AgrárHírek: A 2010-es USDA Outlook konferencia 

A 2010-es USDA Outlook konferencia
================================================================================
Forrás: FVM on 2010. február 25.
 
Hosszútávú kitekintés (2008-2019)
Makrogazdasági feltevések: a világgazdasági válság hatásainak értékelése
következtében az USDA néhány szempontból módosította a tavalyi évhez képest
makrogazdasági alapvetéseit.
- Az egyik legfontosabb változás az elmúlt évhez képest, hogy az USDA feltevése
szerint a dollár a vizsgált idÅ‘szakban folyamatosan gyengül, ami nagyban
hozzájárul az amerikai mezÅ‘gazdasági export versenyképességéhez. Ezzel szemben
a tavalyi jelentésben még 2010-tÅ‘l erÅ‘södÅ‘ dollárral számoltak.
- Az USDA szerint az amerikai gazdaság a válság következtében mérsékeltebben
növekszik majd 2010-tÅ‘l, mint az korábban várható volt (2,9 % helyett 2,7 %).
Mindez az elkölthetÅ‘ személyi jövedelemre is lesz némi hatással.
- A kÅ‘olaj ára a világgazdaság élénkülésével az általános inflációs rátát
meghaladóan növekszik, azonban várhatóan kisebb mértékben, mint az tavaly
elÅ‘re látható volt. 2019-re viszont így is eléri a 100 $/hordós árfolyamot.
Mindez tovább emeli a mezÅ‘gazdasági termelés költségeit.
- Az USDA kiemel néhány bizonytalansági tényezÅ‘t a makrogazdasági
felvetésekkel kapcsolatban, amelyek közül kettÅ‘re érdemes kitérni:
= a magas amerikai munkanélküliség az USDA által elÅ‘re jelzett adatokhoz
képest tovább lassíthatja a gazdasági növekedést 2011-19 között;
= a gazdasági és pénzpiaci bizonytalanság következtében a fejlett országok
lakosai többet takaríthatnak meg, ami visszafoghatja a fogyasztást, és
csökkentheti a gazdasági növekedést.
Kereskedelem
- A gabonafélék (ex búza) importnövekedése elsÅ‘sorban Latin-Amerikából,
Ázsiából, Észak-Afrikából és a Közel-KeletrÅ‘l származik majd, mivel az
érintett régiókban az állattenyésztÅ‘ ágazat folyamatosan bÅ‘vül. Afrika és a
Közel-Kelet importja a gazdasági válság ellenére sem csökkent, e régió a
világkereskedelmi növekedésbÅ‘l 40%-kal részesedik 2019-re. Ezzel szemben
Kelet-Ázsiában (Japán, Dél-Korea, Tajvan, Hong-Kong) a szigorodó
környezetvédelmi szabályok az állattenyésztés növekedésének gátját jelentik,
ami a húsfélék importjának kedvez a takarmánygabonákkal szemben.
- Az USDA hosszú távon továbbra is az amerikai kukoricaexport növekedésére
számít, sÅ‘t, az új elÅ‘rejelzés szerint 2019-re rekord szinthez közelít. Az
USDA szerint az Egyesült Államok részesedése a világ kukoricaexportjából ugyan
egyenletesen csökken, de a vizsgált idÅ‘szak legnagyobb részében 60% felett
marad, a 2019/20-as gazdasági évben azonban már csak 58% körül alakul. Az USDA
idei elÅ‘rejelzése átlagban 2-2,5%-kal optimistább a részesedést tekintve a
tavalyinál. Mennyiségi szempontból az amerikai kukoricaexport folyamatos
növekedést mutat, 2018/19-re eléri a 61 millió tonnát (a tavalyi elÅ‘rejelzés
3,5 millió tonnával volt ennél kevesebb).
- A búza világkereskedelme nagyobb mértékben bÅ‘vül, mint azt tavaly becsülték,
és 2018/19-re eléri a 147 millió tonnát (5,4 millió tonnával több a 2009-es USDA
jelentéshez képest). A növekedés a korábbi adatokhoz képest elsÅ‘sorban Egyiptom
(+1,8 millió tonna, összesen 11,2 millió tonna), és az EU (+5,4 millió tonna,
összesen 9,1 millió tonna). Érdemes felfigyelni arra, hogy az USDA az EU import
vonatkozásában megváltoztatta a trendet: míg a tavalyi jelentés alapján az
import 2010/11-tÅ‘l 2018/19-ig összességében csökken (4,6 millió tonnáról 3,6
millió tonnára), az idei adatok alapján a 2009/10-es 7 millió tonnáról
2018/19-re 9,1 millió tonnára emelkedik. Ez a változás valószínűleg az európai
takarmánycélú felhasználás feltételezett növekedésének köszönhetÅ‘. A vizsgált
idÅ‘szak végére az amerikai részesedés a világ búzaexportjából tovább csökken
(17%-ra az átlag 25%-ról), elsÅ‘sorban a fekete-tengeri búza felfutásának
köszönhetÅ‘en.
- A szójabab kereskedelme jelentÅ‘sen  21 millió tonnával (21%-kal) bÅ‘vül
2019/20-ra, amelybÅ‘l Kína 85%-kal részesedik. Az EU szójabab helyett
elsÅ‘sorban szójadarát importál, ezért a szójabab importja a vizsgált
idÅ‘szakban mintegy 2 millió tonnával csökken. Az USA részesedése a világ
szójabab-exportjából 7%-kal csökken. A szójadara kereskedelme szintén dinamikus
bÅ‘vülést - +17 millió tonna (28%)  mutat, amelynek motorja továbbra is
elsÅ‘sorban az EU importjának növekedése marad.
- A globális recesszió következtében a marhahús kereskedelme 2008-ban és
2009-ben csökkent, azonban 2010-tÅ‘l újra erÅ‘re kap, és 2019-re 23%-kal
bÅ‘vül. Hasonló minta figyelhetÅ‘ meg sertéshús esetében is. A fÅ‘ baromfihús
importÅ‘r országok bevitele a válság ellenére sem csökkent, 2019-ig a
kereskedelem erÅ‘teljes bÅ‘vülésére lehet számítani.
Termelés, felhasználás, árak
- A fÅ‘bb haszonnövények termelésével és fogyasztásával kapcsolatos hosszabb
távú tendenciák általánosságban változatlanok maradtak az USDA tavalyi évi
elÅ‘rejelzéséhez képest. Változás, hogy a búza vetésterülete valószínűleg 2
millió hektárral alacsonyabb szinten áll be a vártnál, míg a szójababé
ugyanennyivel magasabban.
- Az USDA szerint az Egyesült Államokban elÅ‘állított szójaolaj 13-15%-a kerül
majd biodízel céllal hasznosításra. Mivel mindez körülbelül 400 millió gallon
(1,5 Mrd liter) biodízelnek felel meg, az 1 Mrd gallonos biodízel-mandátum
további részét valószínűleg állati zsírokból és újrafelhasznált növényi
olajokból sikerül biztosítani. Az USDA szerint egyébként az EU a 10%-os
megújuló üzemanyag mandátumát 60%-ban lesz képes majd teljesíteni 2019-re, az
etanol részaránya pedig 28%-ról 35%-ra emelkedik a megújuló üzemanyagokon
belül.
- A kukorica, a szójabab és a búza termelÅ‘i árfolyamára vonatkozó
elÅ‘rejelzésbÅ‘l az látszik, hogy a 2007-2008-as árrobbanás nem egyszeri
kilengés volt, hanem az árakat a 2009-es visszaesés ellenére tartósan egy
történelmileg magas árszintre vitte.
- A kertészeti ágazat egyre fontosabb szerepet tölt be a fogyasztásban és a
termelésben. A termelési érték 38%-át a zöldségfélék és a dinnye adja a
vizsgált idÅ‘szakban, azonban a legnagyobb növekedést a gyümölcsöktÅ‘l és a
csonthéjas magvaktól várják.
Támogatások
- A közvetlen kormányzati kifizetések 2011-2019 között évente 10 Mrd dollár
körül alakulnak. A takarmánynövényekhez kapcsolódó értékesítési támogatás
(marketing loan) és anticiklikus kifizetések (counter cyclical payment)
jelentÅ‘sége minimális lesz, valószínűleg nem éri el az évi 100 millió
dollárt. Gyapot esetén e támogatási formák jelentÅ‘sége nagyobb, átlagosan 450
millió dollár/év.
- A 2010-es ACRE (Average Crop Revenue Program) kifizetések valószínűleg 400
millió dollár körül alakulnak, ezt követÅ‘en azonban évente 110 millió dollár
környékére állnak be. A 2009-es kérelmezési idÅ‘szak adatait összesítve
egyébként megállapítható, hogy az ACRE-be a vártnál sokkal kevesebb termelÅ‘
jelentkezett be. A programba bejelentett terület a teljes jogosult terület
mintegy 13%-át éri csupán el. Az ACRE-be bejelentett területek 96%-án
kukoricát, szójababot vagy búzát termesztenek.
- A természetvédelmi programokhoz kapcsolódó támogatások a 2010-es 1,8 Mrd
dollárról 2019-re 2,3 Mrd dollárra növekednek.
Tom Vilsack mezÅ‘gazdasági miniszter beszéde, az USDA agrárpolitikai
célkitűzései
Tom Vilsack szerint az USDA legfontosabb célkitűzése, hogy a fiatalokat
visszacsábítsák a mezÅ‘gazdaságba. Ennek érdekében 6 stratégiai területet
fogalmazott meg, melyek közös célja, hogy emeljék a vidéki élet minÅ‘ségét.
1. Innováció, kutatás-fejlesztés: a cél nem csak a termelékenység növelése,
hanem a stresszhatással (betegségek, idÅ‘járás stb.) szembeni védelem.
2. Piacvédelem: legfontosabb lépésként növelni kell a fogyasztókban az amerikai
termékek iránti bizalmat, hogy elhiggyék, az amerikai élelmiszer a világon a
legbiztonságosabb és legjobb minÅ‘ségű. Az USDA feladata, hogy mindezt az
élelmiszer-ellenÅ‘rzési rendszeren keresztül biztosítsa.
3. Belföldi piacfejlesztés: újra felfedezett lehetÅ‘ség a helyben termesztett
élelmiszerek piaca. Az USDA által menedzselt Know Your Farmer, Know Your
Food[2] kezdeményezéssel közelebb kívánják hozni a fogyasztókhoz a
termelÅ‘ket, valamint támogatni kívánják az értékesítési lehetÅ‘ségek növelését
(sok helyütt igen nehéz egészséges ételhez jutni). Ennek érdekében a
konferenciát követÅ‘en az USDA és a Treasury Department már be is jelentett egy
400 millió dolláros programot (Healthy Food Financing Initiative).
4.  Külföldi piacfejlesztés: egyik legfontosabb feladat a hatályos kereskedelmi
egyezmények kikényszerítése, valamint elsÅ‘sorban a csendes-óceáni kereskedelem
fejlesztése, azaz a térségben új piacok teremtése. Vilsack szerint tekintettel
kell lenni a külkereskedelmi kapcsolatokban arra, hogy az egyes nemzetek
fejlettségi fokukat tekintve nem egyformák, ezért például a fejlÅ‘dÅ‘ országok
(kiemelten Afganisztán, Pakisztán) részére elsÅ‘dlegesen a technikai
segítségnyújtást kell fokozni annak érdekében, hogy késÅ‘bb exportpiacként
szóba jöhessen. Az új kereskedelmi stratégiában kiemelt hangsúlyt kap a
biotechnológia, amellyel kapcsolatban Vilsack kiemelte, hogy az eddigieknél
jobban szükséges kihangsúlyozni annak pozitív hatásait és környezetbarát
jellegét, amelynek érdekében hatékonyabb termelÅ‘k közötti és vezetÅ‘k közötti
információcserét kell kialakítani. A fentiek eléréséhez olyan partnerországokra
is számítanak, amelyeknek már van kedvezÅ‘ tapasztalatuk a biotechnológia
alkalmazásával. A globális élelmezésbiztonsági kezdeményezés Vilsack szerint
azért is fontos, mert alkalmat teremt a kapcsolatteremtésre, és új üzleti
lehetÅ‘ségekhez vezet.
5. Megújuló energia: azzal, hogy munkahelyeket teremt és csökkenti az USA
energiafüggÅ‘ségét, hatalmas lehetÅ‘ség a vidéki Amerika számára. Dollár
milliárdok állnak rendelkezésre a különbözÅ‘ megújuló energia projektek
támogatására.
6. Vidékfejlesztés: a vidékfejlesztés alapkövei a szélessávú internetes
hozzáférés fejlesztése, a vadászati és horgászati lehetÅ‘ségek fejlesztése és
ún. ökoszisztéma-piacok kialakítása (szénkereskedelem).
A konferencia díszvendége Ron Kirk kereskedelmi nagykövet volt. Kirk
beszédébÅ‘l érdemes kiemelni, hogy sikerként értékelte, hogy a hormonkezelt
marhahús-ügyet tárgyalásokkal sikerült lezárni. Ennek ellenére kilátásba
helyezte, hogy a régóta húzódó ügyeknél lépéseket tesznek szankciók bevezetése
érdekében. Példaként említette a klórozott baromfi ügyet, ahol szerinte elég
volt a tárgyalásból, a WTO elÅ‘tt kívánják igényüket érvényesíteni.
Organikus termelés
Walter Robb a 8,4 Mrd dolláros éves árbevételű Whole Foods elnöke elmondta,
hogy a gazdasági válság ellenére a fogyasztók változatlanul keresték az
organikus termékeket, amelyek eladása 2,1%-kal nÅ‘tt az elmúlt évben. A Whole
Foods dolgozik egy 5 fokozatú állatjóléti osztályozási rendszer bevezetésén az
áruházlánc termékeire nézve. A GMO-mentes felirat elterjedtségének növekedése
- 67 % - kiemelkedő volt 2009-ben.
Második generációs üzemanyagok
Rattan Lal, az Ohiói Egyetem professzora elÅ‘adásában arra hívta fel a
figyelmet, hogy a növényi hulladékot (például kukoricaszár) nem lehet
büntetlenül eltávolítani a földekrÅ‘l energetikai célra. Lal szerint a 21 Mrd
gallonos második generációs bioüzemanyag-mandátum eléréséhez nettó 360 millió
tonna biomassza szükséges, ami bruttó 1 Mrd tonna éves biomassza-igénynek felel
meg. Lal számításai alapján az USA-ban évente 488 millió tonna felhasználható
növényi hulladék keletkezik a növénytermesztés során. A növényi maradványok
azonban a talajgazdálkodás fontos részét jelentik (erózióvédelem,
tápanyag-visszapótlás, vízháztartás-szabályozás), így végsÅ‘ soron a hozamok
alakulására is fontos hatással vannak. Lal szerint csak mítosz, hogy cellulóz
alapú etanol alacsony minÅ‘ségű, marginális földeken szinte költségmentesen
termesztett alapanyagból elÅ‘állítható.
A Kaliforniai Egyetem professzora, Joe DiTomaso elÅ‘adásában arra hívta fel a
figyelmet, hogy a manapság legtöbb reménnyel kecsegtetÅ‘ energia-fűfélék 
például miscanthus, prérifű  invazív növénynek számítanak, ezért
tömegtermesztésüket néhány államban át kellene gondolni.
Carlos Rodriguez-Franco, az USDA Erdészeti Szolgálatának igazgatója szerint az
USA energiafogyasztásának 7,3%-a származott megújuló forrásból 2008-ban. EbbÅ‘l
53,2 % volt biomassza alapú.
Helyben termesztett termékek fogyasztása, közvetlen értékesítés
A téma a konferencián kiemelt figyelmet kapott. Kathleen Merrigan
miniszterhelyettes ismertette az általa patronált Know Your Farmer, Know Your
Food programot[3], melynek elsÅ‘dleges célja, hogy elÅ‘segítse a
kapcsolatteremtést a fogyasztó és a termelÅ‘ között, és új értékesítési
lehetÅ‘ségeket teremtsen. Merrigan az USDA-n belül létrehozott egy
munkacsoportot, amely néhány hetente ülésezik, és áttekinti a programmal
kapcsolatos teendÅ‘ket, lehetÅ‘ségeket. A munkacsoport átvilágítja, és ha
szükséges, korrigálja az USDA futó támogatási programjait, amely a Know Your
Farmer program céljainak elérésében is szerepet játszhat. Merrigan példaként
említette az USDA hitelezési programját, melyet elvileg 5%-ban helyi
értékesítési lehetÅ‘ségek megteremtésére kellene fordítani, azonban ezt a
keretet az elmúlt évben egyáltalán nem hívták le. A jövÅ‘ben nagy figyelmet
kívánnak fordítani az ún. farm-to-school megközelítésre, mely alapján a
különbözÅ‘ szintű iskolaétkeztetési programokban növelni kívánják a helyben
termesztett termékek fogyasztását.
Kockázatkezelés
Az USDA a kárenyhítéssel kapcsolatos programjai keretein belül 2009-ben
összesen 144 millió dollárt fizetett ki. A terménybiztosítási programok
2009-ben 106 millió hektárt fedtek le, a teljes biztosítási összeg 79 Mrd
dollárt ért el (mindez csökkenést mutat 2008-hoz képest, ahol az összeg 90 Mrd
dollár körül alakul), a termelÅ‘i biztosítási díjak 8,9 Mrd dollárt, a teljes
kártalanítás pedig 4,5 Mrd dollárt. A biztosítási összeg 73%-a a három fÅ‘
haszonnövényhez (kukorica, szójabab, búza) kapcsolódott. A biztosítótársaságok
USDA adminisztratív támogatásából és biztosítási profitjából származó bevétele
nagyot emelkedett az utóbbi három évben, 2009-ben meghaladta a 3,5 Mrd dollárt,
míg 2006-ban nem érte el a 2 Mrd-t. Az USDA mostanában több biztosítási
pilot-programot is elindított, így többek között egy legelÅ‘kkel kapcsolatos,
csapadék és vegetációs indexen alapuló konstrukciót, valamint biztosítási
díjkedvezményt vezetett be bizonyos biotechnológiai növényfajták vetése esetén
(amelyek bizonyítottan csökkentik a terményveszteség kockázatát). A biztosítási
programokkal kapcsolatban egyik célkitűzés a jövÅ‘re nézve az egyszerűsítés,
valamint az új technológiák (távérzékelés, GPS stb.) alkalmazása a biztosítási
kockázatok és a káresemények értékelése során.
--------------------------------------------------------------------------------
[1] A jelentés konferencia hosszútávú elÅ‘rejelzéseire vonatkozó részében csak
az elmúlt évi jelentésemhez képest bekövetkezett fontosabb változásokat emelem
ki. BÅ‘vebb információk: http://www.usda.gov/oce/forum/
[2] Ismerd meg a termelÅ‘d, ismert meg az élelmiszered.
[3]BÅ‘vebben lásd:
http://www.usda.gov/wps/portal/knowyourfarmer?navid=KNOWYOURFARMER
Forrás: Dr. Tóth Attila