AgrárHírek: A fa, megújuló energia A fa, megújuló energia ================================================================================ Forrás: Forestpress.hu on 2008. október 06. Kiss László vezérigazgató köszöntÅ‘jében elmondta, hogy a társaság kezelésére bízott 65 ezer hektár állami erdÅ‘nek az élÅ‘fakészlete 12 millió köbméter. Az éves növekedés mintegy 350 ezer köbméter, amelybÅ‘l 200 ezer köbméter kitermelésére nyílik lehetÅ‘ség. A kitermelt fa kétharmada úgynevezett sarangolt választék, amely méreténél és minÅ‘ségénél fogva nem alkalmas fűrészipari feldolgozásra. Ezt a mennyiséget farost, papírgyártás és energia elÅ‘állítás céljára értékesítik. Az utóbbi idÅ‘ben a társaság által kitermelt fa mintegy 60 százalékát adták el energia elÅ‘állításra. Véleménye szerint a térség magánerdeiben ez az arány ennél magasabb. A gondjaikra bízott jelentÅ‘s erÅ‘forrás, az erdÅ‘  melynek térfoglalása ebben a régióban a 40 százalékot meghaladja a munkahelyteremtÅ‘, népességmegtartó funkcióját csak akkor tudja betölteni, ha ennek a terméknek a piaca biztosított. Mizik András, a társaság munkatársa, a tanácskozás fÅ‘szervezÅ‘je arról tájékoztatta a résztvevÅ‘ket, hogy az elÅ‘adók egyrészt a termelÅ‘k, másrészt a felhasználók oldaláról igyekeznek megvilágítani a témát. Ezt követÅ‘en Jung László, az OEE Megújuló Energia szakosztályának elnöke elmondta, a nagy érdeklÅ‘dés annak köszönhetÅ‘, hogy a megújuló energia, közelebbrÅ‘l a dendromassza, vagyis a tűzifa, alapjaiban érinti a szakmát. Hazánkban és Európában egyaránt. Az Európai Biomassza Napokat a C.A.R.M.E.N. elnevezésű németországi szervezet kezdeményezte néhány évvel ezelÅ‘tt. Az elnök kifejtette, hogy a ki kell lépni a szűk szakmai körbÅ‘l, a biomassza termelÅ‘knek a nyilvánosság elé kell állni, és meg kell mutatni, hogy mivel rendelkeznek. Ennek adott jó lehetÅ‘séget többek között, hogy a konferenciát az Ipoly ErdÅ‘ Zrt honlapján interneten élÅ‘ben követhették az érdeklÅ‘dÅ‘k. A tanácskozás elsÅ‘ elÅ‘adását Kiss János, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Természeti ErÅ‘források FÅ‘osztálya vezetÅ‘je tartotta. Elöljáróban leszögezte, hogy minden erdÅ‘ hármas funkcióval  gazdasági, védelmi, közjóléti  funkcióval bír, és ezek közül nem állítunk rangsort, mindegyiket egyformán fontosnak tekintjük. Ez a tanácskozás a gazdasági funkcióval foglalkozik. Az elÅ‘adó leszögezte, az erdÅ‘telepítés eredményeként, hazánkban minden megyében nÅ‘tt az erdÅ‘terület, tehát van mihez nyúlnunk. Az erdÅ‘telepítés mértéke hullámzó képet nyújt, és várhatóan 10 ezer hektár körül stabilizálódik. A fafajok tekintetében a fenyÅ‘k visszaszorulása figyelhetÅ‘ meg a kemény lombos fafajok javára, ami a biomassza szempontjából kedvezÅ‘. A fakitermelési lehetÅ‘ségeket áttekintve lemondta, hogy az éves növedék mintegy 12-13 ezer köbméter, melybÅ‘l a kitermelhetÅ‘ mennyiség évi 10 ezer köbméter. A tapasztalatok szerint a tényleges kitermelés 7 ezer köbméter. Ez utóbbi csökkenÅ‘ tendenciát mutat. Tehát nincs túlhasználat hazánkban, ellenkezÅ‘leg, vannak tartalékok a magyar erdÅ‘kben. A kitermelhetÅ‘ faanyagnak csupán 75 százalékát veszik ki, a növedéknek pedig csak 55 százalékát. Vágásérettséget tekintve az akác adja a legnagyobb területet e téren, majd a tölgy következik. A 10, 20 és 30 éven belül vágásérett állományok aránya kiegyenlített. A tízéves periódusokban ez 330-370 ezer hektárt tesz ki, vagyis az elkövetkezÅ‘ 30 évben a fakitermelési lehetÅ‘ség is kiegyenlített lesz. A túltartott állományokról elmondta, hogy a fafaj-megoszlásukat tekintve elsÅ‘sorban az akác és az egyéb kemény lombos fajokat nem vágták ki több mint tíz után sem. Ezt a tendenciát eddig nem sikerült megállítani. A kitermelési lehetÅ‘ségekbÅ‘l 10-14 ezer hektárt nem vágtunk le, és úgy tűnik, hogy 4-5 ezer hektár tartósan megmarad. 0-10 évvel túltartott állományok területe eléri a 83 ezer hektárt, ami 21 millió köbmétert tesz ki. Ez azt mutatja, hogy hatalmas tartalékaink vannak. A még idÅ‘sebb túltartott állományok területe 24 ezer hektár, s ez 6 millió köbmétert jelent, amit nem vettünk ki és ott van az erdÅ‘ben. A tűzifa-kitermelés éves szinten 3 millió köbméter körül alakult. Amennyiben kihasználnánk a körzeti erdÅ‘tervekben elÅ‘írt lehetÅ‘ségeket, akkor 3,6-3,7 millió köbmétert lehetne tűzifaként kitermelni. A régió, a három északi megye helyzetérÅ‘l részletesebben beszélt Kondor István, az MGSZH egri erdészeti igazgatója. A szakember elmondta, hogy a területen az erdÅ‘sültség 29 százalékos, ami 437.178 hektár erdÅ‘t jelent. Távlatokban megcélozható a 603.000 hektár. A fakitermelési lehetÅ‘ségeket bemutatva elmondta, hogy az erdÅ‘k 62 százaléka állami, 38 százaléka magántulajdonban van. Ez utóbbiak 72 százaléka rendezett. A rendezetlen erdÅ‘ az összes erdÅ‘terület közel 10 százaléka, s ez azért számottevÅ‘, mert ezekrÅ‘l a területekrÅ‘l nem számolhatunk fakitermeléssel. A fafajokat tekintve az akác aránya rendkívül alacsony, erre a fafajra, ezen a környéken nem lehet alapozni a tűzifa tekintetében. A régióban a tarvágásra alkalmas terület 20-22 százalék, amely elsÅ‘sorban akác, fenyÅ‘ és nemesnyár állományokat jelent. A térségben kimagasló arányt tesz ki a természetes felújítás: 73 százalék. 11 százalék a sarj, 16 pedig a mesterséges felújítás. Az elÅ‘adó kiemelte, hogy csak olyan erÅ‘művek tervezhetÅ‘k a térségben, amelyeknek a faanyagellátása a rendelkezésre álló lehetÅ‘ségekbÅ‘l biztosítható. Az erÅ‘művek tervezésénél a nagyobb körültekintésre hívta föl a figyelmet. A felhasználóknak arra is ügyelniük kell, hogy az egész éves fakitermelési lehetÅ‘ség erÅ‘sen korlátozott, ezért nagy tárlóhelyek kialakítására van szükség a folyamatos faanyagellátáshoz. A fakitermelés alakulását tekintve a lehetÅ‘ség nÅ‘, a tényleges kitermelés viszont 2007-ben alacsony volt. Az egri igazgatóságnál a fakitermelési lehetÅ‘ség 10 ezer köbméter, a tény, pedig 6 ezer köbméter volt. A miskolci igazgatóságnál is csak az üzemtervi lehetÅ‘ségek 55 százalékát termelték ki. Kondor István figyelmeztetett arra, hogy az erdÅ‘ egy életközösség, amelynek minden tagjára figyelemmel kell lennünk. Ezért a fa, mint megújuló erÅ‘forrás kitermelése csak tartós fenntarthatóság mellett végezhetÅ‘. Purker Walter Pornóapáti polgármestere a biomasszával megvalósított falufűtésrÅ‘l számolt be. Az osztrák határ közelében fekvÅ‘ Vas megyei község 350 lakosa viszonylag könnyen megértette az ötlet jelentéségét. De a nyilvánosságra kerüléssel egy idÅ‘ben megjelent a településen a gázszolgáltató is, ellenpropagandával. A lakóközösség sikeresen szállt szembe az ellenlobbinak. A falu elsÅ‘ embere szerint a korszerű technológiának hagyománya van a településen, hiszen már 1929-ben vízierÅ‘műve volt Pornóapátinak. A teljes beruházás nettó 361 millió forint volt, melynek 55 százalékát EU-s támogatásból valósították meg. 105 milliós MFB hitelt vettek föl, hogy a lakosságot ne terheljék, pedig a településen nincs munkanélküli. A jelenlegi biomassza fűtÅ‘mű mellé napenergiát, fagázosítást és biogázt is alkalmazni kívánnak. Nem mindenki kapcsolódott a fűtÅ‘műhöz, eddig 64 fogyasztójuk van. A beruházás során nagy gondot fordítottak arra is, hogy lehetÅ‘leg csak magyar terméket használjanak föl. A fűtÅ‘mű osztrák mintára szövetkezeti formában működik. A berendezés távfelügyeleti rendszerrel működik, 24 órás folyamatos fűtéssel. Egy GJoule energia 2650 Ft-ba kerül. Korábban 10-11 köbméter tűzifát használtak fel, míg a központi fűtÅ‘műnek ennél kevesebbre van szüksége. A kazánjuk 90-95 százalékos hatásfokkal működik. A fagázosító fűtÅ‘berendezésekrÅ‘l a VIGAS-kazánok magyarországi forgalmazója képviseletében Szabó Angéla tartott tájékoztatót. Elmondta, hogy a 2003 óta folytatott vállalkozás nem csupán értékesít, hanem üzemeltet is. A kazán teljesítménye a méreteitÅ‘l és a tüzelÅ‘anyagtól függ, annak felületétÅ‘l és víztartalmától. Az optimális a 15-20 százalékos nedvességtartalmú keményfa, amely 1000-1200 C?-on ég el. A kazán működése programozható. Falvay Sándor, a Petrics-csoport képviseletében elöljáróban a faapríték hasznosítási megoldásokról beszélt. A kezdetekben nem volt elegendÅ‘ faapríték, ezért ültetvénytelepítésbe fogtak. Szolgáltatásaik között megtalálható az ültetvények tervezése, a telepítés, a tanácsadás, a betakarítás szervezése, az aprítás és a felvásárlás. Aprítógépeket és kazánokat is forgalmaznak. A számításaik szerint egy köbméter aprítékkal 200 kg szén-dioxid többletterhelés váltható ki. Kéri László, a BiohÅ‘ Kft ügyvezetÅ‘je a HM Budapesti ErdÅ‘gazdaság Zrt fűtÅ‘erÅ‘művét mutatta be. Elmondta, hogy 1993-ban született döntés a HM szentendrei objektumának faalapú fűtésének megoldásáról. 1995-ben adták át a fűtÅ‘művet, egy 4 és egy 2 MW teljesítményű kazánnal. A korábbi 40 MW felhasználását ezzel a hattal váltották ki. 204-ben átadtak egy 1,3 MW teljesítményű áramtermelÅ‘ gÅ‘zturbinát is. Az összes beruházási költség 1,3 milliárd Ft volt. A tervezett élettartam 20 év. A fűtÅ‘anyag évente 8-10 ezer tonna idegen anyagtól mentes biomassza: faipari hulladék, mezÅ‘gazdasági melléktermék, ipari présmaradék. Ez Közép-Európa egyetlen ilyen létesítménye. Teljesen a biomasszára épül, nem tervezett leállásuk nem volt, ugyanakkor nincs műszaki tartalékuk. Minden műszaki megoldásuk egyedi. Hohol Gábor, az AES Tiszai HÅ‘erÅ‘mű menedzsere a fatüzelésű villamos energiatermelésrÅ‘l beszélt. A társaság, amely 29 országban üzemeltet erÅ‘műveket, hazánkban a kazincbarcikai, a tiszaújvárosi és a tiszapalkonyai erÅ‘műveket működteti. 1998-ban jutottak el ahhoz a ponthoz, amikor számos okból új stratégiát kellett kidolgozniuk. 2002-2004 között álltak át a megújuló energiahordozók felhasználására, vegyes tüzeléssel. A váltáshoz meg kellett oldani a finom szemcsés faanyag ellátást, a fűrészpor beszállítást, aprítást. Az aprítógépük 120 t/óra kapacitású. 2007-ben a megújuló energia már 75 százalékot tett ki. A terveik között szerepel a tüzelÅ‘anyag beszállítói kör bÅ‘vítése, elsÅ‘sorban a magán-erdÅ‘gazdálkodókkal. A németországi C.A.R.M.E.N (Centrales Agrar-Rohstoff-Marketing- und Entwicklungs-Netzwerk) képviseletében Hans Günter tartott elÅ‘adást. Elmondta, hogy a közcélú egyesület munkája három területre összpontosul: tudományos központ, technológia és szervezés, valamint a nyilvánossági munka. A tanácsadáson és a szakértÅ‘i véleményeken kívül megvalósíthatósági tanulmányokat is készítenek. Bajorországban 1990 óta van bioenergia felhasználás, és ma már 252 biomassza-hÅ‘erÅ‘mű működik. A fűtÅ‘anyag biomassza, a hagyományos tűzifa, apríték és pellet. Ezen kívül mezÅ‘gazdasági biomasszát is felhasználnak: gabonát, repcét, szalmát és a rövid vágásfordulójú ültetvények aprítékát. Az erdei apríték ára 70-80 ¬/t, a pelleté 180 ¬/t. A fűtÅ‘műveiket biomassza- és olajkazánnal párhuzamosan építik. Az olajos üzem a csúcsigények miatt kell. Az erdÅ‘tulajdonosok nem a fát, hanem a hÅ‘t értékesítik. Molnár László, a Poplár Kft ügyvezetÅ‘je a fa energetikai hasznosítását a magánerdÅ‘-gazdálkodók szemszögébÅ‘l világította meg. Tevékenységük kiterjed az erdÅ‘gazdálkodáson kívül a telepítésre, az integrátori tevékenységre, az energetikai fahasznosításra, valamint a szÅ‘lÅ‘- és gyümölcsfa nyesedék, valamint a fás szárú biomassza felhasználására. A munkájukat nehezíti az az utófinanszírozás, a hitelkényszer. A tevékenységük bÅ‘vítésének feltétele a kiegyensúlyozott pénzforgalom és a folyamatos árbevétel. Figyelmük kiterjed az eddig nem hasznosított faanyag feldolgozására is: cserje, tuskó, apadék, vágástéri hulladék. Ezeknek még nincs kiforrott feldolgozási technológiájuk. Szükséges a biztos piaci háttér. Jung László, az EgererdÅ‘ Zrt vezérigazgató-helyettese, az OEE Megújuló Energia szakosztálya elnöke elmondta, hogy készül a megújuló energia stratégia. A 967.733 hektár állami erdÅ‘ben meglévÅ‘ 4.039.342 köbméter fatömeg választékszerkezetérÅ‘l kifejtette, hogy ennek 54 százaléka úgynevezett hosszú tűzifa, 46 százaléka ipari fa. Kiesett az utóbbi évtizedekben a bányafa igény, ebbÅ‘l a választékból is tűzifa lett. Emlékeztetett, hogy 1990 után a hazai nagyipar összeomlásával óriási gázfölösleg keletkezett. Ezt a szolgáltatók ráerÅ‘ltették a településekre. Ez volt Magyarország elgázosításának idÅ‘szaka. A kényelmi szempontok miatt háttérbe szorult a tűzifa. Az erdÅ‘gazdaságok az erdÅ‘bÅ‘l kikerülÅ‘ fa felét nem tudták értékesíteni. Az ezredfordulón az energiaszektor  az AES  kereste meg a társaságokat, évi 260 ezer tonna tűzifa igénnyel. Négy észak-magyarországi erdÅ‘gazdaság, a Pilisi ParkerdÅ‘, az Ipoly ErdÅ‘, az EgererdÅ‘ és az ÉszakerdÅ‘ Zrt. fogott össze a szállításra. 2002-ben tértek át az új árrendszerre, a fűtÅ‘érték alapján történÅ‘ kalkulációra. A Lyukóbányán kitermelt barnaszenet vették alapul. Ezek szerint a tűzifa akkori árának háromszorosával indulhattak. 2003-ban születtek meg a szerzÅ‘dések és indulhatott meg a rendszeres szállítás. Az elÅ‘adó rámutatott, hogy Magyarország 2010-re 3,6 százalék megújuló energia felhasználást vállalt. Ezt már 2005-ben meghaladtuk. Ma az EU újabb prognózist vár a megújuló energia felhasználásról. Hangsúlyozta, hogy hazánk teljes villamosenergia szükségletét képesek volnánk tűzifa felhasználásával elÅ‘állítani. A megújuló energia támogatásának feltételi vannak: legyen hatékony, fenntartható módon állítsák elÅ‘, és decentralizált legyen, továbbá diverzifikált. Nem felejthetjük el, hogy Magyarország 75 százalékban energiafüggÅ‘. Hazánk a háztartások gázfüggÅ‘sége tekintetében a második helyen áll Európában. A jövÅ‘t tekintve a szakember kiemelte a faanyag igényeknek megfelelÅ‘ szállítását, a tájékoztatás fontosságát. Végül felidézte a 2007. évi villamos energiatörvény tervezetének szövegét, amely azt tartalmazta, hogy a magyar fa erÅ‘műbe szállítása nem segíthetÅ‘ elÅ‘, nem kaphat ártámogatást. A ForestPress kérdésére az elnök elmondta, hogy a külföldi példákhoz hasonlóan Å‘k is gondolkodnak a fa helyett a hÅ‘ eladásán, de a nagy tÅ‘keigény akadályt jelent. A hÅ‘veszteség miatt a rákötésnek is nagy szerepe van. A hozzáadott érték növelésének közgazdasági szempontja természetesen a szemük elÅ‘tt lebeg. Megkeresték a társaságukat ilyen felkéréssel, jelenleg folynak a tárgyalások. A megújuló energia-termelésnek a mentális üzenetérÅ‘l azt emelte ki, hogy az erdÅ‘gazdálkodásban a döntések ökológiai törvényeken alapulnak. Ugyanakkor az EU is azt hangsúlyozza, hogy mindenki használja ki az adottságait, lehetÅ‘ségeit. Mi a hazai erdÅ‘k ökológiai potenciálját megÅ‘rizzük a jelenlegi színvonalon, a haszonvételt, pedig az igényekhez igyekezünk illeszteni.