AgrárHírek: Károly herceg Abonyba látogat Károly herceg Abonyba látogat ================================================================================ AgrárHírek on 2010. február 08. Olyan híreket hallottunk, hogy Károly herceg magyarországi látogatása során felkeresi az abonyi Energiafarmot& A hírt meg tudom erÅ‘síteni, Károly herceget elkíséri az Imperial College London rektora és a Birmingham-i Bioenergetikai Intézet igazgatója is. A megtisztelÅ‘ magas szintű érdeklÅ‘dést az is magyarázza, hogy az angolok intenzíven dolgoznak mezÅ‘gazdaságuk megreformálásán és az általunk kialakított és megvalósított Energiafarm-koncepciót Angliában is szeretnék elterjeszteni. Az Imperial College London ezért is vesz részt a Klíma KIC-ben (KIC: Európai Tudományos és Innovációs Társulás angol elnevezésének rövidítése), amely magyar kezdeményezésre alakult meg, elÅ‘ször konzorciumként. Az angolokon kívül ebben egy-egy spanyol, holland, német, lengyel és osztrák egyetem is részt vesz, egy-egy európai uniós régiót képviselve. A magyar partner az Országos Bioenergetikai Kompetencia Központ (OBEKK), amely 2008-ban alakult meg, és azóta én töltöm be az elnöki tisztséget. Az OBEKK-nek tagja a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. is, és személyesen Németh Imre vezérigazgató sokat tett az eddigi eredményekért. Az OBEKK célja a különbözÅ‘ bioenergetikai kutatási eredmények összegyűjtése és megvalósítható projektekben történÅ‘ hasznosítása, valamint a szén-dioxid kereskedelem megszervezése. Ez utóbbival kapcsolatban nagy sikerrÅ‘l számolhatok be, mert több év szívós munkájának eredményeként ezentúl a magyar mezÅ‘gazdasági vállalkozások is részt vehetnek a szén-dioxid kereskedelemben. Ez pedig azért bír különös jelentÅ‘séggel, mert a szén-dioxid megtakarítással járó mezÅ‘gazdasági beruházások a jövÅ‘ben plussz forráshoz juthatnak a karbon-kereskedelembÅ‘l. Térjünk vissza egy pillanatra ahhoz a ponthoz, hogy az Önök által kezdeményezett nemzetközi konzorciumból hogyan lett KIC? A budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (az angol elnevezésének rövidítése: EIT) pályázatot írt ki a kutatási, fejlesztési és innovációs munka eredményeinek hasznosítására nemzetközi társulások részére. Ezen a pályázaton a mi konzorciumunk végzett az elsÅ‘ helyen. Rajtunk kívül, még két KIC jöhet létre ezen a pályázati forduló után. Úgy gondolom, hogy a Klíma KIC pályázati programjának fontos eleme az Önök által kidolgozott és Abonyban megvalósított Energiafarm-koncepció, illetve ennek elterjesztése az Európai Unióban. Mikor alakult ki az Energiafarm-koncepció lényege? Közel öt éve annak, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felavatta az elkészült gabonatárolókat Abonyban. Tudni kell, hogy ezen idÅ‘szak a magyar agrárpolitikában elsÅ‘sorban arról szólt, hogy mielÅ‘bb épüljön meg kétmillió tonna gabonatároló kapacitás; és ez a nagy ívű terv rövid idÅ‘ alatt meg is valósult. Véleményem szerint az utóbbi ötven év legnagyobb agrárberuházásáról van szó. De nemcsak ezért nevezetes dátum számunkra 2005. augusztus 24-e, az abonyi gabonatároló átadási ünnepsége, hanem azért is, mert ekkor adtam át Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és Gráf József miniszternek az Energiafarm-koncepció írásos változatát. Véleményem szerint  a kétmillió tonna gabonatároló kapacitás létrehozása után  az Energiafarm-koncepció egy újabb mérföldköve lehet a magyar mezÅ‘gazdaságnak, mert a megújuló energiaforrásból elÅ‘állítható bioenergia egyrészt csökkenti Magyarország importenergia-függÅ‘ségét, másrészt a keletkezÅ‘ melléktermék takarmányozási célú hasznosításával érdemben lehet csökkenteni a takarmányköltséget. Ezáltal pedig növekszik a jelenlegi nehéz helyzetben lévÅ‘ magyar állattenyésztés versenyképessége, ami elengedhetetlen feltétele az adottságainkhoz igazodó állatlétszám újbóli elérésének. Ezt figyelembe véve bártan képviselem azt a véleményemet, hogy az Energiafarm-koncepció megvalósítása nemcsak a magyar mezÅ‘gazdaság fejlesztése számára jelent kitörési pontot, de a magyar nemzetgazdaság szempontjából is egy fontos fejlesztési irány lehet. Sajnálatosnak tartom, hogy a mai általánosnak mondható gazdaságpolitikai szemlélet szinte csak kizárólag az export bÅ‘vítésére koncentrál, és nem kezeli helyén az importkiváltást, pedig a lényeg mégis csak a nettó devizakitermelés növelése, s ennek az importmegtakarítás ugyanolyan értékű eleme, mint az exportbÅ‘vítés. Az importkiváltás szorgalmazása különösen fontos lenne a jelenlegi elhúzódó válság idején, mivel az exportpiacokra a beszűkülés a jellemzÅ‘. Mikor és hogyan kezdÅ‘dött az Energiafarm megvalósítása? Háromszori elutasítás után, amely három évig tartott, végre megértették az illetékesek, hogy az elsÅ‘ modulként megvalósítani tervezett biohumusz-elÅ‘állítás nem élelmiszer-ipari termék, ezért ne az élelmiszerekre vonatkozó elÅ‘írásokat kérjék számon rajtunk. Ezt követÅ‘en kezdÅ‘dött el a kivitelezés és már egy ideje folynak az üzempróbák. A próbaüzemet akkor lehet indítani, ha minden szükséges engedély a kezünkben lesz. Biztos vagyok benne, hogy Károly herceg a biohumusz- és biogáz-elÅ‘állítást, valamint az erÅ‘művet teljes kapacitással történÅ‘ üzemelés közben tanulmányozhatja a márciusban esedékes látogatása során. Az Energiafarm-koncepciónak része egy bioetanol üzem telepen belüli létrehozása is. Ennek megvalósítására várhatóan mikor kerül sor? A bioetanol pályázatunk elbírálásáról még nem kaptunk értesítést. Pozitív döntés esetén azonnal elkezdjük a beruházást, mivel a kivitelezéshez minden szükséges feltétellel rendelkezünk. Az elmúlt öt év küzdelmei és eredményei alapján milyen hasznosítható tapasztalatokra tett szert a kutatási és fejlesztési projektekkel kapcsolatban? Öt évvel ezelÅ‘tt azt kértem az illetékesektÅ‘l, hogy soron kívül valósíthassuk meg az Energiafarm-koncepciót Abonyban egy pilot-üzemként. Ezért cserébe azt vállaltuk volna, hogy a kutatók és a gyakorlati szakemberek részére folyamatosan bemutatjuk az üzemet és valamennyi mérési eredményünket közre adjuk. Erre az ötletünkre azonban nem volt, aki rábólintott volna, így egy sokkal nehezebb utat kellett végigjárnunk. Közismert, hogy az Egyesült Államokban a kutatási eredményeket elÅ‘ször pilot-üzemekben tesztelik és tanulmányozzák az érdeklÅ‘dÅ‘k, végül pedig a tapasztalatokkal finomítják az eredeti elképzeléseket. Célszerűnek tartanám, ha ez a racionális megoldás Magyarországon is mielÅ‘bb megvalósulna. Továbbá azt is szeretném, ha az állami forrásokból finanszírozott kutatási és fejlesztési eredményekhez könnyebben hozzá lehetne jutni, és az is célszerű lenne, ha a kutatásra és fejlesztésre célzottan elkülönített állami források valóban ezen célokat finanszíroznák és nem az intézmények fenntartására költenék.