AgrárHírek: III. Megújuló Energiafórum III. Megújuló Energiafórum ================================================================================ Forrás: bitesz.hu on 2010. február 14. A fórumon elhangzó elÅ‘adáÅ‘sok mindegyike arra hívta fel a figyelmet, hogy a megújuló energiákfelhasználása, nem egy különálló szakmai feladat, hanem a fenntarthatóság egyik legfontosabb eleme. Hazánk lehetÅ‘ségei kedvezÅ‘ek, és ezek kihasználásában nagyok a tartalékaink. Ezek hasznosítása feltételezi, a szemlélet változását, de jónéhány feladatot - amely a feltételek javítását biztosítja - csak az állam tudja megoldani. Akkor lehetséges ebben az átütÅ‘ sikert elérni, ha ebben a politika konccenzusra jut. A tanácskozáston résztvett GÅ‘gös Zoltán FVM Államtitkár, Dr Dióssy László szakállamtitkár Dr Tabajdi Csaba EU képviselÅ‘, Dr Németh Imre az RFH vezérigazgatója is. LetölthetÅ‘ prezentációk: A klímapolitika aktuális kérdései és a megújuló energiaforrások (Dr Dióssy László szakállamtitkár)>>> MezÅ‘gazdasági üzemi rendszerekhez illesztett, modul felépítésű Energiafarm (Dr Viszlai Béla Abonyi Mg-i Zrt elnök)>>> Új stratégia az energetika kutatásban és innovációban a Műegyetemen (Vámos Gábor igazgató BMGE)>>> MI SZÓL A BIOMASSZA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSA ELLEN ÉS MELLETTE (Dr Kovács László elnök Környezetvédelmi szolgáltatók és gyártók szövetsége)>>> A Biogáz hasznosítás idÅ‘szerű kérdései (Dr Petis Mihály a Bátortrade Kft) >>> MAGYAR ZÖLDENERGIA STRATÉGIA KIHÍVÁSOK, VÁLASZOK ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS (Dr Gergely Sándor igazgató Károly Róbert FÅ‘iskola Kutató FejlesztÅ‘ Központ)>>> A Biogáz hasznosítás idÅ‘szerű kérdései (Dr Bíró Tamás dékán Károly Róbert fÅ‘iskola) >>> A zöldenergia szervezeti és marketing sajátosságai (Nagy Zsuzsa Károly Robert fÅ‘iskola) >>> Biogáz telepek létesítésének és üzemeltetésének környezetvédelmi feltételei (Dr Szabó Attila Károly Róbert FÅ‘iskola Környezettudományi Intézet) >>> BIOGÁZÜZEMI BERUHÁZÁSOK FINANSZÍROZÁSÁNAK ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KOCKÁZATAI (Ragoca Ádám NAWARO Kft)>>> Környezetbarát tömegközlekedés bioetanollal (Kaszab István Magyar Bioetanol Szövetség) >>> A fórumot Dr Nagy Sándor a BITESZ elnöke nyitotta meg a következÅ‘kkel: A jelenlegi rendezvény aktualitását az adja, hogy túl vagyunk a koppenhágai klimacsúcson, amely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az itt lévÅ‘ civil szervezetek, különféle rendezvényeken elmondott javaslataikkal, nyilatkozataikkal folyamatosan próbálnak hatni a döntéshozókra, a megújuló energiák nagyobb arányú hasznosításáért.A közelmúltban BITESZ is tézisekben>>> foglalta össze, hogy hol tart ma Magyarország a megújuló energiák felhasználásában, mely tényezÅ‘k ahadályozzák az elÅ‘rehaladást, és mit kellene tennünk a gyorsabb elÅ‘rehaladás érdrkében. Nem titkoljuk, hogy a haladás ellenére messze menÅ‘en elégedetlenek vagyunk az elért eredményekkel. Megújuló energiafelhasználásban - kedvezÅ‘ lehetÅ‘ségeink ellenére- az Európai átlag alatt vagyunk,, az energiafelhasználásunk szerkezete is hagy kívánni valót.Téziseinkben a megújuló energiafelhasználást nem önmagában tárgyaljuk. Miabbol indulunk ki, hogy van egy általános követelmény a fenntarthatóság. Ennek része egy fenntartható energiapolitika, ennek része az ökoenergetika. Valójában tehát ez ezt, csak egy komplex társadalompolitikai problémahalmazként lehet tárgyalni.A fenntarthatóság elemeit többen megfogalmazták. Egyik ilyen felsorolás a következÅ‘:energiaellátás,vízellátás, élelmiszer ellátás,természeti környezet megvédése, szegénység megszüntetése. látható ezek mindegyike valamilyen módon összefügg a megújuló energia felhasználással. EbbÅ‘l következik, hogy Magyarországon is egy olyan "zöld gazdaságról" kellene beszélni, amely szól az energiapolitikáról, az élelmiszer ellátásról, a foglalkoztatásról, a mezÅ‘gazdaságról, a vidékpolitikáról, a környezet megóvásáról, a városlakók ellátásáról, vagyis az egész társadalomról.Szerintünk tehát ilyen szemléletnek megfelelÅ‘en kellene alakulni a támogatáspolitikának, az adópolitikának, az általános fejlesztéspolitikának is. A témák és meghívott elÅ‘adóink kiválasztásában is e komplexitás megjelenítését tartottuk szem elÅ‘tt. Véleményünk szerint a megújuló energiák felhasználásának elÅ‘segítése - noha szakmai feladatok megoldásával lehetséges csak- nem szakpolitikai, hanem általános politikai kérdés. Milyen súllyal kezeli ezt a politika. Megállapíthatjuk, hogy ez ma még a "politikai elit" szemléletében, nem foglal el a jelentÅ‘ségének megfelelÅ‘ helyet . GÅ‘gös Zoltán FVM államtitkár ElÅ‘ljáróban megemlítette, hogy ha nem is lehetünk elégedettek az eredményekkel, azért sok minden történt az utóbbi idÅ‘ben. A megújuló energiafelhasználásban "nem lógunk ki" nagyon az általános európai sorból. A minisztériumban megpróbáltak olyan rendszereket kialakítani, amelyek elÅ‘segíthetik e terület komplex fejlesztését, és az elsÅ‘ eredmények már látszanak.Persze itt még sok a finomítani való. A pályázati feltételek még nem mindig összehengoltak. Vizsgálnunk kell, hogy az egyes helyekre benyújtott pályázatok megnyerése, vagy meg nem nyerése, milyen hatással volt a projektek megvalósulására, illetve tartalmára. Az FVM a fö priorításoknak tartja a bioetanol, biodizel üzemek létrehozását, a tüzelhetÅ‘ biomassza kiserÅ‘művi, vagy helyi fűtÅ‘művekben való felhasználását , az állattenyésztépshez kapcsolódó biogáz üzemek létesítését. Már van mintaprojektnek tekinthetÅ‘ komplex modell is, amelyrÅ‘l majd Viszlai elnök úr fog beszélni.A tüzelhetÅ‘ biomassza helyi hasznosításában az önkormányzatokat az FVM az energiaültetvények telepítésének támogatásával segíti. Persze ezt - mivel új ágazatról van szó és megoldása szervezése komplex feladat - tanácsadással is segíteni kell. Ehhez az Agrár innovációs klaszter(http://www.agrinnova.hu/>>>) egy támogatott kiadványt készített az energia ultetvények, energianövények termesztése hasznosítása címmel. Ebben kiemelkedÅ‘ szerepe van a Gyöngyösi FÅ‘iskolának. Tevékenysége be van építve a tanácsadói rendszerbe. Energianövény telepítésre - bár a források rendelkezésre állnak - volt támogatási igény, de a vártnál kevesebben vették igényben. Sokan nem ismerik még a lehetÅ‘ségeket, illetve még nem látszanak világosan a termék értékesítési feltételei. Az elÅ‘bb emlitett prioritások mindegyikére van már bemutatható, működÅ‘ modell. A szélesebb megismertetésük érdekében létrehoztak egy program irodát azzal a feladattal, hogy gyűjtse össze ezek eredményeit, tapasztalatait, a foglalkoztatásra gyakorolt hatásait és terítse szét az országban. Természetesen a gyorsabb elÅ‘rehaladás érdekében szükség van sok szabályzó megváltoztatására, hiszen a kapcsolt, fosszilis energiahordozókat felhasználó erÅ‘művek viszik el még ma is pl a "zöld áramra" jutó támogatás nagyobbik részét, de elmondható e változások végrehajtására vonatkozóan van törekvés. Az FVM a megújuló energiafelhasználást a mezÅ‘gazdaság oldaláról tudja támogatással segíteni. (telepítés támogatása, gépbeszerzés, állattenyésztéshez kapcsolható biogáz). Ehhez azonban más források is kapcsolhatók. Ilyenek a különbözÅ‘ foglalkoztatás növelését szolgáló, illetve szociális programok. A jelenlegi merev elkülönülési rendszert e források felhasználásában fel kell oldani. LehetÅ‘vé kell tenni e források felhasználását úgty is, hogy azok összekapcsolhatók legyenek gazdasági célok megvalósításával is. Ennek elsÅ‘ megnyílvánulás - amelyre már van lehetÅ‘ség - a magánerdÅ‘k bekapcsolása. Az alkalmazott módszerek megismertetése érdekében az FVM bemutató sorozatot szervez. A biouzemanyagokról szólva leszögezte, hogy az idÅ‘szaki túltermelések levezetésére szükség van Magyarországon olyan biouzemanyag gyártó kapacitás kiépítésére, amely 1,5-2 millió tonna alapanyagot fel tud dolgozni. Nekünk nem kifizetÅ‘ a gabona feldolgozatlan exportja.Ha a megfelelÅ‘ kapacitásokat létrehozzuk, és a kötelezÅ‘ bekeverési arányt az EU komolyan veszi, akkor a késÅ‘bbiekben ez egy jó exportcikkünk lehet. A mezÅ‘gazdasági melléktermékek energetikai célú hasznosítása egyrészt az energiafüggÅ‘ségünk csökkenésével, költségmegtakarítással jás, de nagy jelentÅ‘ségű a foglalkoztatási lehetÅ‘ségek bÅ‘vítésében is. Élni kell ezzel a lehetÅ‘séggel. Ez fontos eleme a vidékfejlesztésnek. A mezÅ‘gazdaság modernizálása szükséges a versenyképességünk megÅ‘rzése érdekében. Ez foglalkoztatás csökkenéssel jár. A komplex fejlesztéssel, a feldolgozottság növelésével azonban biztosítható, hogy az összes foglalkoztatottság növekedjen.A komplex módszerek kialakításában eddig is komoly segítséget kaptak a BITESZ tÅ‘l, amelyre továbbra is igényt tart a minisztérium. >>" align="left" /> Dr Dióssy László szakállamtitkár A klímapolitika aktuális kérdései és a megújuló energiaforrások címmel tartott elÅ‘adást Felhívta a figyelmet, hogy hamarosan Magyar Klimacsúcs címmel rendezvényt tartanak. A Klimatörvény is a jövÅ‘ hét folyamán az Országgyűlés napirendjén szerepel. A klímapolitika aktuális kérdései és a megújuló energiaforrások (Dr Dióssy László szakállamtitkár elÅ‘adásának prezentációja letölthetÅ‘ itt )>>> Dr Tabajdi Csaba EU képviselÅ‘ >>" align="right" /> Mi várható a közös agrárpolitika alakulásában.A 2013 -g megvalósítandó közös agrárpolitikában három egymással szorosan összafüggÅ‘, néhol azonban egymással ütközÅ‘ célt kell harmonizálni. A mezÅ‘gazdaságnak élelmiszert kell termelni, energiát kell elÅ‘állítani, és védeni kell a környezetet. Jelenleg négy biztonsági kockázatot kell kezelni: Az élelmiszer biztonsági, az élelmezésbiztonsági, a környezet biztonsági és az az energiabiztonsági kockázatot.Európa a szükséges élelmiszereket illetÅ‘en nem válhat függÅ‘vé.már vannak veszélyes trendek. Európa már most marhahúsban behozatalra szorul.Az élelmiszerek stratégiai jelentÅ‘ségét felismerték, és ennek hatására már megindult a földvásárlási hullám (Kína) Az élelmiszerek minÅ‘ségi elÅ‘írásait illetÅ‘en nem tudtuk elérni, hogy a világban olyan szigorú a követelmények jelenjenek meg az élelmiszeripari termékekkel szemben mint Európában. Ez az eltérés számunkra versenyhátrányt jelent.Az energiabiztonsággot illetÅ‘en abból kell kiindulni, hogy Európa energiafüggÅ‘sége kritikus ponthoz ért.Ezt a függÅ‘séget a megújuló energiaforrásokkal lehet és kell csökkenteni.A megújuló energiák használatának két nagyon fontos elÅ‘nye van a fosszilis energiákkal szemben. Felhasználásukkal több munkahelyet tudnak teremteni az elÅ‘bbieknél, és helyben vannak, így azok felhasználhatósága és gazdaságossága nem függ a piaci spekulációtól, valamint a politikai szempontból bizonytalan államokban lévÅ‘ állapotoktól. A termÅ‘föld használatot illetÅ‘en az élelmiszergazdaság és az energetika versenyez egymással. Ahhoz, hogy pl. az EU a bioüzemanyagoknál az elhatározott bekeverési arányt biztosítani tudja 75 millió hektáron kell energianövényt termelni. Viták folynak arról, hogy a jövÅ‘ben a mezÅ‘gazdaságból származó energiaelÅ‘állítás elsÅ‘sorban a melléktermékek és hulladékok felhasználására korlátozódjon. Az agráriumot a jövÅ‘ben is támogatni szükséges. Számítások vannak arra nézve, hogy az élelmiszer szükséglet biztosítását, és környezet védelmét legolcsóbban úgy lehet megoldani, ha a gazdák ezirányú tevékenységét támogatja az EU.Az általuk elÅ‘állított (anyagi és környezeti) javak az egész társadalom számára jelentenek értéket, így ahhoz költség oldalról is hozzá kell járulnia. A megújuló energiák használatát illetÅ‘en az EU-nak kötelezÅ‘ (szankcionálható) elÅ‘írásai vannak. Ezek teljesítésének két nagy problémája van. Az egyik az, hogy a megújuló energiák felhasználását lehetÅ‘vé tevÅ‘ technológia indokolatlanul drága, a másik az ehhez szükséges beruházások. finanszírozása.Az utóbbihoz kapcsolódik kapcsolódik Koppenhága kudarca. Határozottab állásfoglalás esetén Magyarországnak jelentÅ‘s - minimálisa 230 milliárd Ft - megújuló energik felhasználását segítÅ‘ beruházási forrást jelenthetne a CO2 kvóta értékesítése. Koppenhága bebizonyította, hogy az EU jónéhány összefüggést rosszul mért fel.Nem folytatott érdemi tárgyalásokat környezet és klimavédelmi kérdésekben Kínával. Európának - a koppenhágai kudarc után - újta kell gondolni tárgyalási pozícióit. Abban viszont következetes az EU, hogy a kitűzött célok. (3 szor 20%) teljesíthetÅ‘ és azt teljesíteni is kell.Technológiai szempontból nincs semmi, ami a bioüzemanyagot ki tudná váltani, mint alternatív forrást.A megújuló energiákat illetÅ‘en az egész EU-ban nagy a kihasználatlan potenciál. Ha figyelembe vesszük, hogy csak biogázból, amelybÅ‘l jelenleg 52 petajule energiát állítanak elÅ‘ és csak a trágyát tekintve ennek 16 szorosára volna lehetÅ‘ség, akkor látható a tartalékok nagysága.A megujuló energia hasznosítása nem csodaszer. Ez azonban az atomenergiával és az energitakarékossággal együtt kiváltója tudna lenni a fosszilis energiahordozóknak. Dr Németh Imre az RFH Vezérigazgatója >>" width="100" height="104" align="left" />Szilárd biomassza tüzelésrÅ‘l elÅ‘ljáróban elmondta, hogy hazánkban - bár a technológia és a szükséges eszközök rendelkezésre állnak - a hatékony felhasználás szervezeti keretei és logisztikai feltételei még nem alakultak ki. A világon a népesség szám és ezzel párhuzamosan az energiaigény megállíthatatlanul nÅ‘. A fejlett (gazdag) országok ezt a növekedést képesek energiahatékonysági intézkedésekkel, és a megújuló energiák felhasználásának intenzív támogatásával kompenzálni.Magyarország - adottságainál fogva a szilárd biomassza tüzelésben Európában akár élenjáró is lehet. Azok az országok, (elsÅ‘sorban a skandinávok) már évtizedekkel ezelÅ‘tt végigjárták azt az utat, amelyen mi még csak most indultunk el. A közintézményeeikben feltárták és megszüntették a hÅ‘veszteség forrásait, felmérték a rendelkezésre álló lehetÅ‘ségeiket, és következetesen végrehajtották a hálózatos fejlesztést. Ez átütÅ‘ eredményeket hozott. Norvégiában például a hÅ‘felhasználásban a megújuló energiák aránya eléri a 40%-ot. Ez nem csak fosszilis energiahordozó megtakarítást jelent, hanem jelentÅ‘s foglalkoztatottság növeléssel is járt. A megújuló energiák hasznosításához kapcsolódóan új iparágak fejlÅ‘dtek ki, pl kazán és egyéb eszközök gyártására. Magyarország, az alapanyagokat illetÅ‘en nem veheti át a nyugat európában kialakult - erdÅ‘re alapozott - hÅ‘elÅ‘állítást, mert viszonylag kevés az erdÅ‘nk. A lehetÅ‘ségeink a szántóföldi növénytermesztésben nagyok.A biomassza energetikai felhasználásának számos lehetÅ‘sége van annak elégetésén kívül (üzemanyag, biogáz) így számos területen teszi lehetÅ‘vé a fosszilis energiahordozók kiváltását. Magyarország biomassza potenciálja a mai technikai szinten biztonságosan a teljes energiaszükségletünk 20%-át lenne képes fedezni.Ennek kihasználása Magyarországnak érdeke is. Érdeke nem csak a fosszilis energiahordozók várható árnövekedése és az ellátás bizonytalansága miatt, hanem azért is, mert ezzel az egész gazdaságunk fejlÅ‘dése gyorsítható. Célszerű lenne tehát az EU 13%-os elvárásával szemben a reálisan elérhetÅ‘ 20%-ot célul kitűzni. Ma még elÅ‘fordul, hogy alapanyagot ráadásul faaprítékot Austriába értékesítünk mégpedig nagy mennyiségben. jelenleg közel tízmilliárd köbméter földgázt importálunk.Számos támogatási lehetÅ‘ség van (EMVA, KEOP), az alapanyag is rendelkezésre áll, a földgáz fűtés kiválotásában az elÅ‘rehaladásunk mégis rendkívül lassú. A biomassza energetikai hasznosítása a mezÅ‘gazdaság számára nagy lehetÅ‘ség. A megújuló energiák, így a biomassza hasznosítására vonatkozó technológiák hihetetlenül gyorsan fejlÅ‘dnek a világban. Azt láthatjuk, hogy a megújuló energiák hasznosításában élenjáró országok eredményeiket tudatos, következetes, a célokat pontosan meghatározó hálózatos fejlesztéssel érték el. Ennek hiánya a mi legnagyobb problémánk. A KEOP mindent támogatni akar. El kellene dönteni, hogy a rendelkezésre álló forrásokat elsÅ‘dlegesen milyen célok támogatására kívánja felhasználni. Van energiastratégiánk, és ezen belül megújuló energiák felhasználására vonatkozó célkitűzések is készültek. Dolgoznak az elÅ‘írt "utiterv"- en, amelynek elÅ‘zeteseét már kiküldték Brüsszelbe. Súlyos probléma, hogy ezt a kormányzat anélkül küldte el, hogy az abban írtakat a szakmával megvitatta volna. Az utiterv véglegezéséig van még egy kis idÅ‘. Üdvözli a BITESZ azon szándékát, hogy megpróbálja összefogni azokat a javaslatokat, amelyeket a szakmai szervezetek megalapozottan szükségesnek tartanak a cselekvési programba bevenni, mert ebbÅ‘l kialakulhat egy rendszerbe foglalt és megvalósítható koncepció. Súlyos problémának tartja, hogy a jelenlegi rendszerünkben nincs lehetÅ‘ség a megtakarított CO2 olyan értékesítésére, amely lehetÅ‘vé tenné ennek beruházási forrásként való felhasználását. Dr Viszlai Béla Az Abonyi MezÅ‘gazdasági Zrt Elnök - Vezérigazgatója ismertette a már majdnem megvalósult Energiafarm működését. ElÅ‘adásában a komplexum gazdaságosságának elemzése mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a formában lehetÅ‘ség van arra, hogy gyakorlatilag hulladék mentes termelést lehet folytatni. MezÅ‘gazdasági üzemi rendszerekhez illesztett, modul felépítésű Energiafarm (Dr Viszlai Béla Abonyi Mg-i Zrt elnök) Prezentáció letölthetÅ‘>>> Dr Gergely Sándor A Károly Róbert FÅ‘iskola Kutató FejlesztÅ‘ Központ igazgatója elÅ‘adásában több oldalról világította meg a komplexitás fontosságát mindennemű fejlesztésben. A megújuló energiák felhasználásának növelését a vidékfejlesztés kulcskérdéseként definiálta. Bírálta ajelenlegi szabályzórendszerünket. MAGYAR ZÖLDENERGIA STRATÉGIA KIHÍVÁSOK, VÁLASZOK ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS (Dr Gergely Sándor igazgató Károly Róbert FÅ‘iskola Kutató FejlesztÅ‘ Központ)>>> DR Petis Mihály A Bátortrade Kft- ben szerzett tapasztalatok alapján, amely Középeurópa legnagyobb teljesítményű biogáz üzemét valósította meg, ismertette a biogáz üzemek létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatban elÅ‘forduló problémákat és azok megoldási módját. A Biogáz hasznosítás idÅ‘szerű kérdései (Dr Petis Mihály a Bátortrade Kft) >>>