Éhséglázadások a drága rizs miatt

Kína és India növekvő fogyasztása hatalmas keresletet támaszt Az egekbe szökött a rizs ára, és a Világbank attól tart, hogy az exportálók korlátozásokat vezetnek be, amelyekkel tovább súlyosbíthatják az ellátási gondokat. Az élelmiszerek drágulása a szegényebb országokban megmozdulásokat váltott ki.

Az idén hatvannyolc százalékkal drágult a rizs, egy éven belül megkétszereződött az ára, amely tegnap rekordot döntött a chicagói árutőzsdén, ahol száz fontját 24,74 dollárért adták. A fél világ alaptáplálékának drágulását az egyéb alapvető élelmiszerek árának az emelkedése kíséri: a búza, a kukorica és a szója szintén rekordokat döntött az idén. Igaz, a kukorica és kisebb mértékben a búza is a bioüzemanyagok alapanyagává vált, és ez is hozzájárult az árak változásához.

Jórészt globális hatásra az eurózónában is megugrott az infláció üteme, márciusban 3,6 százalék volt, ezen belül az élelmiszereké 6,2 százalékos. Magyarországon az év végére ugyan öt százalék alá mérséklődhet az iram, de az élelmiszerek árai a kutatói előrejelzések szerint tíz százalék körül emelkedhetnek.

Az alapanyagok hat éve folyamatosan drágulnak, mert Kína, India és más gyorsan fejlődő országok hatalmas keresletet támasztanak mind az élelmiszerek, mind a fémek és energiahordozók iránt. A rizs kínálatát a kedvezőtlen időjárás is befolyásolta néhány termesztő országban.

A szerdai árcsúcs kialakulásában szerepet játszott a Világbank térségi alelnökének, James Adamsnek az a nyilatkozata is, amely szerint félő, esetleg Thaiföld, a legnagyobb exportőr is korlátozza a kivitelt, hogy a hazai igényeket kielégítse és mérsékelje az inflációt. A második India és a harmadik Vietnam ezt már megtette, akárcsak Kína és Egyiptom. Utóbbi egyébként éhséglázadást is átélt az utóbbi hetekben, ahogy az egyre dráguló élelmiszerek miatt a szegényebb társadalmi rétegek nem jutnak kellő élelemhez. Másutt - például Haitin és Bangladesben - is voltak hasonló megmozdulások.

Az Európai Unió Japánban tárgyaló küldöttsége aggodalmának adott hangot, az importra szoruló szigetország kormányzatával együtt. Peter Mandelson kereskedelmi biztos szerint a Világkereskedelmi Szervezetnek (WTO) nyomást kellene gyakorolnia az exportőrökre, hogy ne korlátozzák a kivitelt. Jose Manuel Barroso bizottsági elnök gyors beavatkozást sürgetett. Egyes elemzők úgy vélik, hogy a világkereskedelmi tárgyalások dohai fordulójának májusban vagy júniusban esedékes újabb tanácskozási körében az élelmiszerek ára és kereskedelme kiemelt téma lesz. A kínálat szűkössége pedig előmozdíthatja a megállapodást.

Erre utalt egyébként már a hét elején, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Értekezletének (UNCTAD) accrai konferenciáján Ban Ki Mun, a világszervezet főtitkára is, aki azt hangoztatta, hogy az élelmiszerár-emelkedés visszavetheti a szegénység mérséklésére tett nemzetközi erőfeszítéseket. - Ha a jelenlegi krízist nem kezelik megfelelően, az válságsorozatot válthat ki, amely a gazdasági növekedésre, a társadalmi haladásra és a világ politikai biztonságára is kedvezőtlen hatással lehet - figyelmeztetett. Ban Ki Mun hangsúlyozta, itt az ideje, hogy a leggazdagabb országok újragondolják elavult agrártámogatási programjaikat, amelyek aránytalanul büntetik a szegény országokat, és hozzájárulnak a jelenlegi szükséghelyzethez. Luiz Inácio Lula de Silva brazil államfő felkérte az Egyesült Államokat és az Európai Uniót az agrár- és exporttámogatások felszámolására, piacaik megnyitására, azzal érvelve, hogy a fejlődő államokat teljes erőből sújtja az üzemanyag- és élelmiszerárak szárnyalása.

A Reuters tegnapi összesítése az ázsiai infláció megugrásáról jól jellemzi a helyzetet. Szingapúrban, Ausztráliában, Vietnamban, Indonéziában évtizedek óta nem látott iramra gyorsított fel a pénzromlás üteme, miközben elemzők azt mondják, hogy az ilyen kínálati sokkok ellen a jegybankok vajmi keveset tehetnek, hacsak azt nem, hogy akár kamatemelésekkel is erősíteni igyekeznek a valutákat, hogy tompítsák a globális árhatást.