A német tejágazat a globalizáció időszakában

Thorkild Rasmussen a DG Agri tejosztályának vezetője, 2008-as egészségügyi felülvizsgálat, tejpolitika 2013-ig, címmel a Bizottság álláspontját ismertette:

A KAP különböző mezőgazdasági reformjaival 1992 óta egyre inkább a piaci orientáció vált fontossá, ahol a hangsúly a minőségre és a versenyre lett helyezve. Emellett az agrárpolitikát kibővítették olyan témákkal, mint környezetvédelem, állatjólét, vidékfejlesztés és a nemzetközi kereskedelemben alkalmazott szabályok megszigorítása. A mezőgazdasági üzemek támogatásának bevezetésével és az ezzel összefüggő támogatások termeléstől való elválasztásával a Bizottság a tanáccsal és az EP-vel egyetemben arra helyezi a hangsúlyt, hogy a jövőben az egyes gazdálkodók megfelelő jövedelmét garantálják és ne az egyes termékek árát. Ez a rendszer a termelőknek több szabadságot ad, s a termelésüket hozzáigazíthatják a valós piaci kereslethez. A 2003-as reformmal a vidékfejlesztést is megerősítették. A 2003-as reform eredményei általában pozitívak, még akkor is, ha a termeléstől történő elválasztás nem történt még meg teljes egészében az összes tagállamban. A Bizottság a pozitív eredmények elismerése mellett is úgy döntött, hogy a KAP-ot felülvizsgálja, egyrészt, hogy megvizsgálja az egyszerűsítések és a hatékonyság növelésének lehetőségeit, másrészt, hogy az új nemzetközi kihívásoknak hogyan lehet az európai agrárszektorban megfelelni és az új lehetőségeket kihasználni. Ez a felülvizsgálat arra is jó alkalmat kínál, hogy meghatározzuk milyen szerepe lesz a jövőben a mezőgazdaságnak az európai társadalomban. Ennek a folyamatnak az eredményei alapját képezhetik a 2009-es új költségvetés megállapításánál. A jelenlegi költségvetés 2013-ig van meghatározva, mely szilárd alapot kínál a 2013-ig történő jövőbeni döntésekhez. 

A tejágazat a megvizsgálandó területek fontos részét képezi, ennek két oka van, egyrészt a piacszabályozás még mindig kötelező érvényű támogatási formákkal dolgozik, melyet a 2003-as reform céljaival sokan egyre kevésbé tartanak összeegyeztethetőnek. Másrészt, tekintve, hogy a tejkvóta-rendszer 2015-ben kifut, meg kell vizsgálni, hogy ezt bármiféle további beavatkozás nélkül engedjük, vagy megfelelő módokat kell keresni arra, hogy az ágazatot felkészítsük egy olyan helyzetre, amikor már nincsenek termelési korlátok. A Bizottság egyértelműen a második lehetőséget választja, mely a termelők részére megfelelő kísérő intézkedéseket biztosít. Ez a lehetőség a termelőknek nagyobb kiszámíthatóságot jelent, s lehetővé teszi, hogy a kockázatok minimális szintre csökkentése mellett új beruházásokat és átalakításokat végezzenek. Többféle eszköz van, hogy ezt a hatást elérjük, és nem titok, hogy a Bizottság leginkább a nemzeti referenciamennyiségek lépcsőzetes emelését szeretné elérni. Ezzel az összes tejtermelő azonos körülmények között gazdálkodhatna, s lehetőségük lenne mind gazdasági, mind műszaki szempontból gazdaságukat az új követelményeknek megfelelő módon átalakítani. A többi hasonló eredményű intézkedés (büntetőilleték csökkentése, tagállamok közti kompenzáció, tagállamok közti kvótakereskedelem stb.) azzal a hátránnyal bír, hogy a termelés spekuláció tárgyává válna, illetőleg csak a termelők egyes csoportjai profitálhatnának belőle. A Bizottság tisztában van azzal, hogy a hátrányos helyzetű területeken, hegyi körzetekben a tejtermelés mind a gazdaság, mind a környezetvédelem szempontjából fontos szerepet játszik, a tejkvóta-rendszer megszüntetése ezekben az érzékeny körzetekben esetleg kedvezőtlen hatásokkal járhatna a tejágazatra. Ezért már a KAP egészségügyi felülvizsgálata során is alkalmas intézkedések után kell nézni, melyek ezeket a következményeket csökkenthetik.   

Dr Guth a szövetségi szakminisztérium EU-ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős főosztályvezetője a tárca álláspontját ismertette:Németország nem támogatja a 2%-os kvótaemelést, a helyzet alapos vizsgálata nélkül.A német álláspont szerint EU szinten sok a kihasználatlan kvóta, ezt a tervezett kvótaemelés megduplázná. Ez pedig az árak csökkenéséhez vezetne, melyek már jelenleg is alacsonyabbak a tavaly év végi tetőponthoz képest.A tejkvótából a megfelelő kísérő intézkedésekkel támogatott kiszállást javasolja, emiatt sok mindent kell tisztázni. Először hatásvizsgálatot kellene folytatni, és utána a KAP felülvizsgálata keretében meghatározni a kísérő intézkedések módját. Elfogadható lenne az országok közötti kompenzáció engedélyezése, ill. a büntető illeték nagyságának csökkentése is.  

Dr. Holger Thiele a kieli gazdasági és élelmiszer-tudományi intézet vezetője tudományos előadásában a tej- és tejárak alapanyag-értékelését, a fejlődési lehetőségeket és perspektívákat ismertette 

A tejárak és a tej nettó értékesítése (a tej összetevőinek értéke), a piac szereplőinek várakozásai és a kínálati hiány miatt folyamatosan változnak, így 2007 során a sovány tejpor-vaj összetevők értéke lényegesen magasabb volt, mint a sajt-savó, vagy a tej-vaj összetevőké. 2007 vége óta a piaci viszonyok újból megfordultak, jelenleg a legmagasabb helyen a tej-vaj kombináció áll, ezt követi a sajt-savó. A leggyengébb értékesítési lehetőséggel a sovány tejpor-vaj kombináció bír.Ezeknek a folyamatoknak a következtében a tej termelői ára elég komoly eltéréseket mutathat, mely eltéréseket még tovább növelheti a termelési hely, a cég nagysága, a termékpaletta és a kínálat időpontja. A nemzetközi árprognózisok alapján a világpiacon növekvő tejtermékárak várhatóak. A tej árát azonban nemcsak a tejtermékek árainak változása befolyásolja, hanem a tejüzemek bővítési lehetőségei, a versenytársak számának esetleges növekedése és a tej összetevőinek egyre fontosabbá váló piaci jelentősége. Ennek következtében egyre nehezebb lesz meghatározni a tej termelői árát, és újra kell gondolni az egész német tejárrendszert is.  

Hans-Heinrich Rave egy északnémet tejtermelő gazdaság vezetője tejtermelés Észak-Németországban, pillantás a jövőbe címmel szólalt fel. 

Bemutatta a termelési struktúrát, és hangsúlyozta, hogy a termelők jövőbeni tejtermelését a műszaki haladás mellett a tejtermelők versenyhelyzete is befolyásolja, mely a következőkből tevődik össze: a termelési helyszínek természetes körülményei, az infrastruktúra, az agrárpolitikai keretfeltételek és a versenytársak helyzete. Kiemelte, hogy a technológia fejlődése miatt az 1960-as évek óta a hozamok erőteljesen növekedtek és a modern technika következtében ma már jóval több tehenet képes egyazon személy ellátni.Egy alkalmazott 70-80 tehén ellátását képes biztosítani egy modern gazdaságban, az ennél rosszabb személyzet-tehénmutatóval rendelkező termelők vagy melléktevékenységben kell, hogy folytassák a tejtermelést, vagy már emiatt eleve nem lehetnek versenyképesek. Csak azok a gazdálkodók remélhetik, hogy az aktuális piaci árak nemcsak költségeiket fedezik, hanem megfelelő jöved3elmet is biztosítanak, akik alkalmazzák a fejlett technikát.Mint a mezőgazdaság valamennyi ágazatában a tejtermelésben is vannak természetes helyszíni előnyök, csak ezeken a helyeken érdemes a tejtermelést fenntartani, mert csak itt lehet különféle piacbefolyásoló és versenytorzító hatások nélkül nyereséges.A versenyképességhez kell a megbízható szerződés, a tejár legfeljebb egy évig legyen érvényes, fontos, hogy a felvásárló, a takarmány és egyéb beszállítók is versenyképesek legyenek. A tejtermelés, feldolgozás és fogyasztás a jövőben is döntően regionálisan fog megtörténni, de emellett egyre erősebben hatnak rá a globális befolyások. Az északnémet tejtermelés emiatt be van ágyazódva a globális fejlődésbe, és nem lehet attól elhatároltan kezelni. Észak-Németországban a tejtermelés a jövőben is meg fogja tartani jelentőségét, ezt nemcsak az utóbbi hónapok eufóriája miatt lehet megállapítani, hanem már most is látható ahogy az itteni tejtermelők versenyképessége folyamatosan növekszik. 

Jakob Stöckl a Bayerischer Milchindustrie cégvezető elnöke a liberális piacok tejüzemekre gyakorolt hatásait elemezte. 

A tejpiacok külső kereskedelempolitikai nyomások és a belső pénzügyi behatárolt lehetőségek miatt hosszú folyamat után egyre liberalizáltabbak lettek. A nagyobb szabadság a tejüzemek számára nagyobb felelősséget is jelent, ez különösen a jövőbeni elkerülhetetlen szezonális, konjunkturális vagy helyi túlkínálat, ill. túlkereslet esetén kap hangsúlyt. A túlkínálat vagy túlkereslet közvetlenül hat az árakra, a tejpiac emiatt instabilabbá válik. A regionális piacok összefonódása miatt az egyensúlyból kibillenő piacok hatását messzebb is lehet érezni, ennek következtében már az aránylag kismértékű túlkínálat ill. túlkereslet komoly áringadozásokat válthat ki, melyeket még kevésbé lehet majd előre jelezni, emiatt a piac több meglepetéssel fog szolgálni. Ezek a hirtelen ármozgások torzítólag hathatnak az értékesítési struktúrára, mely nemcsak az egyes cégek stabilitását veszélyezteti, hanem a nyersanyagokért folyó versenyhelyzet is gyorsabban változik. Egyre kockázatosabbá válhatnak a hosszú távú termékfejlesztések, ill. műszaki beruházások, kedveltté válnak viszont a gyors, rövidtávú piaclefölözések. A cégeknek saját érdekükben gondoskodniuk kell olyan eszközökről, melyek az ilyen piaci egyenlőtlenségeket segítenek felfogni. Erre alkalmas lehet a vaj, a sovány tejpor és korlátozások mellett a sajt magántárolása, a termelési lánc teljes hosszában szerződéses kapcsolatok kiépítése, ill. nemzetközi kedvező piaci kapcsolatok kiépítése, annak érdekében, hogy hasznosítani lehessen a globális kiegyenlítési lehetőségeket.A kvótarendszer megszüntetése fontos lépés lehet ahhoz, hogy a piac önszabályozó hatásával ki lehessen küszöbölni a folyamatos és hosszantartó túltermelést vagy hiányt.Le kell azonban szögezni, hogy a liberális tejpiachoz vezető út nem önmagától jön létre, a különböző hivatalokban és szövetségekben továbbra is tendencia mutatkozik a piac irányítására és szabályozására, és az ágazat szereplői is felelősek azért, hogy a következő piaci probléma esetén ne azonnal újabb piaci beavatkozást követeljenek. 

Markus Kraus a német agrármarketing centrum (CMA) cégvezetője a globális piac exportmarketing stratégiáiról tartott előadást. 

Az agrárpiacok jelenleg jó értékesítési lehetőségeket kínálnak német exportőrök számára, a CMA ezt elősegítve szakmai támogatást nyújt a cégeknek, hogy helyt tudjanak állni nemzetközi szinten is a legnagyobb vásárlóerővel rendelkező piacokon. Az elmúlt évekhez képest a tejtermékek exportja komoly mértékben növekedett a világpiacon, Európa mellett új erős piacok keletkeznek. A CMA piacelemzések segítségével folyamatosan tájékoztatni fog a tej- és tejtermékek szempontjából legfontosabb nemzetközi piacokról, ennek középpontjában Délkelet-Európa, a FÁK-országok és egyes ázsiai ill. arab országok állnak. 

A közösségi agrármarketing célja, hogy növelje a német mezőgazdaság értékteremtő képességét. Ennek érdekében a CMA ki fog dolgozni egy reformcsomagot, mely a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplőit és azok értékteremtési lehetőségét összeköti. A csomag lényege, hogy a CMA a hatékonyság legmagasabb fokán gazdaságosan és szakértelemmel, az exportőrökkel történő szoros együttműködésben végezze munkáját, és az adott ágazat speciális jellegzetességeihez alkalmazkodjék. 

A CMA az elmúlt hónapokban a speciális igényekre szabott program kidolgozása érdekében komoly tárgyalásokat folytatott a tejágazat szereplőivel, mely a jövőben is folytatódni fog és alapját képezi a tej- és tejtermék exportstratégiának. Emellett az ágazat részére egy intézkedéskatalógust is ki fognak dolgozni, mely lépésenként lesz tartalommal megtöltve.A CMA oly módon is támogatni kívánja a német tejágazat exporttörekvéseit, hogy fokozottan részt fognak venni az ágazat részére fontos nemzetközi szakkiállításokon és vásárokon. Emellett szakmai utakat kívánnak szervezni kiválasztott célországokba az ágazat termelői, kereskedői számára annak érdekében, hogy könnyebben lehessen felvenni a közvetlen kapcsolatokat. A jövőben modulokból felépülő exporttámogatási csomagokat fognak összeállítani, melyekből az egyes cégek pont a nekik tökéletesen megfelelő szolgáltatást választhatják ki.A CMA nagy hangsúlyt helyez arra is, hogy tevékenysége átlátható legyen, ennek érdekében az évi üzleti jelentés mellett szolgáltatásokra irányuló internet-oldalt is biztosítanak az ágazat szereplőinek tájékoztatására. 

Monika Wohlfahrth a ZMP tejosztályának vezetője a tejpiac alakulásáról tartott előadást.2007-ben a tejárak ötévnyi csökkenés után olyan erősen nőttek, mint az elmúlt 20 év óta egyszer sem. A 2007-es átlag átvételi ár 33,5 cent/kg volt, ezzel 1989 után a legmagasabb szinten érte el. Az áremelkedés oka egyértelműen a világpiaci kereslet nagyobb arányú növekedése volt, mellyel a kínálat nem tudott lépést tartani. Az áremelkedéshez hozzájárult az is, hogy 2007 tavaszára a raktárkészletek teljesen elfogytak és néhány jelentős exportáló országban is csökkent a kínálat.2007-ben a tejtermékek világpiaci forgalma csökkent az előző évhez képest, ez az első félévben a kisebb kínálatra vezethető vissza, míg a második félévben a magas árak alakították a piacot. A csökkenő vaj- és soványtejpor-forgalom mellett a sajt kereskedelme valószínűleg nőtt némileg. A világpiaci egyenleggel szemben az EU 2007-ben több tejterméket exportált, mint az amúgy igen gyenge 2006-os évben, bár az EU exportja is csökkent a második félévben. 

A világpiaci árak növekedése jelentkezett mind a termelői, mind a fogyasztói árakban. Ez utóbbiak miatt Németországban a fogyasztók 2007-ben az összes termék-kategóriában kevesebb tejterméket vásároltak, mint azelőtt. Arra utaló jelek is vannak, hogy az ipar is kevesebb tejterméket használt fel. A magas árak ösztönzőleg hatottak a termelési kedvre, 2007 második felében az USA-ban 4%-kal nőtt a tejtermelés az előző évhez képest, 2008 februárjában Franciaországban 7%-kal haladták meg az előző év értékeit.Németországban is nőtt a tejmennyiség, már most előrelátható, hogy emiatt az ország túl fogja teljesíteni tejkvótáját. A Bizottság gyorsan reagált a megváltozott piaci körülményekre és a piaci támogatásokat, ill. az exporttámogatást hamarabb nullára csökkentette, mint az az agrárreform felülvizsgálata során várható volt. Emellett a 2008-2009-es kvótaévvel 2%-kal növelik a tagállamok nemzeti referenciamennyiségét. Emellett 11 tagállamban ugyanezen időpontban a kvótákat 0,5%-kal növelik. Amennyiben a következő kvótaév során ezt az emelést a tagállamok ki is használják, úgy az 2,8 millió tonna pótlólagos tejmennyiséget jelent. Ez az elmúlt években megfigyelhető egymillió tonnás keresletnövekedést jelentősen meghaladja. Ezt a fölös tejmennyiséget exportálni exporttámogatás nélkül még a magasabb árak mellett is rendkívül nehéz lesz. 2007 késő ősze óta egyes tejtermékek árai gyengültek, a piac további alakulása a termelés nagysága mellett a fogyasztás alakulásától, ill. hangsúlyosan harmadik országok felé történő exportoktól függ, ez utóbbi a világ más részeiből jelentkező kínálattól a világgazdaság és a dollárárfolyam alakulásától függenek. Új-Zélandon az északi területeken néhány hónap óta erős aszály van, kérdéses, hogy az ezzel összefüggő kínálatcsökkenés hozzájárul-e a piac stabilitásához, és az európai tej iránti kereslethez. 

A konferencia során megbeszélést folytattam Kratzmair asszonnyal a bajor tartományi képviselet mezőgazdasági részlegének vezetőjével.Elmondta, hogy a bajor tejtermelők nagyon aggódnak mind a jelenlegi 2%-os kvótaemelés, mind a kvótarendszer kifutása miatt. Legtöbbjük a kísérő intézkedéseket sem tartja elegendőnek, hanem a jelenlegi status quo fenntartásában érdekelt.   A tartományi mezőgazdasági minisztérium tisztában van a lehetőségekkel és meg fogja próbálni, amennyiben elkerülhetetlen a kvótarendszer kifutása, a lehető legtöbb kedvezményt és támogatást kiharcolni tejtermelői számára. Bizonyosan nem lesz egyszerű már országon belül sem olyan álláspontot kialakítani, mely sikerrel képviselhető a Bizottságnál ill. a tanácsban és a csekély kompromisszum-készséget mutató bajor gazdák számára is elfogadható. 

Szót váltottam Udo Folgarttal a Német Parasztszövetség (DBV) elnökhelyettesével, a DBV tej szakbizottságának vezetőjével. Elmondta, hogy a health check kapcsán, az egyszerűsítések során megtakarított pénzekből szeretnének egy olyan EU szintű intézményt létrehozni, mely a tejpiac eseményeit figyeli és szükség esetén meg vannak a megfelelő forrásai is, hogy a szükséges intézkedéseket megtegye. Ez egyfajta biztonsági hálóként működhetne a kvótarendszer kifutása után is. A felvetésüket Thorkild Rasmussen forráshiányra hivatkozva elutasította, bár dr.Guth hozzászólásában rámutatott, hogy volna erre a célra a közös tejpiaci kasszában nagyjából 1,5 mio. euró.

Dull Péter