AgrárHírek: Orosz élelmezésbiztonsági doktrína Orosz élelmezésbiztonsági doktrína ================================================================================ Forrás: FVM on 2010. február 05. Az elsÅ‘ tervezetet már 2008 novemberében beterjesztette az OF MezÅ‘gazdasági Minisztériuma, és még az évben az elnök alá akarta írni. Végül is több mint egy évet kellett várni arra, hogy minden, a témában érintett szervezet jóváhagyja és észrevételeivel tökéletesítse a szöveget. A doktrína elsÅ‘dleges célja, hogy az orosz lakosság kellÅ‘ mennyiségű és jó minÅ‘ségű élelmiszerhez jusson, elsÅ‘sorban hazai gyártóbázisra alapozva. Ehhez a dokumentum definiálja a szükséges fogalmakat, meghatározza a célokat és faladatokat, valamint azok elérésének módozatait. Így fejleszteni kell az orosz agráripari ágazaton belül szinte az összes al ágazatot és a halgazdálkodást. Ki kell alakítani az operatív reagálás mechanizmusát a külsÅ‘ és belsÅ‘ veszélyekre, melyek megingathatják az élelmezés biztonságos ellátásának szintjét. Ez utóbbiak között kiemeli a dokumentum a makro-ökonómiai, a technológiai, agrárökológiai és a külpiaci rizikótényezÅ‘ket. Részletes elemzés taglalja a jelenlegi oroszországi élelmiszerhelyzetet, ahol a már sokat emlegetett súlyos importfüggÅ‘séget hangsúlyozza az anyag. Kiemelésre került az a már ismert adat, hogy az optimális importarányt (20%) további 15 százalékkal haladja meg a jelenlegi beszállítások részesedése, de ez nemritkán az egész kritikus értéket, az 50-70%-ot is eléri. Az import tekintélyes arányának ellenére a lakosság alapvetÅ‘ élelmiszerekbÅ‘l történÅ‘ fogyasztása lényegesen kisebb a javasolt normatíváknál. Az egészségügyi elÅ‘írások mértékének csak 68%-a a hús és hústermék-, 61%-a a tej és tejtermék-, 88%-a a tojás-, 56%-a a hal és haltermékek-, 76%-a a zöldség-, valamint 72%-a a gyümölcsfogyasztás. Ugyanakkor a cukor, burgonya és kenyér aránya meghaladja az egészséges mértéket az össz-fogyasztáson belül. Ezen a helyzeten akar változtatni az orosz vezetés a doktrínában rögzítettekkel. A dokumentum egyik legfontosabb eleme, hogy szigorú célokat tűz ki az agrárágazat elé, a jelenlegi importfüggÅ‘séget rövid idÅ‘n belül csökkenteni, 2020-ig pedig szigorúan szabályozott értékek alá kell juttatni. Így a legfontosabb termékek esetében el kell érni, hogy gabonából 95%-os, cukorból 80%-os, növényi olajból 80%-os, húsból és hústermékekbÅ‘l nem kisebb, mint 85%-os, végezetül pedig tejbÅ‘l és tejtermékekbÅ‘l szintén 85%-os önellátottsági szint legyen. Ezek alapján a gabonatermelésnek minimum el kell érnie a 120-125 millió tonnás nagyságrendet, cukorrépából 36 millió tonnát, napraforgóból 7,5 millió tonnát kell termelni, a baromfi-, marhahústermelésnek 8,6 millió tonnás, míg a tejtermelésbÅ‘l 41 millió tonnás, a halkitermelésnek pedig 6,6 millió tonnás szintre kell jutni. Ezek a kitűzött célok komoly feladatokat jelentenek a kormány és azon belül az agrárágazat vezetÅ‘inek, ki kell dolgozni és jóvá kell hagyatni a fenti feladatokból fakadó intézkedéseket, jogszabályokat, azok elkészítésének részletes ütemtervét. Ezt követÅ‘en minden évben jelentést, beszámolót kell készíteni az elnöknek az elvégzett munkáról, mely részletes analízist, értékelést és prognózist tartalmaz az orosz élelmezésbiztonság mindenkori állapotáról. Forrás: Kenedi Ákos