Ingatlanban a termőföld az új biznisz

Kelet-Európa termőföldjei egyre inkább a nyugati ingatlanbefektetők célkeresztjébe kerülnek. A régióban az erős kereslet nyomán sokat emelkedhetnek a földárak.

A kereskedelmi- és lakóingatlan-piac hanyatlása és az élelmiszer-kereslet megugrását kísérő földáremelkedések hatására mind több befektetési alap jön létre kifejezetten termőföldterületek felvásárlására - írta a csütörtöki Financial Times, amely szerint ezek az alapok különösen vonzó terepnek tekintik a még mindig igen olcsó, de a kereslet miatt már dráguló Kelet-Európát.

A londoni gazdasági napilapnak az egyik legnagyobb brit ingatlanelemző és -forgalmazó cég, a Knight Frank agrárkutatási igazgatója azt mondta: a globális terményárrobbanás nyomán a befektetési alapok sokfelé keresnek olcsó földeket, és ez különösen Kelet-Európában és az egykori szovjet térségben hajtja fel az árakat.

A szakértő szerint ebben a térségben "hatalmas, ki nem használt és potenciálisan igen termékeny" földek vannak. Litvániában egy hektár termőföld 734 euróba került 2006-ban, Luxemburgban, a legdrágább országban ugyanekkora művelhető területért több mint 160 ezer eurót kellett fizetni abban az évben - áll gazdasági napilap elemzésében.

A Knight Frank szakértője szerint Ukrajnában a legjobb minőségű földek hektárja az idén várhatóan a kétszeresére drágul a jelenlegi 3500 dollárról, ahogy sorra érkeznek a befektetési alapok.

Szerbiában is meredek földáremelkedés kezdődött. A Financial Times által idézett ingatlanszakértők becslése szerint a jó mezőgazdasági adottságú Vajdaságban a tavalyi ötezer euróról már az idén 7-8 ezer euróra drágul a termőföld hektáronként.

Lengyelországban - ahol 2003 és 2006 között már 60 százalékkal emelkedett a föld átlagára - 2016-ig nem vásárolhat külföldi termőföldet, a befektetők azonban egyszerűen megkerülhetik a szabályokat helyi vállalatok létesítésével - írja a Financial Times.