AgrárHírek: "KAP 2013 után" konferencia 

"KAP 2013 után" konferencia
================================================================================
Forrás: FVM on 2010. február 10.
 
A sevillai konferenci�n k�zel 200 fő vett r�szt. Az esem�nyen t�bbek k�z�tt
felsz�lalt Josep Puxeu vid�k- �s v�z�gyi �llamtitk�r; Paolo di Castro az EP
Mezőgazdas�gi �s Vid�kfejleszt�si Bizotts�g�nak eln�ke; Georg H�usler, Ciolos
biztos kijel�lt kabinetfőn�ke; Joris Baecke, a CEJA, Padraig Walshe a COPA
eln�ke, valamint Clemens Boonekamp, a WTO mezőgazdas�gi r�szleg�nek
igazgat�ja.
Josep Puxeu spanyol �llamtitk�r a spanyol eln�ks�g szempontj�b�l k�t �j
meghat�roz� elemet emelt ki, az �j biztos szem�ly�t valamint az egy�ttd�nt�si
elj�r�st.
A mezőgazdas�g t�l�lt k�t nagy v�ls�got (�lelmiszerv�ls�g, p�nz�gyi v�ls�g).
Ut�bbi nyom�n nincs lehetős�g mezőgazdas�gi hitelek felv�tel�re, ez�rt a
k�z�p- �s hossz� t�v� tervez�s le�llt, a fogyaszt�s az EU-ban 2%-kal esett
vissza.
Az �lelmiszerl�nc legfőbb vesztesei maguk a termelők. Az EU
versenyk�pess�g�nek n�vel�se �rdek�ben v�gzett tev�kenys�geket a Magas Szintű
Munkacsoport �ltal v�gzett munk�ra kell alapozni. A KAP k�z�ss�gi jelleg�t fenn
kell tartani megakad�lyozva, hogy KAP keret�ben enged�lyezett tag�llami
tev�kenys�gek a piaci műk�d�s�ben zavarokat okozzanak.
KAP 2013-2020: elősz�r a politik�kat kell defini�lni, a k�lts�gvet�si
k�rd�sekről csak ezut�n szabad d�nteni. A mezőgazdas�g vid�ki ter�leteken �s
az �lelmiszerbiztons�g ter�n bet�lt�tt alapvető szerep�t hangs�lyozta. Ezen
politik�hoz tov�bbra is k�z�ss�gi forr�sokat kell rendelni. Puxeu szerint az
adott helyzetekben sz�ks�ges kiigaz�t�sokat a piackezel�st szolg�l�
mechanizmusok seg�ts�g�vel kell megoldani.
A mezőgazdas�g kiemelt szerepet t�lt be a k�rnyezet meg�v�sa szempontj�b�l, az
EU ter�let�nek 80%-a agr�rtermelők kezelik, akiknek kulcsfontoss�g� szerep�k
van az erőforr�sok fenntarthat� alkalmaz�sa, a term�szetes �lőhelyek �s a
biol�giai sokf�les�g meg�v�sa valamint az �ghajlatv�ltoz�s elleni k�zdelem
ter�n.
Sajn�latos, hogy az EU 2020 Strat�gia tervezt�ben egy�ltal�n nincs utal�s az EU
alappill�r�t �s �p�tőelem�t k�pező k�z�ss�gi agr�rpolitik�ra. A mezőgazdas�g
munkahelyteremt�sben, K+F beruh�z�sok �szt�nz�s�ben egyetlen m�s szektorhoz sem
hasonl�that� teljes�tm�nyre k�pes.
Di Castro EP Mezőgazdas�gi �s Vid�kfejleszt�si Bizotts�g eln�ke szint�n
kiemelte Ciolos szerepl�s�t. A mezőgazdas�gnak meg kell felelnie az �j
kih�v�soknak. Nagy probl�m�t jelent a 35 �v alatti mezőgazdas�gi termelők
alacsony ar�nya. A gazd�k t�mogat�s�t az �ltaluk ny�jtott szolg�ltat�sok�rt
kapott j�vedelemnek kell helyettes�tenie. Kiegyens�lyozott f�ldhaszn�lat
sz�ks�ges. Az erőforr�sok hi�nya egyre n�vekvő gondot jelenthet, erre
megold�st kell tal�lni.
Megfelelően meg kell tudni magyar�zni, hogy az Uni� polg�rai, mind
nemzetgazdas�gok szempontj�b�l alapvető fontoss�g� a KAP, amelynek hozz� kell
j�rulnia a k�rnyezetminős�g javul�s�hoz, az �lelmiszerminős�ghez valamint a
biol�giai sokf�les�g meg�v�s�hoz. Di Castro r�mutatott, a k�z�ss�gi t�mogat�sok
renacionaliz�l�sa a KAP v�g�t jelenten�.
R� kell mutatni a mezőgazdas�g sz�nmegk�tő kapacit�s�ra. Kiemelt feladat a
v�zgazd�lkod�s fejleszt�se, tov�bb� a megfelelő f�ldhaszn�lat előseg�t�se.
A termelőket meg kell v�deni az �rspekul�ci�t�l. �j int�zked�sk�nt
mezőgazdas�gi biztos�t�sokra lenne sz�ks�g, ak�r a spanyol p�ld�t k�vetve.
Tov�bbra is fenn kell tartani az I. pill�rt, mely megv�di gazd�kat a sokk
helyzetektől. Az intervenci� k�z�ss�gi jelleg�t kell hangs�lyozni az �j KAP
kereteinek kialak�t�sakor.
A harmadik orsz�gokkal kapcsolatban az �llat- �s n�v�nyeg�szs�g�gyi
k�vetelm�nyek reciprocit�sa jelenti az egyik legfőbb probl�m�t, �r�mmel
fogadta, hogy a spanyol eln�ks�g a versenyk�pess�g jelentős�g�t hangs�lyozza.
Georg H�usler bevezetőj�ben a KAP kiemelt c�ljait mutatta be:
�lelmiszerbiztons�g, fenntarthat�s�g (k�lső versenyt�rsakkal szemben),
versenyk�pess�g, a mezőgazdas�g �vegh�z hat�s� g�zok kibocs�t�s�nak
cs�kkent�s�hez t�rt�nő hozz�j�rul�sa. A jelenlegi neh�z gazdas�gi helyzetben
nem szabad lebecs�lni a mezőgazdas�g szoci�lis �s munkahelyteremtő jelleg�t.
A k�zelj�vőben nem lesznek forradalmi reformok, a 92-ben megkezdett reformok
tov�bbvitel�re ker�l majd sor. A KAP renacionaliz�l�s�val �vatosan kell b�nni.
A fiatal gazd�knak megfelelő perspekt�v�kra �s nem nagyobb t�mogat�sra van
sz�ks�g�k.
Joris Baecke CEJA eln�k �j �szt�nz�k sz�ks�gess�g�re h�vta fel a figyelmet. A
piacszab�lyoz�si eszk�z�kre tov�bbra is sz�ks�g van, ezek jelentenek biztons�gi
h�l�t a gazd�knak. A t�rsadalom előtt a mezőgazdas�g szerep�t jobban meg kell
magyar�zni.
Padraig Walshe COPA eln�k val�ban k�z�s politik�t, m�lt�nyos termelői �rakat,
p�nz�gyi szolidarit�st, valamint a termel�si potenci�l megerős�t�s�t
szorgalmazta. A piac nem műk�dik az elv�rt m�don, a k�lső versenyt�rsak nem
az EU term�kekhez hasonl� minős�get �ll�tanak elő. A vid�ken �lő sz�m�ra
vonz� munk�t kell biztos�tani.
Pedro Barato ASAJA eln�k szerint - utalva a k�z�s k�lts�gvet�sre - nagyobb
amb�ci�ra van sz�ks�g. Lehetetlent kell k�rni annak �rdek�ben, hogy elfogadhat�
eredm�ny sz�lessen.
- nem lesz j� mezőgazdas�g mindaddig, m�g egy �veg v�z dr�g�bb mint egy �veg
tej.
- az EU 2020 Strat�gi�t a k�lts�gvet�ssel p�rhuzamosan kell kezelni.
- ha a mezőgazdas�g nem j�vedelmező �s vonz� nincs mit tenni. Erős�teni kell
a mezőgazdas�gr�l kialak�tott k�pen.
Jes�s Casas, a spanyol szakt�rca vid�kfejleszt�si főigazgat�ja szerint a
ter�letpolitika egyre nagyobb hat�ssal van a mezőgazdas�gra. Ez k�t elt�rő de
nem t�voli politika, amelyeket ugyanazon elv ment�n kell kezelni. A 2007
december�ben Spanyolorsz�gban elfogad�sra ker�lt Vid�k Fenntarthat�
Fejlőd�s�ről T�rv�ny elsődleges c�lja a vid�ki n�pess�g helyben tart�sa
valamint a vid�ken �lők �letk�r�lm�nyeinek jav�t�sa. A mezőgazdas�gi
termelők t�mogat�sa a termelőket illeti meg a vid�k probl�m�ira nem puszt�n a
mezőgazdas�g jelent megold�st.
Sajn�latos m�don tov�bbra is egyir�ny� �raml�s zajlik a vid�k �s a v�rosok
k�z�tt (a vid�k levegőt, megfelelő k�rnyezetet, �lelmiszereket, stb;
biztos�t).
Clemens Boonekamp (WTO) előad�s�ban kiemelte, az agr�rkereskedelem a
vil�gkereskedelem 8%-�t jelenti. M�g nem tudni pontosan mikor siker�l lez�rni a
t�rgyal�sokat. A mezőgazdas�g ter�n előrehalad�s van. K�z�s politikai akarat
kell a v�gső meg�llapod�s el�r�s�hez.
David King az IFAP (Mezőgazdas�gi Termelők Nemzetk�zi Sz�vets�ge) főtitk�ra
kiemelte, a vil�g n�pess�ge 2050-re el�ri a 9,1 milli�rd főt, ezen időpontra
az emberek 70%-a nagyv�rosokban fog lakni (ma ez az ar�ny 49%). Az
�lelmiszersz�ks�glet kiel�g�t�s�hez a vil�g gabonaterm�s�nek �vi 43%-kal, az
�lelmiszertermel�snek 70%-kal kellene n�vekednie.
A fejlődő orsz�gok lakoss�g�nak 60-70%-a vid�ken �l. A jelenlegi 800 milli�
helyett 2050-re Afrik�ban 2 milli�rdnyian �lnek majd, ezen időszak alatt az EU
n�pess�ge nem fog �rdemben v�ltozni (H 500 milli� fő). A szeg�nys�g jelenlegi
m�rt�k�nek visszaszor�t�s�hoz �vi 7%-os GDP n�veked�st kellene el�rni.
A sz�ks�ges erőforr�sok korl�tozottan �llnak rendelkez�sre:
- a vil�g jelenlegi termőter�leteit 5%-kal lehet n�velni;
- 1,4 milli�rd �l olyan ter�leten ahol a v�z korl�tozottan �ll rendelkez�sre;
- n�gy term�ny biztos�tja a n�v�nyi kal�ri�k 50 %-�t, 12 �llatfaj biztos�tja az
�llati eredetű kal�ri�k 90 %-�t;
- kl�mav�ltoz�s: a felmeleged�s Afrik�ban 16%-kal cs�kkenti az �tlagos gabona
term�shozamokat;
- a mezőgazdas�g a GHG-k 13,5%-�t �ll�tja elő, ezen m�rt�ket cs�kkenteni
kell.
- a piaci egyens�lytalans�g kik�sz�b�l�s�re kock�zatkezel�si mechanizmusokra
van sz�ks�g.
Kih�v�s: 70%-kal nagyobb termel�st kell biztos�tani gyakorlatilag ugyanazon
ter�leten, kisebb v�zfelhaszn�l�s mellett, kevesebb �vegh�zhat�s� g�z
kibocs�t�s�val �s a biol�giai sokf�les�g fenntart�s�val.
Eloi Ritter brazil k�lgazdas�gi attas� kiemelte, Braz�lia ter�leti
jelentős�g�t mutatja, hogy 3 Eur�pai Uni� vagy 17 Spanyolorsz�g f�rne el
benne. C�folta, hogy a brazil sz�jatermő ter�letek az esőerdők t�meges
kiirt�s�hoz vezettek, jelenleg az Amaz�nia mind�ssze 0,20%-�n termesztenek
sz�j�t.
A brazil mezőgazdas�g termel�si �rt�k�nek legfontosabb elemei: 21%-�t a
szarvasmarha, 16% sz�ja, 10% cukorn�d. A mezőgazdas�gi termel�s 87%-a 20
hekt�rn�l kisebb ter�leten gazd�lkod� csal�di gazdas�gokb�l sz�rmazik.
A Braz�li�ban v�gbement tudatos technol�giai fejleszt�snek k�sz�nhetően az
elm�lt 18 �v alatt a termőter�let mind�ssze 27, m�g a termel�s 145
sz�zal�kkal emelkedett. (pl. �vi k�t vagy ak�r h�rom kukoricaterm�s
betakar�t�s�ra is k�pesek.)
Braz�lia nagy z�lds�g-gy�m�lcs termesztő, eddig keveset export�lt, egyre
ink�bb erős�dik az export c�l� termeszt�s. �llatteny�szt�si potenci�l: broiler
1994 �s 2008 k�z�tt +212%, sert�s eset�ben +128%. Tejtermel�s 18 �v alatt
99%-kal nőtt, kor�bban importra szorult. A mezőgazdas�gi term�kek exportj�ban
az EU az elsősz�m� piac (33%): sz�ja, k�v�, h�s, narancsl�).
A brazil mezőgazdas�g termel�si potenci�lj�t (2008) mutatja be al�bbi
t�bl�zat:
TERM�K
TERMEL�S
EXPORT
C�LORSZ�GOK SZ�MA
EXPORT �RT�K (MILLI� USD)
Cukor
1.
1.
131
5.483
K�v�
1.
1.
126
4.763
Fagyasztott narancsl�
1.
1.
70
1.144
Sz�ja
2.
2.
97
17.980
Marha
2.
1.
151
5.325
Doh�ny
2.
1.
117
2.752
Etanol
2.
1.
58
2.390
Baromfi
3.
1.
143
6.353
Kukorica
3.
3.
50
1.322
Sert�s
4.
4.
75
1.478
Forr�s: USDA, F.O. Licht's (alcohol), MAPA (markets and exports)
Brazil szakt�rca honlapja: http://www.agricultura.gov.br/
TOV�BBI ELŐAD�SOK R�VIDEN:
Andreas Gumbert (DG Agri)
- mezőgazdas�g adja az �vegh�zhat�s� g�zok kibocs�t�s�nak (GHG) 9%-�t,
folyamatosan cs�kken.
- az Eur�pai Uni� mezőgazdas�gi GHG cs�kken�se m�r 2006-ra el�rte a 90-hez
viszony�tott -20%-os c�lkitűz�st;
- post 2013: �j elemekkel kell kibőv�teni a KAP-ot a kl�ma k�rd�s kapcs�n.
Ana Carricondo (SEO/Birdlife)
Bemutatta az �t nemzetk�zi k�rnyezetv�dő szervezet �ltal kidolgozott, egy �j
KAP �talak�t�s�t c�lz� terv�t:
http://www.cap2020.ieep.eu/vision/NGO-CAP-proposal.pdf
Dino Sozzi (Syngenta)
- a megtermelt term�kek egyharmada v�sz el (mag�n a termőter�leten vagy ezt
k�vetően)
- az eur�pai t�rs�gek 80%-a f�gg a beporz� rovarokt�l
- �vente 200.000 t termőtalaj v�sz el Eur�p�ban
- �lelmiszerv�ls�g a glob�lis biztons�g egyik legnagyobb fenyeget�se
Diego Calabrese (ECU  Eur�pai Fogyaszt�k Uni�ja)
- a szervezetet novemberben hozt�k l�tre
- 14 orsz�g 25 sz�vets�ge csatlakozott eddig.
***
A spanyol EU eln�ks�g kiemelt szakmai esem�ny�t t�mogatta a spanyol K�rnyezet-,
Vid�k- �s Tenger�gyi Miniszt�rium, Andal�zia tartom�ny Mezőgazdas�gi �s
Vid�kfejleszt�si-, valamint K�rnyezetv�delmi Miniszt�riuma, valamint a
Syngenta. Az esem�ny megszervez�s�ben k�zreműk�d�tt az Eur�pai Bizotts�g
Mezőgazdas�gi �s Vid�kfejleszt�si Főigazgat�s�ga.
Az elhangzott előad�sok anyagai az al�bbi honlapon olvashat�ak:
http://www.ceja.org/english/
Forr�s: Szentm�ry Tam�s