AgrárHírek: Román–magyar állattenyésztési bizottsági ülés Román–magyar állattenyésztési bizottsági ülés ================================================================================ Forrás: FVM on 2010. február 01. Az ülésen magyar részrÅ‘l részt vettek: Szobolevszki Tamás, az FVM MG-i FÅ‘osztály vezetÅ‘ tanácsosa Dr Módli Béla, az MGSZH Központ vezetÅ‘ tanácsosa Baranyai Gábor, a Magyar Juh- és KecsketenyésztÅ‘k Szövetségének Kecsketenyésztési ágazatvezetÅ‘je, Csát Géza a Magyar Juh- és KecsketenyésztÅ‘k Szövetségének igazgató helyettese. Dr Szabó József Andor agrár-szakdiplomata (Bukarest) A román résztvevÅ‘k voltak: Dr Gheorghe Neata, a Román Agrárminisztérium Állattenyésztési FÅ‘osztályának vezetÅ‘je Nicolae Bichis, a Román Agrárminisztérium munkatársa Nicolae Cioranu, a Román Juh- és KecsketenyésztÅ‘ Szövetség alelnöke. A rendezvény három helyszínen zajlott, Arad, Temesvár és Szászvárosban. A helyszín kiválasztásában szerepet játszott az, hogy az említett három megyében található Románia juhállományának jelentÅ‘s része. Aradon január 26-án a helyi tenyész-szövetség elnöke fogadta a magyar delegációt, aki ismertette, hogy a megyében több, mint 600.000 juh található, fajta felosztás szerint 70 %-ban turcana, 20 %-ban tigaia, a maradék az erdélyi merinosz fajta. Jelentéktelen mennyiségben találhatóak külföldrÅ‘l behozott, fajtanemesítést szolgáló francia és angol elsÅ‘sorban húsukért tartott fajták (texel, charolaise). Arad Megyében van az országos törzskönyvet kiadó és nyilvántartó központ a turcana fajtára vonatkozóan. Ismertette az elnök az országos adatokat is, amely alapján kiderül, hogy Romániában 8 millió juh és cca 1 millió kecske van. Az elnök szerint ez a reális szám és nem az állategészségügy nyilvántartásaiban szereplÅ‘ 20-22 millió egyed. Az állomány évrÅ‘l-évre nÅ‘, a juhágazat Románia sikerágazata. A tenyész szövetség elnökének elÅ‘adása után farmokon tettünk látogatást, ahol maguk a tenyésztÅ‘k számoltak be az állományuk nagyságáról, a fajták jellegzetességeirÅ‘l és megnézhettük a tartási körülményeket. A tenyésztÅ‘k elmondták, hogy az általuk tartott juhállomány hármas hasznosítású, hiszen a felnÅ‘tt állományt rendszeresen fejik, éves szinten 80-100 liter tejet ad egy egyed. A tej feldolgozásra és eladásra kerül. A hímivarú növendék értékesítésre kerül, a nÅ‘ivarú egyedek nagy részét szaporítási céllal megtartják. Az értékesítési súly 10-15 kg körül van a turcana fajtánál. Az állatok gyapjúja is értékesítésre kerül, 90 %-ban Törökországba. Az állatok törzskönyvezése valamint nyilvántartása szigorú rend alapján zajlik, elÅ‘írja a tenyésztÅ‘k közötti kos-cserét a beltenyészet megakadályozása miatt. Temesváron a megyei juhtenyésztÅ‘k szövetségének elnöke fogadott, aki elmondta, hogy Temes Megyében kb. 300.000 állat található és itt van a másik jellemzÅ‘en román fajta, a tigaia törzskönyvezési központja. Csak ez a központ adhatja ki országosan erre a fajtára a törzskönyvet illetve ez a központ vezetheti ennek a fajtának a nyilvántartását. A delegáció Temes Megyében látogatást tett Nagyszentmiklósra, ahol egy 4500 hektáron gazdálkodó nagygazda törzstenyészetét látogatta meg, amely törzstenyészet az egyedüli nyilvántartott merino törzstenyészet Romániában. Ez az egyetlen törzstenyészet, amelyet a Román Agrárminisztérium a fajta fenntartási program keretében támogat. A törzstenyészet kb. 4000 egyedbÅ‘l áll, egyedenként 170 Lei (cca 11.000 Ft) támogatást kap az államtól, ennek fejében szigorú nyilvántartási, hasznosítási és értékesítési programmal kell rendelkeznie. A tenyésztÅ‘ elmondta, hogy az EU által kért krotáliázás sokszor kivitelezhetetlen, részben a krotáliák hiánya miatt, részben pedig amiatt, hogy a krotáliázást Romániában az állategészségügyi szolgálat végzi és nem a tenyészszövetség. (Ezt a többi tenyésztÅ‘ is sérelmezte.) A délután folyamán a Temesvári Agrár- Állattenyésztési és Állatorvosi Egyetemen a juhágazgat helyzetérÅ‘l tartott elÅ‘adáson vettünk részt, amelyen ott volt Valeriu Tabara, a Román Parlament MezÅ‘gazdasági Bizottságának elnöke is. A résztvevÅ‘k juhtenyésztéssel foglalkozó szakemberek és egyetemi tanárok, hallgatók voltak. Az elÅ‘adást követÅ‘en lehetÅ‘ség volt a hallottak megvitatására és román valamint a magyar delegáció tagjai is elmondhatták tapasztalataikat. A románokat különösen érdekelte a juhágazat európai uniós valamint nemzeti támogatási formái, az értékesítési csatornák, a felvásárlási árak és a fajta összetétel. A látogatás harmadik napján a Hunyad Megyei Costesti be vitték a magyar delegáció tagjait, ahol több tenyésztÅ‘ állományát mutatták be és megbeszélték azokat a közös cselekvési pontokat, amelyben egymás segítségére lehetnek. Ezek többek között ; - közös román-magyar delegáció létrehozása, amely a juhtenyésztés ágazat problémáival megkeresné Dacian Ciolos jövendÅ‘ EU biztost, pl. a juh krotáliázás témakörében. (A román fél vállalta ennek megszervezését.) - a nagyszentmiklósi merinói törzstenyészet tulajdonosa bejelentette, hogy Magyarországról merinói tenyészkosokat kívánnak beszerezni a beltenyészeti problémák megoldásáa. - juh- és kecsketejbÅ‘l készült termékek magyarországi bevezetése, megismertetése és exportálása (lehetséges megjelenés a HódmezÅ‘vásárhelyi MezÅ‘gazdasági Vásáron) - magyar szaktanácsadási hálózat tapasztalatainak az átadása Forrás: Dr. Szabó József Andor