Vidékfejlesztési látogatás

Az ausztriai Güssingben járt tanulmányúton tizenegy agrár- és vidékfejlesztési szakterület harmincöt képviselője. Ennek során betekintést nyertek az ottani önkormányzati igazgatás, az agrárkamara és egy jól gazdálkodókat tömörítő szövetkezet, a kisvállalkozások működésébe, a vidékfejlesztés keretében a munkahelyteremtés, az energiagazdálkodás és a falusi turizmus eredményeibe, valamint meglátogattak egy bioenergetikai központot is.

„A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatnak alapvető (MNVH) feladata, hogy segítse a vidékfejlődésben érintetteket, egységes információs, együttműködési hálózatba szervezze a kormányzati, önkormányzati szervezeteket, a vállalkozásokat és a gazdálkodókat. Az EU-ban a nemzeti hálózatok egy közös vidékfejlesztési hálózatot is létrehoztak, amely lehetőséget kínál a nemzetközi együttműködésre és tapasztalatcserére; ezzel a lehetőséggel éltünk a burgenlandi tanulmányút során” – közölte Pásztohy András miniszteri biztos, az MNVH főtitkára.

Az ausztriai tapasztalatok azért tanulságosak a magyar gazdálkodók számára, mert a szomszédban jól működik az agrárkamara, a vidéki gazdálkodók egyaránt számíthatnak régiós, tartományi és kormányzati segítségre és szaktanácsadásra. A pinceszövetkezetekben például, amelyeket maguk a gazdák hoznak létre, kötelező a tagság. A szövetkezet gondoskodik mindenről: a termés földolgozásáról és értékesítéséről, mindenkinél egyedileg a must cukor- és savfokának, tisztaságának méréséről. „Ausztriában elképzelhetetlen, hogy valaki »huncutkodással« befolyásolja a minőséget” – jegyezte meg Pásztohy András. Szerinte az osztrákok mentalitását is érdemes lenne átvennünk. Csak így lehet, összefogással, korszerű technológiával, logisztikával piacot fenntartható módon szervezni és folyamatosan áruval ellátni. Így tudják a gazdák az érdekeiket érvényesíteni.

Fontos állomása volt a tanulmányútnak Güssing. Ennek a határ menti kisvárosnak a lakóit a kilencvenes évek elején a gazdasági kényszer vitte rá, hogy az értéktelen mezőgazdasági termékeket is hasznosítsák. A helyi energiaközpontban megnézhették, miként hasznosítják a helyiek a napenergiát, hogyan történik a biodízelgyártás, miként lesz a faaprólékból gáz. Így a négyezer lakosú településen felére csökkentek az energiaköltségek, több mint ezer munkahelyet teremtettek tíz-tizenöt év alatt, legalább hatvan vállalkozás telepedett le a kistérségben, s megállt az elvándorlás is a környékről. A helyi LEADER-együttműködést is tanulmányozhatták a résztvevők. Meglátogattak egy gazdát, aki biohúsmarhát tenyészt, de van egy kis lovardája, szálláshelyeket is kialakított. Jártak az ottani LEADER-csoport helyi termékeket árusító bioboltjában is, ahol házi készítésű sajtokat, húsokat, zöldségeket értékesítenek.