Környezetpolitikai Fórum

A Magyar Tudományos Akadémia adott helyet az "Új kihívások és lehetőségek a mezőgazdaságban" c. konferenciának, melyet az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága, az MTA Elnöki Környezettudományi Bizottsága, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az Országos Környezetvédelmi Tanács és a Magyar Természetvédők Szövetsége szervezett Szili Katalin, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács elnöke védnökségével. Az előadások és a vita során, több az erdőgazdálkodást is érintő vélemény hangzott el, melynek tanulságai vannak számunkra.

Láng István akadémikus elnöklete mellett először Szili Katalin a megalakult Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács elnöke szólt a megjelentekhez. Elmondta, hogy a Tanács gyakorlatilag felállt, titkárság vezetője Schmuck Erzsébet a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke lett. A Tanács célja, hogy a politikában is jelenjen meg a távlatos gondolkodás. A mezőgazdaságban olyan helyzetet kell teremteni, hogy rezisztens legyen és távlatosan adjon választ minden problémájára.

Gőgös Zoltán az FVM államtitkára az energia, víz, föld és élelmiszerbiztonság kérdésének fontosságát hangsúlyozta. A mezőgazdaságban rossz a szerkezet, sok az alapanyagot termelő és kevés a hozzáadott értéket előállító feldolgozó vállalkozás. A kis és nagy gazdaságok egyensúlya lenne célszerű a gazdálkodásban. Véleménye szerint a bioenergia és az élelmiszertermelés egymás mellett megfér. A hulladékok felhasználását jobban kell szorgalmazni az energetikában. A stabil mezőgazdasági termelés alapja az öntözés és ezért a víz szerepe felértékelődött. A föld piaci értékesítése moratóriumának meghosszabbítását kezdeményezik az Uniónál.

Németh Tamás akadémikus az MTA főtitkára szerint a tiszta víz, a jó levegő, a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer a legfontosabb az embereknek. Kijelentette, hogy „bármiről is beszélünk, a gazdaságosságot figyelembe kell venni, mert ellenkező esetben egy virtuális világba kerülünk.” A vidék közhasznúságát sokkal jobban kell tudatosítani a lakosságban. Az EU a vidékfejlesztési elvárása 2007-2013 évekre kitűzött célok között a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása. Ajánlotta a Párbeszéd a vidékért c. Glatz Ferenc akadémikus által vezetett munkacsoport ajánlásait tartalmazó anyagot, mely sok kérdésre útmutatást nyújt. (Egyesületünk képviselte az erdészeket a munkacsoportban. O.B.)

Panel beszélgetés során Németh Imre a Regionális Fejlesztési Tanács vezérigazgatója kinyilvánította, hogy mind a mezőgazdaság, mind az erdőgazdálkodás a vidéken való megélhetés kiemelt területei. A mezőgazdaságban gazdálkodók jövedelmének nagyobb része az EU támogatásából származik és nem a gazdálkodásból! Ennek ellenére nem javul olyan mértékben a magyar mezőgazdaságból élők megélhetése, mint amire számítani lehetett. Az sem elfogadható, hogy az EU régi tagjai ma is és úgy tűnik a jövőben is több támogatásra jogosultak, mint az új belépők. Az EU-ban ellentmondásossá vált az élelmiszerbiztonság ügye is az ellenőrzések kis hatékonysága miatt. Az erdőtörvényre hivatkozva kijelentette, hogy „200-300 ezer hektár erdőben egy fejszevágás sem történt, mert merev a rendszer”. Kijelentette, hogy ez egy munkahelyteremtő lehetőség és kiállt a mellett, hogy az emberek saját tulajdonukon gyakorolhassák jogaikat.

Orosz Sándor az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottsága elnökhelyettese és mint a halászat civil képviselője is szólt. Kifejtette, hogy az agrárgazdaságba hazánkban beletartozik a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a halászat, és a vadászat is, az EU-ban csak a mezőgazdaságot értik ez alatt. Kifogásolta, hogy az EU pályázatok a meglévő és nem a távlatos célokat támogatják. Továbbá azt is, hogy a gazdától védik a földjét, korlátoznak és támogatnak. A halgazdálkodásban a vizes élőhelyeket a halászatban dolgozók védték meg és most őket korlátozzák, tőlük féltik a területeket. A gazdálkodás az, mely során jó minőségben meg lehet védeni a földeket.

Font Sándor az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága elnöke véleménye szerint a mezőgazdaság a vidékfejlesztés meghatározó területe az élelmiszertermelés, az agrárkörnyezetről való gondoskodás, a kultúra megőrzése területén is és ezért közvetlenül vagy közvetve minden állampolgárt érint. Sokan jelentéktelennek mondják a mezőgazdaságot a nemzeti jövedelem arányában, de ha a beszállítókat is figyelembe vesszük, aránya meghaladja a 22-24%-ot. „Még nem volt környezetvédelmi minisztérium és a gazdálkodók tudták, hogy ne zsarolják ki a földet. A gazdálkodóktól akarják megvédeni a földet a környezetvédők.”

Haraszthy László KvVM szakállamtitkár elmondta, hogy a mezőgazdaság a természeti táj őrzője volt. „A gazda ismerte a föld tulajdonságát, megválasztotta a kultúrát, amit termelt, a hulladékot hasznosította, hozzájárult a természeti értékek gyarapításához. Ne beszéljünk az akác esetében erdőről, mert az ültetvény.” A világ rossz irányba megy, mert folyamatosan a munkahelyek teremtéséről beszélnek, ugyanakkor a munkahelyek csökkentése irányában hatnak a politikai intézkedések. Az a baj, hogy nem tekintjük át a teljes vertikumot összefüggéseiben, a támogatások egymást erősítve, egymásra épüljenek. Az UE-nak nagy a felelőssége, mert most a támogatások rossz irányba hatnak. Az emberek a vidékről a városokba költöznek és a multi bevásárlóközpontokban vásárolnak.

A konferencia előadói számos olyan témát érintettek, melyek az erdőgazdálkodásra is érvényesek. Az összefoglalóban elhangzott, hogy a politikának és a tudománynak jobban együtt kell működni, hogy hosszú távú programja legyen az országnak.

TOVÁBBI TANULSÁGOK:

A megalakult Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsa, melyben "természetesen" nincs erdész, pedig tudjuk, hogy az alapgondolat az erdészeké. Annak örülni kell, hogy több száz év után a társadalom és a politika egy része idáig eljutott. A zöldek tudtak képviselőt küldeni, sőt egyik meghatározó vezetőjük a Tanács titkárságának vezetője. Nekünk azt mondták a zöldek, hogy választassuk meg magunkat a zöld civil összejövetelen, ahol több száz zöld civil szervezet érdekelt! Tanulság: Cserép János - az OEE korábbi ciklusának elnöke - szavai jutnak eszembe, aki azt mondta, hogy az erdészek érdekérvényesítésének útja az Egyesület és az erdészeti civil szervezetek szövetségének megalakítása. Előrelátó gondolatát célszerű újra megfontolni!

Érdemes olyan rendezvényeken is részt venni, ahol az erdészethez közel álló területek kerülnek napirendre. Az erdészeknek fontos, de ma túlhangsúlyozott partnere, egyeseknek már ellenfele a természetvédelem. Mellette ott vannak például a mezőgazdászok, a halászok, a vízügyesek, a földüggyel és a vidékfejlesztéssel foglalkozók is. Ezen területek képviselőivel és szervezeteivel is célszerű a kapcsolatot sokkal jobban ápolni.