Oláh György a metanolgyártás mellett

Oláh György Nobel-díjas kémiaprofesszor nem támogatja növényi eredetű bioüzemanyagok előállítását, ellenben levélben jelezte Brüsszelnek, hogy hazánk tekintélyes tudományos múltja miatt érdemes arra, hogy itt működjön az uniós innovációs központ.

Jövő tavasszal Izlandon kezdi meg működését az első európai metanolüzem, amely a gejzírek szén-dioxid-tartalmának átalakításán alapul - mondta lapunknak Oláh György Nobel-díjas kémikus, akinek tudomása szerint ez lesz a világ első ilyen jellegű üzeme. Ha az üzem beválik, Izland jelentős mennyiségű olcsó üzemanyagot szállíthat Nyugat-Európába. A folyamat lényege, hogy a vízbontásból - az ehhez szükséges energiát a gejzírekből nyerik - származó hidrogénből és szén-dioxidból állítanák elő a metanolt. (A hidrogén kezelése egyébként veszélyes, mert az oxigén jelenlétében felrobban. Ez történt a hidrogénnel töltött német Zeppelinnel is.)

A 81 éves Oláh György, aki a Budapesti Műszaki Egyetemen kémikusként végzett és kutatott, 1956 végén távozott az országból. 1994-ben az úgynevezett karbokationok kutatásáért kapott kémiai Nobel-díjat. A magyar származású tudós szerint a kőolaj és a földgáz után a szén-dioxidból előállítható metanolon alapulhat a jövő gazdasága. A metanol üzemanyagként kiváló, és mesterséges szénhidrogének kiindulási anyagául szolgálhat.

Oláh György professzor a növényi eredetű bioüzemanyagok termesztésével nem ért egyet, mert amint az látható, jelentős élelmiszerár-emelkedést hozott az efféle gyakorlat. Az Egyesült Államokban hatalmas területen kukoricát termesztenek, másutt más növényből állítanak elő üzemanyagot. Sok energiát igényel ez a folyamat, csökken az élővilág sokszínűsége, ráadásul nem jelenthet érdemi megoldást. Oláh György szerint a kínai kormány helyesen döntött úgy, hogy nem állít elő rizsből üzemanyagot - ott a rizs az élelmezésre kell. Ezzel szemben Peking a közelmúltban helyesen határozott úgy, hogy száz, metanolt előállító üzemet hoz létre - az alapanyag ott a szén lenne.

Úgy véli: amíg a nap süt, nem lesz energiaprobléma. A gond az, hogy ezt az energiát még nem tudjuk hatékonyan összegyűjteni, tárolni és szállítani. Ha ez sikerülne, akkor segítségével hidrogént állíthatnánk elő, majd metanolt.

Oláh György támogatja, hogy Budapestre kerüljön az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) - ennek érdekében támogatólevelet írt Brüsszelbe. Magyarországnak ugyanis igen jelentős a részesedése a világ tudományában és technológiájában. Szerinte logikus lenne, hogy ezt az intézményt Brüsszel idehozza.