AgrárHírek: Szalmonellás a magyar baromfi 70 százaléka Szalmonellás a magyar baromfi 70 százaléka ================================================================================ MTI on 2010. január 19. Az Európai Unió most "bekeményített", elfogadhatatlannak minÅ‘sítette ezt az állapotot, és 2010 végére radikális változást ír elÅ‘. Ez azt jelenti - miként Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke felhívja rá a figyelmet -, hogy erre a határidÅ‘re el kell érni az európai átlagot, tehát minimálisra kell csökkenteni a baromfiállomány fertÅ‘zöttségét. - Az EU-tagállamokban 170 ezren betegszenek meg szalmonellafertÅ‘zés következtében egy év alatt. Mindössze kétféle szalmonellabaktériumot ismerünk a sok száz közül, amely az emberre is veszélyt jelent. A fertÅ‘zés egyébként régóta ismert, sÅ‘t egyidÅ‘snek mondható az emberiséggel. Azt is tudjuk ma már, hogy a hasfájást, hasmenést, esetleg lázat okozó fertÅ‘zés - anélkül, hogy bagatellizálnánk - nem a legsúlyosabbak közé tartozik, és könnyen elkerülhetÅ‘ megfelelÅ‘ hÅ‘kezeléssel, hiszen 70 fok felett a szalmonellabaktérium már nem életképes. A legtöbb fertÅ‘zés a konyhai higiéniával kapcsolatos, még akkor is, ha a baktérium általában a vágóhídon kerül a húsba. Az is igaz, hogy a fÅ‘ baktériumforrás maga az állat. Amennyiben a tartási technológia nem megfelelÅ‘, a tisztasági szabályok be nem tartása fokozza a veszélyt. Az uniós rendelkezés értelmében a megjelölt határidÅ‘ után csak fertÅ‘zésmentes állat hagyhatja majd el a vágóhidakat. Ez természetesen nem csak a magyar baromfival szembeni követelmény, hasonló cipÅ‘ben járnak a spanyolok, olaszok, lengyelek és csehek is. - Mindez bennünket nem vígasztal, fÅ‘ként annak tudatában, hogy nullára nem lehet csökkenteni a fertÅ‘zöttséget, de az EU ingyen vakcinát biztosít a baromfiállomány oltására, ami mindenképpen kedvezÅ‘ irányba mozdítja el a jelenlegi helyzetet. - Viszont a vakcina alkalmazása csak a tenyészállatokra vonatkozik, a csibékre nem. A lényeg tehát mindenképpen az, hogy a termelÅ‘nek minden higiéniai követelményt be kell tartani, még akkor is, ha az bizonyos többletköltséggel jár. A termelÅ‘i és feldolgozói stratégia készül, az ezzel kapcsolatos kutatás folyamatban van, így bízhatunk benne, hogy az uniós követelmények betarthatósága egyáltalán nem lesz lehetetlen. - Még nem beszéltünk a tojásról, holott mindig elhangzik, ha a modern konyhatechnikáról esik szó, hogy tojást feltörni, felhasználni mosatlanul nem szabad, hiszen a szalmonellabaktérium a tojáshéjon telepszik meg elÅ‘szeretettel, és akár kezünkkel is továbbvisszük a fertÅ‘zést. - Ez valóban így van, a tojás veszélyes "alapanyag" a konyhában, és a legtöbb fertÅ‘zés a nem megfelelÅ‘en kezelt tojás felhasználásával készült krém, fagylalt, majonéz fogyasztása révén következik be. Anélkül, hogy a fertÅ‘zött baromfiról elterelnénk a figyelmet, meg kell jegyezni, hogy a trágyalével öntözött zöldségfélék, ha nem mossuk meg azokat fogyasztás elÅ‘tt alaposan, folyóvízben, legalább akkora veszélyt jelentenek, mint amekkorát a baromfi számlájára írnak. Mindennek ellenére az EU rendelkezésével nem lehet vitatkozni, kereskedelempolitikai érdekek mellett a saját jól felfogott érdekünkben is be kell tartani. A baromfipiacon igen erÅ‘s a konkurenciaharc, az uniós tagállamok nem viselik el, hogy az új belépÅ‘k sikeresebbek, ezért keresnek "fogást" rajtuk, és amíg találnak, addig megvan a jogalapjuk, hogy követeljék a nemzetközi trendnek megfelelÅ‘ állapot megteremtését mindenhol, ahol baromfitenyésztéssel foglalkoznak. Egy évünk is csak szűken van tehát a baromfiállomány szalmonellamentesítésére, és 2012-re a rendelkezés hatálya már kiterjed a csirkéken kívül a többi baromfira is. A türelmi idÅ‘ rövid, de komolyan kell venni, mert különben kiszorul a piacokról a magyar baromfi, tönkremegy ez az egykor virágzó ágazat. És ez az igazi tét, sokkal kevésbé az, hogy a megfelelÅ‘ konyhatechnológia alkalmazása mellett fogyasztott baromfihús és baromfitermék egészségkárosodást okozna a fogyasztóknál.