AgrárHírek: Tudomány és technológia az (agrár)környezetvédelem szolgálatában Franciaországban – a CEMAGREF Tudomány és technológia az (agrár)környezetvédelem szolgálatában Franciaországban – a CEMAGREF ================================================================================ Forrás: FVM on 2010. február 24. A CEMAGREF 1981-ben alakult két ágazati alkalmazott kutatóintézet összevonásával, mint önálló pénzügyi gazdálkodással rendelkezÅ‘ közfinanszírozású, a mezÅ‘gazdasági minisztérium felügyelete alá tartozó intézmény. A francia közigazgatásban és kutatási rendszerben bekövetkezett folyamatos fejlÅ‘dés eredményeként szükségessé vált a CEMAGREF státusáról rendelkezÅ‘ eredeti jogszabály többszöri módosítása és gyakorlatilag teljes újrafogalmazása. Így a CEMAGREF napjainkban olyan tudományos és technológiai jellegű nemzeti közintézmény, melynek felügyeletét a mezÅ‘gazdasági és a kutatási minisztérium közösen (egyenrangú felekként) látja el. Jogszabályban rögzített feladatai közé tartozik többek között a mezÅ‘gazdasággal, a vidéki környezettel és az itt folytatott egyé tevékenységekkel bármilyen módon összefüggésbe hozható vízgazdálkodási, vízhasznosítási, meliorációs, gépészeti és környezetvédelmi kutatás, az ökoszisztémák vizsgálata. Az intézmény elsÅ‘sorban a környezet állapotát érintÅ‘ tudományos és technológiai kutatásokra szakosodott, érintve többek között a természetes vizeket és vízi ökoszisztémákat, a szennyvízkezelést és szilárd (elsÅ‘sorban háztartási) hulladék-gazdálkodást (és annak energetikai célú hasznosítását) valamint a mezÅ‘gazdaság környezetvédelemmel kapcsolatos területeit. Nemzetközi kapcsolatai igen sokrétűek és gyakorlatilag a világ minden területét érintik, Európán belül pedig meghatározó szerepük van a PEER-programban. Hazánkat illetÅ‘en több évtizedes kapcsolatokat ápolnak a VITUKI-val (többek között az EurAqua-hálózat keretein belül), míg az 5-7. keretprogramok során összesen 16 olyan projektnek részesei, amiben legalább egy magyar intézmény is részt vett vagy jelenleg is résztvevÅ‘je. A Cemagref olyan tudásbázist jelent, amire a magyar környezetvédelem ill. az ezzel kapcsolatos kutatások is messzemenÅ‘en támaszkodhatnak, ezért a tudományos együttműködést az intézménnyel minden lehetséges formájában támogatni érdemes. A CEMAGREF[1] a helye francia agrárkutatási rendszerben, szervezeti és működési elvei 1. Az intézmény magalakításáért és működéséért felelÅ‘s jogszabályi háttér A CEMAGREF 1981-ben alakult két ágazati alkalmazott kutatóintézet összevonásával, jogilag errÅ‘l a 81-38 (1981. január 28.) jogszabály (décret) rendelkezik, ami egyben módosította Code Rurale ide vonatkozó fejezeteit is. Ez a rendelet önálló pénzügyi gazdálkodással rendelkezÅ‘ közfinanszírozású, a mezÅ‘gazdasági minisztérium felügyelete alá tartozó intézményként határozta meg a CEMAGREF-et. A francia közigazgatásban és kutatási rendszerben bekövetkezett folyamatos fejlÅ‘dések eredményeként a 2002-tÅ‘l érvényes jogszabály az intézet státusáról úgy rendelkezik, hogy az tudományos és technológiai jellegű nemzeti közintézmény,melynek felügyeletét a mezÅ‘gazdasági és a kutatási minisztérium közösen (egyenrangú felekként) látja el. Jogszabályban rögzített feladatai közé tartozik többek között a mezÅ‘gazdasággal, a vidéki környezettel és az itt folytatott egyé tevékenységekkel bármilyen módon összefüggésbe hozható vízgazdálkodási, vízhasznosítási, meliorációs, gépészeti és környezetvédelmi kutatás, az ökoszisztémák vizsgálata. Tevékenységét oly módon kell ellátnia, hogy elsÅ‘sorban a finanszírozás döntÅ‘ hányadát biztosító minisztériumok igényeit elégítse ki. Költségvetési kutatóhelyként messzemenÅ‘en vegye figyelembe a közszféra tudományos igényeit (ideértve a különbözÅ‘ önkormányzati szinteket, szakmai és érdekképviseleti szervezeteket) is. Közre kell működnie a leendÅ‘ szakemberek képzésében és a francia technológia külföldi terjesztésében. Az intézménynek segítenie kell a vállalatok döntéshozatali folyamatait  talán pontosan abból a megfontolásból, hogy ily módon is eredményesebben tudjanak gazdálkodni és így közvetve nagyobb bevételhez is juthat az állami költségvetés. A R. 332-2 cikkely rendelkezik arról, hogy mely kutatási feladatok szervezésében kell kötelezÅ‘en együttműködni más nagy nemzeti intézetekkel (pl. INRA), ami egyértelműen jelzi a jogalkotó azon szándékát, hogy elÅ‘segítse a közpénzek minél hatékonyabb felhasználását. 2. Szervezeti felépítés és fÅ‘bb működési elvek A CEMAGREF egy olyan mátrixrendszer-felépítésű intézmény, ahol a működés elsÅ‘sorban témaspecifikus, azaz négy (ebbÅ‘l egy összevont) fÅ‘ kutatási prioritás (víz, ökotechnológiák, környezet) mentén épül fel, amit "finomít" az egyes kutatási egységek földrajzi elhelyezkedés szerinti strukturálása. A rendszer élén az összesen 24 tagú igazgató tanács (IT) áll, élén az elnökkel, akit a mezÅ‘gazdasági és a kutatási miniszter közösen nevez ki. A tagok közül nyolcat törvény szerint különbözÅ‘ szaktárcáknak kell delegálniuk, 2-2 fÅ‘t küld az IT-be a mezÅ‘gazdasági és a környezetvédelmi tárca, 1-1 fÅ‘t az iparért, az élelmiszeriparért, a kutatásért és a pénzügyekért felelÅ‘s minisztérium. 12 tagot három évre (egyszeri megújítási lehetÅ‘séggel) a mezÅ‘gazdasági és a kutatási miniszter által közösen nevez ki, ezek a következÅ‘k: - három fÅ‘ a tudományos élet legjobbjai közül, - öt fÅ‘t a mezÅ‘gazdaság, halászat, erdészet és a velük kapcsolatban álló feldolgozóipar és környezetgazdálkodás területérÅ‘l, - két fÅ‘vel képviseltetheti magát a CEMAGREF tevékenysége általérintett érdekképviseleti szféra, - szintén két fÅ‘t delegálhatnak a különbözÅ‘ önkormányzatok. A CEMAGREF dolgozói összesen három fÅ‘t küldhetnek az IT-be, akiket szintén három évre választanak, egyszeri újraválaszthatósággal. Az intézmény fÅ‘igazgatója, fÅ‘titkára, tudományos igazgatója, pénzügyi ellenÅ‘re és fÅ‘könyvelÅ‘je részt vesznek az IT ülésein de csupán konzultációs joggal. Az elnöknek jogában áll ugyanilyen minÅ‘ségben más résztvevÅ‘ket is meghívni az ülésekre abban az esetben, ha jelenlétük szükséges egy-egy adott téma minél eredményesebb megvitatásához. Az IT tagjai tevékenységüket térítésmentesen látják el. Az IT rendesen háromhavonta ülésezik az elnök kezdeményezésére, aki a napirendet elÅ‘zetesen köteles a fÅ‘igazgatóval egyeztetni. Az IT soron kívül összehívható, ha azt a tagok legalább fele, valamelyik, az IT-ben szavazati joggal rendelkezÅ‘ minisztérium vagy a fÅ‘igazgató kezdeményezi. Az intézmény élén fÅ‘igazgatóként a mezÅ‘gazdasági és a kutatási miniszter által közösen kinevezett, a tudományos élet legkiválóbb szakemberei közül kiválasztott szakember áll, aki megbízatását három évre kapja (a kinevezés többször is megújítható). Ellátja a CEMAGREF tudományos, adminisztratív, pénzügyi és technikai igazgatási feladatait. Munkájában közvetlenül segítik: - a CEMAGREF adminisztratív és pénzügyi vezetéséért felelÅ‘s fÅ‘titkár, - egy vagy több tudományos igazgató, - a kutatási prioritások felelÅ‘sei, - a területi egységek vezetÅ‘i. A fÅ‘titkárt a fÅ‘igazgató javaslatára, a kutatási igazgatókat szintén az Å‘ kezdeményezésére de az intézményi tudományos és technikai tanács (CST, conseil scientifique et technique) egyetértésével a mezÅ‘gazdasági és a kutatási minisztérium közösen nevezi ki. A CST jóváhagyása szükséges a fÅ‘igazgató legtöbb olyan döntéséhez, ami összefüggésben van az intézmény kutatási stratégiájának végrehajtásával vagy annak bármilyen módon történÅ‘ módosításával. A CST legfÅ‘bb feladata az intézmény tudományos és technikai stratégiájának meghatározása, ennek érdekében a tagokat  a mezÅ‘gazdasági, a kutatási és a környezetvédelmi tárca kezdeményezésére  a tudományos élet hazai és külföldi szakemberei és a CEMAGREF dolgozói közül nevezik ki négy évre, kétszeri újraválasztás lehetÅ‘ségével. Az egyes kutatási részterületeken való minél eredményesebb tervezési munka valamint a folyó ill. lezárt kutatások értékelése érdekében a fÅ‘igazgató a CST jóváhagyásával kezdeményezheti speciális szakmai bizottságok felállítását is. Adminisztratív struktúráját tekintve a CEMAGREF földrajzi értelemben 10 különbözÅ‘ telephelyet tart fenn (kilenc a kontinentális Franciaországban, egy a Francia-Antillákon), melyeken négy kutatási igazgatóság osztozik. A rendszer működtetéséért egyetlen egység, a direction générale, azaz a fÅ‘igazgatóság felel, ennek székhelye a Párizs déli külvárosi zónájában, Antony-ban van. A működést alapvetÅ‘en az a stratégiai terv határozza meg, amit az egyes pénzügyi ciklusokhoz igazodva az intézet a felügyeleti szervekkel és a partnerekkel közösen dolgoz ki (pillanatnyilag a 2008-2012-es dokumentum szabja meg a kutatási munka fÅ‘ irányait). Magától értetÅ‘dÅ‘, hogy a négyéves ciklusok egymásutániságában egyes témakörök változnak, eltűnnek vagy éppen újak jelennek meg. ElsÅ‘sorban a nagy, országos programokra igaz, hogy összhangban kell lenniük a kormány és/vagy a felügyelÅ‘ minisztériumok által fontosnak tartott társadalmi prioritásokkal, míg a regionális jelentÅ‘ségű kutatási programok esetében sokkal nagyobb tér juthat a kutatói kezdeményezéseknek  ennek érvényesítése attól is függ, hogy más intézményekkel  pl. INRA  fel tudnak-e ezek ügyében közösen lépni a regionális önkormányzatoknál (igen). Természetesen a jövÅ‘re vonatkozó fÅ‘kutatási témák meghatározása  különösen az újak esetében  nagyon komoly szakértelmet igényel, elengedhetetlen az eredményes tervezéshez a külvilág (a nagy gazdasági és társadalmi folyamatok) mélyreható elemzése és a helyes következetések levonása éppúgy, mint a partnerekkel való maximális együttműködés. A működés eredményességét három szinten mérik folyamatosan: a kutatási téma, a kutatási egység és az egyén szintjén. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy fenntartható legyen a kutatási erÅ‘források maximális hasznosulása és úgy a finanszírozók, mint maguk a kutatók folyamatos visszajelzést kapjanak a végzett munka eredményességérÅ‘l. Az értékelés célja sosem a nyomásgyakorlás hanem az ösztönzés. 3. Finanszírozás A CEMAGREF finanszírozását alapvetÅ‘en meghatározza az a tény, hogy a francia államháztartás nem minisztériumokra, hanem prioritásokra (nagyprogramok, missions de laction publique)bontja a költségvetési forrásokat és a költségvetési törvény is ennek szellemében épül fel. Egy prioritás végrehajtásáért egy vagy több minisztérium is felelÅ‘s lehet, ennek szellemében kerülnek a feladathoz rendelt források egy tárcához vagy kerülnek megosztásra több tárca között a végzendÅ‘ munka arányában. Tipikusan több tárca által megvalósított feladat a kutatás, így egyáltalán nem meglepÅ‘, hogy a CEMAGREF finanszírozási forrásai is egyszerre több tárcától érkeznek annak függvényében, hogy az adott kutatási feladatot melyik minisztériumhoz rendelte a költségvetési törvény. Míg 2006-ban csak 82 millió eurós költségvetése volt az intézménynek, 2010-re az a szám már 110 millió - ez fedezi a teljes bérköltséget és az alapinfrastruktúra (víz, villany, gáz, stb.) költségeinek egy részét. A finanszírozás alapja az a négy éves keret-megállapodás, amit a CEMAGREF köt a finanszírozó minisztériumokkal  ebben rögzítik a felek jogait és kötelességeit. Azaz közérthetÅ‘en azt, hogy a támogatásért cserében az adott négy év folyamán a minisztériumok milyen szolgáltatásokra tartanak igényt, milyen kutatások elvégzését tartják elengedhetetlenül fontosnak az ágazat hosszú távú tervezhetÅ‘sége és fenntarthatósága érdekében (actions publiques aux champs thématiques à la base dun contrat de 4 ans). Míg azonban a MezÅ‘gazdasági Minisztériummal amúgy is különleges viszonyt ápolnak  hiszen mintegy 180 kutató minisztériumi állományban van  és a velük való együttműködést egy általános keret-megállapodás rögzíti, a környezetvédelmi tárcával inkább témakörökre bontott kutatási megállapodást kötnek, szintén négy évre. Az egy-egy évre szóló kutatási megbízás ebben a kapcsolatrendszerben igen ritka. ElképzelhetÅ‘, hogy a jövÅ‘ben ezzel a minisztériummal is megszületik a már említett keret-megállapodás, de véleményük szerint az elsÅ‘sorban pénzügyi és nem szakmai jellegű lesz. A működési költségekre fordítandó költségvetési pénzeket a szakminisztériumok negyedéves bontásban utalják át a CEMAGREF-nek. A költségvetés fennmaradó negyedrészének fele szintén közpénz, mégpedig a minisztériumokkal kötött kiegészítÅ‘ kutatási szerzÅ‘dések alapján érkezik, így megállapítható, hogy a teljes működési költség kb. 87-88%-a közvetlenül minisztériumi forrásokból származik. A még hiányzó rész a regionális önkormányzatokkal és a vállalati szférával való együttműködés segítségével, illetve szolgáltatások nyújtásával biztosítható, az uniós források részaránya viszonylag alacsony. Ezek abban az ütemben folynak be az intézmény számlájára, ahogy arról a kutatási szerzÅ‘désben a felek elÅ‘zetesen megállapodtak. Arányait tekintve a saját bevételek pillanatnyilag a teljes költségvetés 31%-át teszik ki, a kutatási minisztérium 55, a mezÅ‘gazdasági tárca 23,5%-át biztosítja a teljes büdzsének költségvetési támogatásként, míg a hiányzó 0,5%-ot kimondottan posztdoktori státusok finanszírozása céljából utalja át a kutatási minisztérium. A viszonylag magas állami anyagi szerepvállalás mellett sem kiegyenlített idÅ‘ben a CEMAGREF költségvetése, hiszen a saját bevételek (azaz a31%) idÅ‘ben aszimetrikusan folynak be  a pénzek fele az utolsó negyedévben, 30%-a pedig decemberben. Ez szükségessé teszi, hogy az egyes egységek között idÅ‘ben  akár több évet átfogóan  idÅ‘legesen átadásra kerüljenek pénzeszközök annak az elvnek a maximális tiszteletben tartásával, hogy az adott tervezési ciklus végére mindenki visszakapja az Å‘t megilletÅ‘ bevételt és azt az eredeti elképzelések szerint fel is tudja maradéktalanul használni. Nagyon fontos a következÅ‘ év reális pénzügyi tervezése. Nincsenek a tárcák részérÅ‘l elÅ‘írt, elvárt nagyságú saját bevételek, ellenkezÅ‘leg. A stabilnak mondható és négy éves ciklusokra elÅ‘retervezhetÅ‘, biztos állami szerepvállalás megadja az alapot a költségvetés elkészítéséhez, ez jelenti ugyanis a rendszer gerincét, az állandó státusú munkatársak bérét és a rezsikiadások egy részét. A feladatok ismeretében tervezi meg a négy kutatási igazgató a CEMAGREF gazdasági vezetÅ‘jével közösen a szükséges egyéb bevételeket, az egyes telephelyek vezetÅ‘ivel közösen pedig jelzik, hogy hol milyen kiadások várhatók. A lényeg, hogy együttes munkával a bevételek és kiadások egyensúlyba kerüljenek. A hasonló francia intézmények között egyedül a CEMAGREF az, ami képes már elÅ‘zÅ‘ év augusztusában néhány százalékos hibahatárral megadni a következÅ‘ évre várható saját bevételeket! Ez fontos is, lévén ekkor kezdÅ‘dik el a rákövetkezÅ‘ év minden tervezési munkálata, aminek végrehajtását a tárgyévben több alkalommal ellenÅ‘rzik és értékelik. A francia kutatási rendszerben  és így a CEMAGREF kutatói által készített pályázatokban, az álltaluk megvalósított projektek finanszírozásában - egyre nagyobb szerep jut az ANR-nek, azaz a nemzeti kutatási ügynökség általfinanszírozott pályázati rendszernek, ami 2005-ben összesen 600 millió, 2006-ban már 800 millió eurót biztosított kutatásra, az összeg pedig azóta évrÅ‘l-évre nÅ‘. (Ez az egyik lehetÅ‘ség a kormány kezében, hogy érvényesítse a szakági kutatásokra meghatározott prioritásokat, ösztönözze a hetedik keretprogramban való részvételt, a nyolcadikra való felkészülést és az uniós ERA-NET együttműködéseket. Az ellenÅ‘rzésre sok egyéb feladata mellett az AERES (Agence d'évaluation de la recherche et de l'enseignement supérieur), azaz a kutatási és felsÅ‘oktatási értékelÅ‘ ügynökség hivatott. A köz-és magánszféra együttműködését segíti a Label Carnot-program, amit a kutatási tárca ír ki és az ANR-en keresztül finanszíroznak.) Ezzel párhuzamosan csökken a minisztériumok által közvetlenül folyósított projekt-támogatások aránya, Å‘k  talán a környezetvédelmi tárca kivételével - egyre ritkábban hirdetnek meg önálló pályázatokat. (A CEMAGREF-nél minden egyes kutató átlagosan 25 ezer euró pályázati pénzt hoz évente az intézménynek.) A CEMAGREF vezetÅ‘i úgy vélik, hogy az intézmény mérete alapján abban a szerencsés helyzetben van, hogy lényegesen könnyebben tud alkalmazkodni egy olyan  pillanatnyilag valószínűtlen  változáshoz, ami a költségvetési források lényeges csökkenését jelentené. A kutatók felkészültsége lehetÅ‘vé teszi, hogy igen rövid idÅ‘n belül nyissanak a vállalkozási szféra felé, hazai vagy nemzetközi szinten vegyenek részt kutatási, szakértÅ‘i munkában  szerencsére jelenleg erre nincs szükség. A szervezet sokkal költséghatékonyabban működtethetÅ‘ mint az egy nagyságrenddel nagyobbnak számító INRA vagy a még nála is nagyobb CNRS, az ezeknél lényegesen kisebb költségvetése miatt pedig azt valószínűsítik, hogy egy esetleges költségvetési megszorítás esetén elÅ‘ször  logikus lépésként  a nagyok pénzügyi támogatását csökkenti az állam, lévén azzal érhetÅ‘ el érdemi megtakarítás. A viszonylag kis struktúra gyenge pontja viszont abban rejlik, hogy a munkatársak közötti kapcsolatrendszer szinte semmilyen komoly feszültséget nem bír el, ellentétben egy sokkal nagyobb szervezettel, ahol az ilyen problémák viszonylag egyszerűen kezelhetÅ‘k, vagy éppenséggel felszínre sem kerülnek. Tény azonban az is, hogy a közalkalmazotti státus egyfajta nyugalmat és biztonságérzetet ad a kutatóknak, így az egymás közötti lehetséges feszültségforrások is jóval kisebbek, mintha egyfajta versenyszellemben kellene együtt dolgozniuk. -------------------------------------------------------------------------------- [1] Centre national du machinisme agricole, du génie rural, des eaux et des forets  www.cemagref.fr Forrás: Somogyi Norbert, TéT-attasé