AgrárHírek: INNOV’ECO – konferencia a növényi biomassza ipari méretekben történÅ‘ fölhasználásáról INNOV’ECO – konferencia a növényi biomassza ipari méretekben történÅ‘ fölhasználásáról ================================================================================ Forrás: VM on 2010. június 23. Az egyes tematikus konferenciákon való részvétel igen magas, általában 300 körüli a vállalati, önkormányzati, kutatási szektorból érkezÅ‘k száma, a cél a részletes tájékoztatás mellett a partnerkapcsolatok erÅ‘sítése, új üzleti lehetÅ‘ségek bemutatása, illetve a területen legsikeresebb innovatív vállalkozások teljesítményének elismerése. A szervezÅ‘k szerint Ile-de-France régióban (is) nagy lehetÅ‘ségek rejlenek a zöld gazdasági növekedés öko-innováció segítségével történÅ‘ ösztönzésében, abban a régióban, ami Európában a legnagyobb egy fÅ‘re esÅ‘ PIB-t tudja fölmutatni, de elsÅ‘ az ott működÅ‘ vállalatok ingatlanparkját tekintve, valamint a világ legkedveltebb turistacélpontja is, a világ ötszáz legnagyobb cégének jelenlétét nézve pedig Tokió után a második. Az öko-tevékenység tekintetében a régió 17 milliárd eurós árbevételt tud fölmutatni, ami az ilyen jellegű országos ágazati árbevétel 47%-a, az európai adatnak pedig 2,4%-a. A régióban ez összesen 112 ezer munkahelyet jelent, ebbÅ‘l 35 ezer a közvetlen állás (öko-ipar, hulladékkezelés, víz- és energiagazdálkodás), 34 ezer a környezettudatos építÅ‘iparban dolgozók száma, 43 ezren dolgoznak a tanácsadói és mérnöki területen, elsÅ‘sorban a környezetvédelem és az energiahatékonyság területén. Az ezekkel kapcsolatos K+F tevékenységet végzÅ‘ költségvetési és vállalati laborok száma mintegy 300, a képzésre, oktatásra 170 intézmény szakosodott. A régióban két terület különösen nagy figyelmet érdemel e szempontból, az egyik a mezÅ‘gazdaság, hiszen 12 ezer négyzetkilométernyi területen mintegy 12 millió ember él annak minden káros környezeti hatásával, miközben 578 ezer hektárt (a régió területének 48%-át) jelenleg is mezÅ‘gazdasági művelésben tartanak. EbbÅ‘l a szempontból különösen fontos a fönntartható mezÅ‘gazdaság művelése, az ehhez szükséges agrotechnikai eljárások alkalmazása, miközben nagyon jelentÅ‘s, gyakorlatilag helyi piacra kell termelnie az itt gazdálkodók jelentÅ‘s részének, elsÅ‘sorban a periurbánus kertészettel foglalkozóknak. A másik terület a hulladékkezelés, hiszen a régió az országosan évente keletkezÅ‘ 47,5 millió tonna háztartási szemétbÅ‘l 8,7 millió tonnát termel. Ennek a mennyiségnek jelenleg a fele minden lényegi kezelés nélkül átmeneti vagy végleges tárolókba kerül, ami egyrészt idÅ‘vel fönntarthatatlanná teszi a hulladékgazdálkodást (mivel nem lesz hely újabb tárolók kialakítására), másrészt kifejezetten pazarló megoldás is. A tárolókba kerülÅ‘ hulladék arányának csökkentésében, a már megtelt tárolók megnyitásában és az ott tárolt hulladék földolgozásában hatalmas szerep jut az ökotechnológiáknak, így az ebben rejlÅ‘ gazdasági lehetÅ‘ségek is nagyon jelentÅ‘sek. (Nem tévesztendÅ‘ össze az elsÅ‘sorban ilyen jellegű szolgáltatásokat, termékeket kínáló öko-vállalkozás az ökológiailag felelÅ‘s vállalkozással, ami inkább a keresleti oldalon található azáltal, hogy tevékenysége során olyan anyagokat, technológiai elemeket alkalmaz, amit a másik kör kínál annak érdekében, hogy saját maga minél kevésbé terhelje a környezetet.) A régióban már most jelen vannak mindazon kutatási, befektetÅ‘i-pénzügyi és vállalati szereplÅ‘k, akik  elsÅ‘sorban a környezetgazdálkodás és az energetika területén  élére állhatnak az újabb és újabb ökotechnológiai projekteknek, amik innovatív választ tudnak adni a régiót érÅ‘ kihívásokra és egyben hozzá tudnak járulni a gazdasági bÅ‘vüléshez is. Ebben kiemelkedÅ‘ szerep juthat a szó tág értelmében vett biotehnológiának és az erre alapozott iparnak, mint azt elÅ‘adásában az OECD munkatársa is kifejtette, citálva a The Bioeconomy to 2030: designing a policy agenda című tanulmányban is megfogalmazottakat. Ebben egyébként szó van a mezÅ‘gazdasági biotechnológiáról is, mint olyan területrÅ‘l, amiben hatalmas lehetÅ‘ségek rejlenek az elkövetkezendÅ‘ két évtizedben. A tanulmány szerint az OECD-tagországokban folytatott biotechnológiai K+F-re alapozott gazdasági tevékenységbÅ‘l 2003-ban az egészségügyi terület 87, a mezÅ‘gazdaság 4, az ipar 2, az egyéb 7%-kal részesedett, míg a kívánatos az lenne, hogy 2030-ra az egészségügyi biotech-business aránya 25% legyen, a mezÅ‘gazdaságé 36, az ipari biotechnológiáé 39%. Nagyon fontos, hogy az arányeltolódásnak nem az egészségügyi biotech volumenének csökkentésével, hanem a másik kettÅ‘ jelentÅ‘s növelésével kell bekövetkeznie! Mint a konferencián elhangzott, a szakértÅ‘k a zöld termékek, energiák és szolgáltatások terén igen jelentÅ‘s piacbÅ‘vülést várnak az elkövetkezendÅ‘ években, legyen szó a megújuló energiaforrások kiaknázásáról, zöld vegyiparról, az építÅ‘ipari energia-hatékonyság növelésérÅ‘l vagy a természetes anyagok szerkezeti vagy hÅ‘szigetelési célú beépítésérÅ‘l. Az egyik legkomolyabb bÅ‘vülés a faanyagok növekvÅ‘ fölhasználása elÅ‘tt áll úgy építÅ‘ipari, mint energetikai téren  ez utóbbi területen a föllendülés nagyon jelentÅ‘s úgy Európában, mint ezen belül Franciaországban. Európában eddig mintegy 2GW-nyi erÅ‘mű-kapacitás épült növényi biomassza (fa, szalma, egyéb növényi hulladék) égetésre, egy német Ecoprog-Fraunhofer Intézet tanulmány szerint ez 2013-ra elérheti az 5GW-ot, ebben a bÅ‘vülésben leginkább az Egyesült Királyság és Franciaország szerepe a legjelentÅ‘sebb, miután a skandináv országokban, Németországban vagy Ausztriában már kiépült a kapacitások jelentÅ‘s része. Franciaországban az egyik legnagyobb adu az alulhasznált erdÅ‘kben rejlÅ‘ hatalmas biomassza-fölösleg, ami nem csak azt takarja, hogy sokkal kisebb az évente kitermelt famennyiség, mint a növekmény, de jelentÅ‘s tartalékok vannak az ágazat szervezettségének javításában is. Kormányzati oldalról ezt figyelembe véve döntöttek úgy, hogy a jelenlegi 700MW-nyi, fára ill. növényi biomasszára alapozott kapacitást 2020-ig 2300MW-ra lehet növelni. E cél elérését, az ehhez szükséges befektetések ösztönzését szolgálja számos pénzügyi eszköz, úgymint az év elején bevezetett új villamos áram-átvételi tarifarendszer is, a fatüzelésű rendszerek létesítésére igénybe vehetÅ‘ adó-visszatérítés a magánszemélyek esetében, valamint a 226 MW kapacitás kiépítését szolgáló Biomassza 3 pályázati csomag. Mintegy 1 milliárd eurót fordíthat 2013-ig hasonló célokra a nemzeti környezet- és energiagazdálkodási ügynökség, az ADEME is. A vállalati szektor élénken érdeklÅ‘dik a lehetÅ‘ségek iránt, így például az EDF, a GDF-Suez, a Poweo vagy a tengerentúli megyékben melaszból energiát elÅ‘állító Séchilienne Sidec, vagy akár az olyan nagy, távfűtésben is érdekelt vállalatok, mint a Dalkia (a Veolia és az EDF közös leányvállalata) és a Cofely (GDF-Suez érdekeltség), akik az általuk üzemeltetett városi távhÅ‘-rendszerek fatüzelésre való átállításában (is) gondolkodnak. A GDF-Suez a közelmúltban jelentette be, hogy 240 millió eurós beruházással Lengyelországban 190MW-os biomassza-tüzelésű erÅ‘művet épít, míg a Dalkia a közelmúltban éppen a párizsi agglomerációban (Cergy-Pontoise) helyzete üzembe Franciaország egyik legnagyobb, 25MW-os fatüzelésű hÅ‘központját, 33 ezer lakást (vagy részben ezekkel egyenértéken kalkulált ipari üzemet, közintézményt) látva el meleggel és melegvízzel, 360GWh hÅ‘energiát közvetítve. Franciaországban 2008-ban 19 millió kÅ‘olaj-egyenérték tonna (k.e.t.) volt a megújuló energiaforrásokkal elÅ‘állított primer energia mennyisége, ebbÅ‘l a fára alapozott 8,7 millió k.e.t. (46%) volt, míg a vízienergia 5,5, a bioüzemanyagok pedig 2,1 millió k.e.t-t tettek ki. A francia erdÅ‘k jelenleg az ország 28,6%-át borítják, ez 15,71 millió hektárt jelent. Az erdÅ‘terület közel két évszázada folyamatosan nÅ‘, jelenlegi állapotában másfélszer akkora felületet borít erdÅ‘, mint a 19. század végén. Az éves növekmény jelenleg 103 millió köbméter, ennek 37%-át termelik ki és értékesítik, míg 22 millió köbmétert az erdÅ‘birtokosok viszonylag rossz energetikai hatásfokkal maguk hasznosítanak, további 8 millió köbméter pedig a kitermelési hulladékot és az elhalt fákat takarja, így az éves nettó növekmény 35,3 millió köbméter. A fára alapozott energetikai ágazat már 2006-ban közel 60 ezer munkahelyet takart, ebbÅ‘l 36 ezret foglalkoztatott a tüzelÅ‘anyag-elÅ‘állítás, 23 ezernél többet pedig a berendezés-gyártás, forgalmazás, beépítés és üzemeltetés. Franciaország 2020-ra 15 millió k.e.t-re kívánja növelni a fából elÅ‘állított primer hÅ‘energia mennyiségét, a biomasszából termelt villamos energiáét pedig a 2006-os 0,2 millióról 1,4 millió kÅ‘olaj-egyenérték tonnára kívánják emelni. A francia piacon a faapríték és a fagranulátum a legjelemzÅ‘bb tüzelÅ‘anyag, míg azonban a faapríték olcsóbb, a gyártók szerint a fagranulátummal működÅ‘ kazánok karbantartása, működtetése olcsóbb, így  legalábbis a konferencián bemutatkozó EO2 cég munkatársa szerint  az egységnyi energia elÅ‘állítása fagranulátummal mintegy 10-15%-kal olcsóbb, mint a faaprítékkal. A cég egyébként az egyetlen, a tÅ‘zsdére bevezetett ilyen profilú vállalat, érdekessége, hogy a legnagyobb tulajdoni résszel bíró tulajdonosa a francia állami erdészeti hivatal. A faapríték piaca folyamatosan bÅ‘vül, Franciaországban ebbÅ‘l a termékbÅ‘l 2004-ben még csak 45 ezer tonnát gyártottak, tavaly már 345 ezret, az idei terv 450 ezer, 2011-re 600 ezer tonnát várnak, míg 2012-re akár 1 millió tonna is lehet a gyártott mennyiség. A bio-üzemanyagok terén a francia vállalás a teljes üzemanyag-mennyiség 7%-ának kiváltása ilyen termékekkel 2010-ben, ami több mint az uniós 5,75%-os célkitűzés  a vélemények egyelÅ‘re megoszlanak arról, hogy ez teljesülni fog-e, a 2009-es adat 6,25%. Tény azonban, hogy 2044-tÅ‘l kezdÅ‘dÅ‘en nagyon jelentÅ‘s elsÅ‘ generációs bioteanol- és biodízel kapcitás épült ki az országban, és a benzinkutakon már huzamosabb ideje kapható a 10% bioetanol-tartalmú 95-ös benzin. Ahogy másutt is, elsÅ‘sorban a bioetanolt egyre komolyabb kritikák érik, mivel közvetlen konkurenciát teremt az élelmiszer-termelésnek, ez is magyarázza azt, hogy nagyon komoly erÅ‘feszítéseket tesznek a második generációs üzemanyagok ipari méretekben történÅ‘  és gazdaságos  elÅ‘állításának beindítására úgy különbözÅ‘, magas cellulóztartalmú melléktermékekbÅ‘l mint egyéb szerves hulladékokból, vagy akár háztartási szemétbÅ‘l, vagy a nem túl távoli jövÅ‘ben algából. Franciaországban egyébként jelenleg a vetésterület 1%-án (2 millió ha) termesztenek kimondottan bioüzemanyag-gyártásra szánt növénykultúrákat. Egyre nagyobb méreteket ölt a különbözÅ‘ fémek illetve kÅ‘olaj-származékokból elÅ‘állított nyersanyagok legalább részleges kiváltása növényi rostokkal vagy biomasszából elÅ‘állított vegyületekkel, anyagokkal, ahogy folyamatosan nÅ‘ a növényi alapú, biológiailag lebomló vegyipari termékek (szilárd és folyékony) gyártása. A European Bioplastics Association szerint 2007-2013. között az ilyen termékek piaca 6-7-szeresére nÅ‘, noha tagadhatatlanul alacsony, 0,3%-os a kiindulási arány, így a valóban érzékelhetÅ‘ piaci átalakulások csak az évtized második felében várhatók. A biomasszából készült ipari nyersanyagok piaca jelenleg az összes nyersanyagénak 1%-át teszi ki, miközben a rendelkezésre álló nyersanyag mennyisége gyakorlatilag korlátlan. Mivel szinte kizárólag élelmezési célra nem használható melléktermékeket igényel, illetve olyan területen termesztett biomasszát vesz föl, ahol eredményesen élelmiszernövény nem termeszthetÅ‘, nem jelent konkurenciát az élelmiszer-termelésnek. A konferencia honlapja: http://innoveco-paris.com/ Forrás: Somogyi Norbert TéT-attasé