III. Megújuló Energiafórum

A jelenlegi rendezvény aktualitását az adja, hogy túl vagyunk a koppenhágai klimacsúcson, amely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az itt lévő civil szervezetek, különféle rendezvényeken elmondott javaslataikkal, nyilatkozataikkal folyamatosan próbálnak hatni a döntéshozókra, a megújuló energiák nagyobb arányú hasznosításáért.A közelmúltban BITESZ is tézisekben>>> foglalta össze, hogy hol tart ma Magyarország a megújuló energiák felhasználásában, mely tényezők ahadályozzák az előrehaladást, és mit kellene tennünk a gyorsabb előrehaladás érdrkében. Nem titkoljuk, hogy a haladás ellenére messze menően elégedetlenek vagyunk az elért eredményekkel. Megújuló energiafelhasználásban - kedvező lehetőségeink ellenére- az Európai átlag alatt vagyunk,, az energiafelhasználásunk szerkezete is hagy kívánni valót.Téziseinkben a megújuló energiafelhasználást nem önmagában tárgyaljuk. Miabbol indulunk ki, hogy van egy általános követelmény a fenntarthatóság.
Ennek része egy fenntartható energiapolitika, ennek része az ökoenergetika. Valójában tehát ez ezt, csak egy komplex társadalompolitikai problémahalmazként lehet tárgyalni.A fenntarthatóság elemeit többen megfogalmazták. Egyik ilyen felsorolás a következő:energiaellátás,vízellátás, élelmiszer ellátás,természeti környezet megvédése, szegénység megszüntetése. látható ezek mindegyike valamilyen módon összefügg a megújuló energia felhasználással. Ebből következik, hogy Magyarországon is egy olyan "zöld gazdaságról" kellene beszélni, amely szól az energiapolitikáról, az élelmiszer ellátásról, a foglalkoztatásról, a mezőgazdaságról, a vidékpolitikáról, a környezet megóvásáról, a városlakók ellátásáról, vagyis az egész társadalomról.Szerintünk tehát ilyen szemléletnek megfelelően kellene alakulni a támogatáspolitikának, az adópolitikának, az általános fejlesztéspolitikának is. A témák és meghívott előadóink kiválasztásában is e komplexitás megjelenítését tartottuk szem előtt. Véleményünk szerint a megújuló energiák felhasználásának elősegítése - noha szakmai feladatok megoldásával lehetséges csak- nem szakpolitikai, hanem általános politikai kérdés. Milyen súllyal kezeli ezt a politika. Megállapíthatjuk, hogy ez ma még a "politikai elit" szemléletében, nem foglal el a jelentőségének megfelelő helyet . 

Gőgös Zoltán FVM államtitkár

Előljáróban megemlítette, hogy ha nem is lehetünk elégedettek az eredményekkel, azért sok minden történt az utóbbi időben. A megújuló energiafelhasználásban "nem lógunk ki" nagyon az általános európai sorból. A minisztériumban megpróbáltak olyan rendszereket kialakítani, amelyek elősegíthetik e terület komplex fejlesztését, és az első eredmények már látszanak.Persze itt még sok a finomítani való. A pályázati feltételek még nem mindig összehengoltak. Vizsgálnunk kell, hogy az egyes helyekre benyújtott pályázatok megnyerése, vagy meg nem nyerése, milyen hatással volt a projektek megvalósulására, illetve tartalmára. Az FVM a fö priorításoknak tartja a bioetanol, biodizel üzemek létrehozását, a tüzelhető biomassza kiserőművi, vagy helyi fűtőművekben való felhasználását , az állattenyésztépshez kapcsolódó biogáz üzemek létesítését. Már van mintaprojektnek tekinthető  komplex modell is, amelyről majd Viszlai elnök úr fog beszélni.A tüzelhető biomassza helyi hasznosításában az önkormányzatokat az FVM az energiaültetvények telepítésének támogatásával segíti. Persze ezt - mivel új ágazatról van szó és megoldása szervezése komplex feladat - tanácsadással is segíteni kell. Ehhez az Agrár innovációs klaszter(http://www.agrinnova.hu/>>>) egy támogatott kiadványt készített az energia ultetvények, energianövények termesztése hasznosítása címmel. Ebben kiemelkedő szerepe van a Gyöngyösi Főiskolának. Tevékenysége be van építve a tanácsadói rendszerbe.
Energianövény telepítésre - bár a források rendelkezésre állnak - volt támogatási igény, de a vártnál kevesebben vették igényben. Sokan nem ismerik még a lehetőségeket, illetve még nem látszanak világosan a termék értékesítési feltételei.
Az előbb emlitett prioritások mindegyikére van már bemutatható, működő modell. A szélesebb megismertetésük érdekében létrehoztak egy program irodát azzal a feladattal, hogy gyűjtse össze ezek eredményeit, tapasztalatait, a foglalkoztatásra gyakorolt hatásait  és terítse szét az országban.
Természetesen a gyorsabb előrehaladás érdekében szükség van sok szabályzó megváltoztatására, hiszen a kapcsolt, fosszilis energiahordozókat felhasználó erőművek viszik el még ma is pl a "zöld áramra" jutó támogatás nagyobbik részét, de elmondható e változások végrehajtására vonatkozóan van törekvés.
Az FVM a megújuló energiafelhasználást a mezőgazdaság oldaláról tudja támogatással segíteni. (telepítés támogatása, gépbeszerzés, állattenyésztéshez kapcsolható biogáz). Ehhez azonban más források is kapcsolhatók. Ilyenek a különböző foglalkoztatás növelését szolgáló, illetve szociális programok. A jelenlegi merev elkülönülési rendszert e források felhasználásában fel kell oldani. Lehetővé kell tenni e források felhasználását úgty is, hogy azok összekapcsolhatók legyenek gazdasági célok megvalósításával is. Ennek első megnyílvánulás - amelyre már van lehetőség - a magánerdők bekapcsolása. Az alkalmazott módszerek megismertetése érdekében az FVM bemutató sorozatot szervez.
A biouzemanyagokról szólva leszögezte, hogy az időszaki túltermelések levezetésére szükség van Magyarországon olyan biouzemanyag gyártó kapacitás kiépítésére, amely 1,5-2 millió tonna alapanyagot fel tud dolgozni. Nekünk nem kifizető a gabona feldolgozatlan exportja.Ha a megfelelő kapacitásokat létrehozzuk, és a kötelező bekeverési arányt az EU komolyan veszi, akkor a későbbiekben ez egy jó exportcikkünk lehet.
A mezőgazdasági melléktermékek energetikai célú hasznosítása egyrészt az energiafüggőségünk csökkenésével, költségmegtakarítással jás, de nagy jelentőségű a foglalkoztatási lehetőségek bővítésében is. Élni kell ezzel a lehetőséggel. Ez fontos eleme a vidékfejlesztésnek.
A mezőgazdaság modernizálása szükséges a versenyképességünk megőrzése érdekében. Ez foglalkoztatás csökkenéssel jár. A komplex fejlesztéssel, a feldolgozottság növelésével azonban biztosítható, hogy az összes foglalkoztatottság növekedjen.A komplex módszerek kialakításában eddig is komoly segítséget kaptak a BITESZ től, amelyre továbbra is igényt tart a minisztérium.

Dr Dióssy László szakállamtitkár
A klímapolitika aktuális kérdései és a megújuló energiaforrások címmel tartott előadást Felhívta a figyelmet, hogy hamarosan Magyar Klimacsúcs címmel rendezvényt tartanak. A Klimatörvény is a jövő hét folyamán az Országgyűlés napirendjén szerepel.

A klímapolitika aktuális kérdései és a megújuló energiaforrások (Dr Dióssy László szakállamtitkár előadásának prezentációja letölthető itt )>>>

Dr Tabajdi Csaba EU képviselő

Mi várható a közös agrárpolitika alakulásában.A 2013 -g megvalósítandó közös agrárpolitikában három egymással szorosan összafüggő, néhol azonban egymással ütköző célt kell harmonizálni. A mezőgazdaságnak élelmiszert kell termelni, energiát kell előállítani, és védeni kell a környezetet. Jelenleg négy biztonsági kockázatot kell kezelni: Az élelmiszer biztonsági, az élelmezésbiztonsági, a környezet biztonsági és az az energiabiztonsági kockázatot.Európa a szükséges élelmiszereket illetően nem válhat függővé.már vannak veszélyes trendek. Európa már most marhahúsban behozatalra szorul.Az élelmiszerek stratégiai jelentőségét felismerték, és ennek hatására már megindult a földvásárlási hullám (Kína) Az élelmiszerek minőségi előírásait illetően nem tudtuk elérni, hogy a világban olyan szigorú a követelmények jelenjenek meg az élelmiszeripari termékekkel szemben mint Európában. Ez az eltérés számunkra versenyhátrányt jelent.Az energiabiztonsággot illetően abból kell kiindulni, hogy Európa energiafüggősége kritikus ponthoz ért.Ezt a függőséget a megújuló energiaforrásokkal lehet és kell csökkenteni.A megújuló energiák használatának két nagyon fontos előnye van a fosszilis energiákkal szemben. Felhasználásukkal több munkahelyet tudnak teremteni az előbbieknél, és helyben vannak, így azok felhasználhatósága és gazdaságossága nem függ a piaci spekulációtól, valamint a politikai szempontból bizonytalan államokban lévő állapotoktól.
A termőföld használatot illetően az élelmiszergazdaság és az energetika versenyez egymással. Ahhoz, hogy pl. az EU a bioüzemanyagoknál az elhatározott bekeverési arányt biztosítani tudja 75 millió hektáron kell energianövényt termelni. Viták folynak arról, hogy a jövőben a mezőgazdaságból származó energiaelőállítás elsősorban a melléktermékek és hulladékok felhasználására korlátozódjon. Az agráriumot a jövőben is támogatni szükséges. Számítások vannak arra nézve, hogy az élelmiszer szükséglet biztosítását, és környezet védelmét legolcsóbban úgy lehet megoldani, ha a gazdák ezirányú tevékenységét támogatja az EU.Az általuk előállított (anyagi és környezeti) javak az egész társadalom számára jelentenek értéket, így ahhoz költség oldalról is hozzá kell járulnia.
A megújuló energiák használatát illetően az EU-nak kötelező (szankcionálható) előírásai vannak. Ezek teljesítésének két nagy problémája van. Az egyik az, hogy a megújuló energiák felhasználását lehetővé tevő technológia indokolatlanul drága, a másik az ehhez szükséges beruházások. finanszírozása.Az utóbbihoz kapcsolódik kapcsolódik Koppenhága kudarca. Határozottab állásfoglalás esetén Magyarországnak jelentős - minimálisa 230 milliárd Ft - megújuló energik felhasználását segítő beruházási forrást jelenthetne a CO2 kvóta értékesítése. Koppenhága bebizonyította, hogy az EU jónéhány összefüggést rosszul mért fel.Nem folytatott érdemi tárgyalásokat környezet és klimavédelmi kérdésekben Kínával. Európának - a koppenhágai kudarc után - újta kell gondolni tárgyalási pozícióit. Abban viszont következetes az EU, hogy a kitűzött célok. (3 szor 20%) teljesíthető és azt teljesíteni is kell.Technológiai szempontból nincs semmi, ami a bioüzemanyagot ki tudná váltani, mint alternatív forrást.A megújuló energiákat illetően az egész EU-ban nagy a kihasználatlan potenciál. Ha figyelembe vesszük, hogy csak biogázból, amelyből jelenleg 52 petajule energiát állítanak elő és csak a trágyát tekintve ennek 16 szorosára volna lehetőség, akkor látható a tartalékok nagysága.A megujuló energia hasznosítása nem csodaszer. Ez azonban az atomenergiával és az energitakarékossággal együtt kiváltója tudna lenni a fosszilis energiahordozóknak.

Dr Németh Imre az RFH Vezérigazgatója
Szilárd biomassza tüzelésről előljáróban elmondta, hogy hazánkban - bár a technológia és a szükséges eszközök rendelkezésre állnak - a hatékony felhasználás szervezeti keretei és logisztikai feltételei még nem alakultak ki. A világon a népesség szám és ezzel párhuzamosan az energiaigény megállíthatatlanul nő. A fejlett (gazdag) országok ezt a növekedést képesek energiahatékonysági intézkedésekkel, és a megújuló energiák felhasználásának intenzív támogatásával kompenzálni.Magyarország - adottságainál fogva a szilárd biomassza tüzelésben Európában akár élenjáró is lehet. Azok az országok, (elsősorban a skandinávok) már évtizedekkel ezelőtt végigjárták azt az utat, amelyen mi még csak most indultunk el. A közintézményeeikben feltárták és megszüntették a hőveszteség forrásait, felmérték a rendelkezésre álló lehetőségeiket, és következetesen végrehajtották a hálózatos fejlesztést. Ez átütő eredményeket hozott. Norvégiában például a hőfelhasználásban a megújuló energiák aránya eléri a 40%-ot. Ez nem csak fosszilis energiahordozó megtakarítást jelent, hanem jelentős foglalkoztatottság növeléssel is járt. A megújuló energiák hasznosításához kapcsolódóan új iparágak fejlődtek ki, pl kazán és egyéb eszközök gyártására. Magyarország, az alapanyagokat illetően nem veheti át a nyugat európában kialakult - erdőre alapozott - hőelőállítást, mert viszonylag kevés az erdőnk. A lehetőségeink a szántóföldi növénytermesztésben nagyok.A biomassza energetikai felhasználásának számos lehetősége van annak elégetésén kívül (üzemanyag, biogáz) így számos területen teszi lehetővé a fosszilis energiahordozók kiváltását. Magyarország biomassza potenciálja a mai technikai szinten biztonságosan a teljes energiaszükségletünk 20%-át lenne képes fedezni.Ennek kihasználása Magyarországnak érdeke is. Érdeke nem csak a fosszilis energiahordozók várható árnövekedése és az ellátás bizonytalansága miatt, hanem azért is, mert ezzel az egész gazdaságunk fejlődése gyorsítható. Célszerű lenne tehát az EU 13%-os elvárásával szemben a reálisan elérhető 20%-ot célul kitűzni. Ma még előfordul, hogy alapanyagot ráadásul faaprítékot Austriába értékesítünk mégpedig nagy mennyiségben. jelenleg közel tízmilliárd köbméter földgázt importálunk.Számos támogatási lehetőség van (EMVA, KEOP), az alapanyag is rendelkezésre áll, a földgáz fűtés kiválotásában az előrehaladásunk mégis rendkívül lassú. A biomassza energetikai hasznosítása a mezőgazdaság számára nagy lehetőség. A megújuló energiák, így a biomassza  hasznosítására vonatkozó technológiák hihetetlenül gyorsan fejlődnek a világban. Azt láthatjuk, hogy a megújuló energiák hasznosításában élenjáró országok eredményeiket tudatos, következetes, a célokat pontosan meghatározó hálózatos fejlesztéssel érték el. Ennek hiánya a mi legnagyobb problémánk. A KEOP mindent támogatni akar. El kellene dönteni, hogy a rendelkezésre álló forrásokat elsődlegesen milyen célok támogatására kívánja felhasználni. Van energiastratégiánk, és ezen belül megújuló energiák felhasználására vonatkozó célkitűzések is készültek. Dolgoznak az előírt "utiterv"- en, amelynek előzeteseét már kiküldték Brüsszelbe. Súlyos probléma, hogy ezt a kormányzat anélkül küldte el, hogy az abban írtakat a szakmával megvitatta volna. Az utiterv véglegezéséig van még egy kis idő. Üdvözli a BITESZ azon szándékát, hogy megpróbálja összefogni azokat a javaslatokat, amelyeket a szakmai szervezetek megalapozottan szükségesnek tartanak a cselekvési programba bevenni, mert ebből kialakulhat egy rendszerbe foglalt és megvalósítható koncepció. Súlyos problémának tartja, hogy a jelenlegi rendszerünkben nincs lehetőség a megtakarított CO2 olyan értékesítésére, amely lehetővé tenné ennek beruházási forrásként való felhasználását.

Dr Viszlai Béla

Az Abonyi Mezőgazdasági Zrt Elnök - Vezérigazgatója ismertette a már majdnem megvalósult Energiafarm működését. Előadásában a komplexum gazdaságosságának elemzése mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a formában lehetőség van arra, hogy gyakorlatilag hulladék mentes termelést lehet folytatni.

Mezőgazdasági üzemi rendszerekhez illesztett, modul felépítésű Energiafarm (Dr Viszlai Béla Abonyi Mg-i Zrt elnök) Prezentáció letölthető>>>

A Károly Róbert Főiskola Kutató Fejlesztő Központ igazgatója előadásában több oldalról világította meg a komplexitás fontosságát mindennemű fejlesztésben. A megújuló energiák felhasználásának növelését a vidékfejlesztés kulcskérdéseként definiálta. Bírálta ajelenlegi szabályzórendszerünket.

 MAGYAR ZÖLDENERGIA STRATÉGIA KIHÍVÁSOK, VÁLASZOK ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS (Dr Gergely Sándor igazgató Károly Róbert Főiskola Kutató Fejlesztő Központ)>>>

DR Petis Mihály

A Bátortrade Kft- ben szerzett tapasztalatok alapján, amely Középeurópa legnagyobb teljesítményű biogáz üzemét valósította meg, ismertette a biogáz üzemek létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatban előforduló problémákat és azok megoldási módját.

 A Biogáz hasznosítás időszerű kérdései (Dr Petis Mihály a Bátortrade Kft) >>>