AgrárHírek: Az Olasz Államtanács GMO termesztést engedélyező döntése 

Az Olasz Államtanács GMO termesztést engedélyező döntése
================================================================================
Forrás: FVM on 2010. február 23.
 
A t�z �vig tart� jogi huzavona ut�n hozott d�nt�s gy�keres v�ltoz�st hozhat az
olasz mezőgazdas�g sz�m�ra. Luca Zaia mezőgazdas�gi miniszter nem adja meg
mag�t, azonnal kijelentette, hogy tov�bb k�v�n harcolni �s minden szinten �s
f�rumon fellebbezni fog a d�nt�s ellen. Az igazi kih�v�s a nyomon
k�vethetős�g �s az eredetv�delem. Nem szabad a vetőmagvakat a multinacion�lis
c�geknek �tengedni hangoztatta.
Az �llamtan�cs �t�lete a Futuragra (J�vő Mezőgazdas�ga) sz�vets�ghez
tartoz� 400 gazda �ltal a GMO kukorica termeszt�s�nek lehetőv� t�tel�t
k�rv�nyező beadv�ny�ra sz�letett. Az �llamtan�cs a �rvel�se a k�vetkező: a
tartom�nyok nem vesznek r�szt az enged�lyez�si elj�r�sban, ami teljes eg�sz�ben
�llami kompetenci�ba tartozik. Teh�t, egy GMO vetőmag eur�pai katal�gusba
t�rt�nő felv�tele, - ami azt jelenti, hogy megfelel a biztons�gi
k�vetelm�nyeknek -, �rv�nyes valamennyi EU tagorsz�gban. A GMO n�v�nyek
termeszt�s�nek enged�lyez�s�re vonatkoz� k�telezetts�get nem f�ggeszti fel az a
t�ny, hogy tartom�nyi szintű koegzisztenci�ra vonatkoz� szab�lyoz�s m�g v�rat
mag�ra (erről bővebben a 2010. janu�r 28-i �jranyitott�k a GMO vit�t
Olaszorsz�gban c�mű cikkben) A felsorolt pontok alapj�n a b�r�k 90 napban
hat�rozt�k meg a mezőgazdas�gi miniszt�rium enged�lykiad�s�nak hat�ridej�t. A
hat�rozatot egy�bk�nt a R�gi�k Tan�cs�nak elnapol�s�ra vonatkoz� d�nt�se ut�n,
gyakorlatilag arra v�laszk�nt hozt�k meg.
A peresked�s 2006-ban kezdőd�tt, amikor a Futuragra eln�khelyettese, egy
friuli kukoricatermesztő megel�gelte a bizonytalans�got �s elmarasztalta
Olaszorsz�got, ami�rt "megtiltja az eur�pai katal�gusba bejegyzett GMO kukorica
termel�s�t". Első k�rben, a k�zigazgat�si b�r�s�gon a termelők elvesztett�k a
pert, mert a b�r�skod�k elfogadt�k a mezőgazdas�gi miniszt�rium azon
�rvel�s�t, hogy am�g nincsenek meg a tartom�nyi jogszab�lyok a
koegzisztenci�r�l, addig nem adja ki az enged�lyt. Ezut�n fellebbeztek a
termelők az �llamtan�csn�l, ahol az előbb ismertetett d�nt�s sz�letett.
A Confagricoltura eln�ke, Federico Vecchioni (aki �vek �ta a GMO lobbi �l�re
�llt, �s l�pten nyomon pro-GMO elveit hangoztatja) szerint v�get �rt az a
paradox �llapot Olaszorsz�gban, mely megengedte az GMO kukorica �s sz�ja
importj�t �s az azokb�l sz�rmaz� term�kek felhaszn�l�s�t, ugyanakkor
megtiltotta a termelőknek az innov�ci�hoz f�r�st. Olaszorsz�g
kukoricatermel�se 9 milli� tonna, sz�jatermel�se kb. 500 ezer tonna, m�g az
�sszkereslet kukoric�b�l 11,2 milli� tonna, sz�j�b�l pedig 2,2 milli� tonna.
Teh�t a sz�j�nak kb. 80%-�t import�lja, melynek nagy r�sze D�l-Amerik�b�l
sz�rmaz� GMO sz�ja, a kukoric�b�l pedig 15%-ban szorul importra. Zaia kor�bbi
(janu�r v�gi) sajt�t�j�koztat�j�n a kukoric�ra vonatkoz�an hasonl� adatokat
ismertetett, de a sz�ja kereslettel kapcsolatban azt mondta, hogy Olaszorsz�g
gyakorlatilag �nell�t�. A k�l�nbs�g csak az, hogy Zaia a GMO mentes sz�j�r�l,
Vecchioni pedig az �sszes sz�ja felhaszn�l�sr�l besz�lt.
Luca Zaia mezőgazdas�gi miniszter k�tli, hogy a GMO vetőmagvak
ir�nyv�ltoztat�st hozn�nak. A miniszter lehetetlennek v�li a GMO n�v�nyek
termeszt�s�t a koegzisztenci�t szab�lyoz� jogszab�lyok megl�te n�lk�l, melyeket
viszont csak a tartom�nyokkal val� egyeztet�ssel lehet kidolgozni.
Sergio Marini, a Coldiretti agr�r �rdekv�delmi szervezet eln�ke kijelentette,
hogy az enged�lyez�s eset�n n�pszavaz�st kezdem�nyeznek, hogy megv�dj�k az
�llampolg�rok �s a gazd�k azon s�rthetetlen jog�t, hogy az orsz�g ter�let�t
GMO-mentesnek megőrizz�k.
A CIA, harmadik nagy agr�r �rdekv�delmi sz�vets�g eln�ke, Giuseppe Politi
szerint az �llamtan�cs d�nt�se elhamarkodott �s az olasz polg�rok �ltal
kinyilv�n�tott akarattal ellent�tes (Egy mostani felm�r�s szerint az olaszok
74%-a utas�tja el a GMO term�keket).
Az �llamtan�cs munk�j�ban a tartom�nyok nem vesznek r�szt, ez�rt ezek most
jogaikat k�vetelik a d�nt�shozatalban. GMO ellenes pajzs �letre h�v�s�t �s a
m�r kidolgozott, a tartom�nyok ir�nyelveit tartalmaz� dokumentum elfogad�s�t
s�rgetik.
--------------------------------------------------------------------------------
[1] Az �llamtan�cs (olaszul Consiglio di Stato) egy jogi-k�zigazgat�si
tan�csad� test�let, �s a k�zigazgat�s jogszerű műk�d�s�t hivatott biztos�tani
Olaszorsz�gban. A tan�cs valamennyi k�zigazgat�si hat�s�g t�rv�nyes
fel�gyelet�ben illet�kes, kiv�ve, ha valamelyik hat�s�gnak nincs m�rlegel�si
jogk�re, ebben az esetben a polg�ri jog szab�lyai l�pnek �rv�nybe.
Forr�s: Dr Hamar Bal�zs