet elérni a vertikumon belüli jövedelmek arányosabb elosztását.
A Vidékfejlesztési Minisztérium kérte az EU-tól, hogy az idén is lehessen tejtámogatási előleget (6,5-6,7 Ft/liter) fizetni.

Dr. Fekete Ferenc
főszerkesztő

Hozzáadom: del.icio.us | Digg