Lesz-e Magyarország bioenergia-nagyhatalom?

Dr. Tóth József, a BITESZ koordinátora

Beszélgetés dr. Tóth Józseffel, a BITESZ koordinátorával

Mit kell tudni a megújuló energia program magyarországi kidolgozásának és megvalósításának első lépéseiről?

Talán ott kellene kezdeni, hogy a politikai nyilatkozatok alapján a megújuló energia lehet Magyarország egyik kitörési pontja és akár bioenergia-nagyhatalom is. Kezdésnek ez tehát nem is rossz, sőt a folytatás is jó volt. Elkészült az Új Magyarország Fejlesztési Terv, és ebben kiemelt szerepet kapott a megújuló energia fejlesztése. Noha meg kell jegyezni, hogy a Terv eléggé egysíkúan foglalkozik ezzel a kérdéssel. Ez abban mutatkozik meg, hogy elsősorban a bioetanolra és a biodízelre koncentrál, az egyéb lehetőségekkel viszont keveset foglalkozik, mint például a napenergia vagy a szélenergia hasznosításával. Emellett megjegyzem, hogy a Tervben – súlyának megfelelően – szerepel a biomassza-felhasználás is, elektromos energia előállítás céljára.

Hogyan reagálta le a vállalkozói szféra az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő célokat?

Röviden azt mondhatnám, hogy rövid idő alatt sok projektjavaslat született. Ezek összesítése alapján már arról beszéltünk, hogy 2 millió hektár szántóterület szükséges a bioenergiai alapanyagok előállítására. Másképpen fogalmazva 10 millió tonna gabona energetikai célú felhasználását célozták meg. Emellett további több százezer hektár egyéb energianövény termesztésére is vállalkozói szándékok fogalmazódtak meg.

És az első körben elkészült projektjavaslatok várhatóan meg is valósulnak?

Sajnos ezzel kapcsolatban nem lehet egyértelmű pozitív választ adni. Közbejött ugyanis az élelmiszerár-emelkedés és rögtön átestünk a ló másik oldalára. A magas élelmiszerárak miatt a bioenergia lett az első számú közellenség. Ezt sulykolták azok a tanulmányok, amelyek ebben az időszakban sorra készültek és a zöldek is tiltakoztak. Sajnos szándékos torzítások is történtek. Ilyen volt például egy világbanki jelentés meghamisítása. Ebben az állt, hogy az USA-ban a kukoricatermelés többletének 70%-át már bioenergia-előállítás céljára használják fel. Ez Magyarországon viszont úgy jelent meg, hogy a teljes kukoricatermelés 70%-a energetikai célra kerül felhasználásra.

A támogatási lehetőségek nem voltak eléggé vonzóak a vállalkozói szféra számára? Egyáltalán milyen nagyságrendű támogatás áll rendelkezésre a megújuló energia hasznosítás növelésére?

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben összesen 81 milliárd Ft támogatás áll rendelkezésre erre a célra. Ez az összeg azonban rendkívül kevés ahhoz, hogy valóban bioenergia-nagyhatalom legyen Magyarország.

Milyen mértékben sikerült felhasználni eddig a rendelkezésre álló támogatást?

Sajnos a felhasználás jelenlegi mértéke mindössze 2%. Ennek oka pedig, hogy a pályázati követelmények nem igazán teljesíthetők. Ezzel magyarázható, hogy az ígéretesnek látszó kezdeményezések döntő többségéből végül nem született megvalósuló projekt. Itt kell megjegyeznem, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv százezer hektár energianövény (energiafű, energianád stb.) telepítésével számol. Ehhez képest azonban támogatási okiratot eddig mindössze háromezer hektárra adtak ki. Sajnos ezen a területen sem valósultak meg a várakozások.

Milyen okokkal magyarázható ez a rendkívül kis mértékű teljesülés?

A legalapvetőbb baj, hogy nincs hosszú távú koncepció, emiatt a pillanatnyi piaci helyzet függvényében kerül megítélésre a bioenergia ügye. A jelenlegi helyzet szerint három-négy millió tonna kukorica értékesítése bizonytalan. Akik egy évvel korábban a tervezett bioetenol üzemek ellen tüntettek, most azt kérik számon a kormánytól, hogy miért nem valósultak meg ezek az üzemek. Ez a konkrét eset is világosan mutatja, hogy hosszú távú koncepció nélkül nem tudjuk kihasználni kedvező adottságainkat a bioenergia-előállításban.

Mi jellemzi a fejlettebb országok megújuló energia koncepcióját?

A fejlett világban az eltüzelhető bioenergia-alapanyagokból hőt állítanak elő. A napenergiából, a geotermikus és a szélenergiából pedig elektromos energiát nyernek. Ezzel szemben Magyarországon azt célozták meg, hogy mindenből elektromos energiát kell előállítani. Egy konkrét projektet szeretnék ezzel kapcsolatban megemlíteni: egy olyan beruházásról van szó, amely a tervek szerint 50 megawatt elektromos energiát állítana elő. Ennek éves fűtőanyag-szükséglete 400 ezer tonna szalma, ami óriási mennyiséget jelent. A magam részéről ezt a projektet teljesen irreálisnak tartom. De van ezzel kapcsolatban más baj is. Egy megawatt elektromosenergia-előállítás mellett ugyanis keletkezik 3 megawatt hőmennyiség is. Az előbbi 50 megawatt teljesítményű üzem esetében tehát 150 megawatt hőmennyiség keletkezik, amely az adott helyen egyszerűen felhasználhatatlan mennyiséget jelent. Ez önmagában is gazdaságtalanná teszi ennek a projektnek a megvalósítását.  Nyugat-Európában az ilyen jellegű biomasszát elsősorban hőenergia-előállításra használják. Nekünk is koncepciót kell tehát váltani. Szerencsére már nálunk is megtörtént egyfajta irányváltás. A szakértők véleménye szerint a gazdaságossági határ 10 megawatt körül van, mert a keletkező hő még ez esetben helyben hasznosítható.

Mi a helyzet az egyéb megújuló energiaforrásokkal?

Az egyéb energiaforrások közül elsőként a geotermikus energiafelhasználást említem meg, amely jelentősen elmarad a lehetőségeinktől. Ennek oka nem elsősorban pénzügyi, hanem sokkal inkább az indokolatlan jogszabályi korlátozásokban keresendő. Jelenleg Magyarországon összesen 600 olyan termálkút létezik, amelyeket egyáltalán nem hasznosítanak. Meg kell jegyezni, hogy a jogi korlátokon túlmenően az is gátolja a jobb hasznosítási arány elérését, hogy a felhasználás módjára vonatkozó innovációk is hiányoznak. Azt azonban örvendetesnek tartom, hogy a MOL kezdeményezésével megindult egy geotermikus energiaprogram ausztrál és új-zélandi cégek bevonásával.
Szélenergia-hasznosításra Magyarországon összesen 330 megawatt teljesítményű elektromos energia nyerésére alkalmas szélerőművekre adtak ki engedélyt. Ebből azonban jelenleg mindössze 110 megawatt realizálódik. A Magyarországon lévő szélerőművek döntő többsége külföldi tulajdonban van. Meg kell jegyezni, hogy nálunk csak borzasztó procedúrák árán lehet megszerezni a szükséges engedélyeket, és a hálózati rácsatlakozás sem megy minden esetben simán.

A biogáz előállításról még nem beszéltünk…

Információm szerint több a projektelképzelés, mint amennyi a potenciális alapanyag-szükséglet. Biogázból elektromos energiát állítanak elő, és ezt a szolgáltató átveszi a termelőtől. Itt ugyanaz a probléma, mint amit az elektromos erőműveknél már említettem: azaz 1 megawatt elektromos teljesítmény mellett 3 megawatt hő keletkezik. Az a baj, hogy a keletkező hőenergia felhasználása kevés helyen biztosított. Ezért a keletkező biogázt gázként lenne célszerű felhasználni. Ennek feltétele azonban egy szigorú tisztítási folyamat beiktatása, amelynek megvalósítása rendkívül beruházás-igényes. Ismereteim szerint ezért egyetlen biogáz üzem sem számol azzal, hogy a keletkező biogázt a gázellátási rendszerbe táplálja be. Abba az irányba célszerű elmenni, hogy a keletkező bioenergia teljes egészében energiaként hasznosuljon. Ehhez azonban a helyben történő hasznosításról kell gondoskodni. Ilyen rendszer kiépítése történik jelenleg az Abonyi Mezőgazdasági Zrt-ben. Ez a létező legjobb megoldás, mert az élőállított biogázt nem kell tisztítani és szállítani sem. Abonyban egyébként a biogáz üzem mellé terveznek egy bioetanol üzemet is, amelynek az üzemeltetését is biogázzal oldják meg.

Végül beszéljünk egy kicsit a megújuló energia hasznosításával kapcsolatban alakult szervezetekről, a közös koncepció kidolgozásának lehetőségeiről…

Viszonylag sok szervezet alakult és ezek tevékenységét korábban úgy jellemezték, hogy olyanok, mint „egy zsák bolha”. Valóban minden egyes szervezet a saját útját kívánta járni, csupa jóakaratból és nemes szándékból. Mára azonban sikerült megállapodni abban, hogy a megújuló energia kérdéseiről törvényi szabályozásra van szükség. Ez egy igen erőteljes előrelépést jelent. Ebben a törvényben kell szabályozni a megújuló energia hasznosításával kapcsolatos környezetvédelmi, klímavédelmi és vidékfejlesztési kérdéseket is. Ezek ugyanis  szorosan összefüggenek, így célszerű a közös törvényi szabályozás. Megemlíteném még, hogy az elmúlt év decemberében megtartottuk „Kezünkben a jövőnk” című konferenciát, amelyen konszenzusra jutottak az egyes szervezetek. Ennek lényege a megújuló energiákról szóló törvény megalkotása mellett a rendelkezésre álló források összehangolása és a közigazgatási rendszer átláthatóságának biztosítása.