Társadalmi párbeszéd az agrárium jövőjéről

Interjú dr. Tabajdi Csaba EP-képviselővel

Franciaországban, Hollandiában évi rendszerességgel összegyűlnek az agrárium kulcsszereplői, hogy megvitassák az európai agrárpolitika stratégiai kérdésekeit. A magyar mezőgazdaság jövője szorosan összefügg az unió Közös Agrárpolitikájának sorsával. Éppen ezért itthon is égető szükség van egy átfogó társadalmi párbeszéd megindítására mindenekelőtt az agrárium szereplői, a kormányzat, az európai parlamenti képviselők, a termelők, érdekképviseleti szervek, civilek között a KAP jövőjéről, a magyar mezőgazdaság fejlődési lehetőségeiről, a közös teendőkről.

A nádudvari Agrárakadémiát olyan fórumként kezdeményeztem, amely teret ad az uniós és a magyar mezőgazdaság és vidék jövőjéről rendezendő stratégiai vitáknak. Ez egy kimondottan szakmai, közéleti, és nem politikai rendezvény. Azt szeretném, ha mindenki kint hagyná a pártkötődését a ruhatárban, és szakmai alapon az európai és magyar agrárium jövőjéről folytatnánk érdemi vitát. Hiszen nincs jobboldali, baloldali vagy liberális uniós agrárpolitika: egy KAP van. Ezeket a vitákat nem spórolhatjuk meg, már csak azért sem, mert nekünk itt az Unióban hamarosan döntéseket kell hoznunk. A külső kihívások (világgazdasági verseny, élelmiszerár-emelkedés, WTO tárgyalások), valamint az uniós agrárszektor belső problémái, torzulásai egyaránt indokolják a változást. A KAP-ot és az egész európai agrárszektort folyamatos támadások érik, arra hivatkozva, hogy igazságtalan, nem hatékony, pazarló. Várhatóan még az idén lezárul a KAP ún. egészségügyi felülvizsgálata, amely a 2003-as reform kiigazításának tekinthető. Az év második felétől pedig indul az uniós költségvetési felülvizsgálat várhatóan évekre elhúzódó folyamata, amely alapjaiban változtathatja meg az európai és benne a magyar agrárszektor sorsát. 

Véleménye szerint milyen szerepe lehet a rendezvénynek az EU közös agrárpolitikájának befolyásolásában? 

Az Agrárakadémia olyan kulcskérdéseket tűz napirendjére, mint a KAP fenntarthatósága, torzulásainak, igazságtalanságainak megszüntetése, a magyar mezőgazdaság fejlődési modelljei, a növénytermesztés és állattenyésztés egyensúlyának megteremtése, a környezetvédelmi feltételek kiegyensúlyozása, a szervezettség szintjének növelése, helytállás a világkereskedelmi versenyben, a bioenergia lehetőségei és korlátai. Bízom benne, hogy tabuk nélkül, nyíltan tudunk majd olyan kérdésekről is eszmét cserélni, mint például az, hogy az uniós támogatások abszolút összege, vagy azok igazságos elosztása-e a fontosabb hazánk számára.

Reményeim szerint a kétnapos rendezvény összehozza majd mindazokat, akik szívükön viselik a magyar mezőgazdaság és vidék sorsát. Bízom abban, hogy a rendezvény hozzájárul majd a hazai agrártársadalom érdekeinek legjobban megfelelő közös magyar álláspont kialakításához is a KAP jövőjéről. A magyar pozíció - a franciákkal és másokkal szövetségben - fontos szerepet játszik majd az uniós közös döntések befolyásolásában.

Az előző kérdéshez kapcsolódva sokakat érdekel, hogy nem módosul-e az agrártermelőket érintően kedvezőtlen irányba a közös agrárpolitika 2013-ig? 

A Közös Agrárpolitikában 2013-ig alapvető változások nem várhatóak. Az egészségügyi felülvizsgálat rugalmasabbá teheti majd a KAP-ot, valamint a moduláció növelésével segítheti a vidékfejlesztési pillér erősítését, de fundamentális változást nem hoz majd a támogatási rendszerben. 2013 után viszont új időszámítás kezdődik. Akik azt mondják, hogy itt semmilyen változás nem lesz, azok jó esetben nem vesznek tudomást a realitásokról, rossz esetben pedig egyszerűen hazudnak. Az biztosan látszik, hogy az európai agráriumnak kevesebb pénzből kell majd gazdálkodnia 2013 után. De hogy ez a mi gazdáinkat hogyan érinti majd, az rajtunk is múlik. Ha nem veszünk tudomást a reformkényszerrről, akkor a fejünk felett döntenek majd. Viszont ha előre gondolkodunk, stratégiában, jövőképben, akkor tudunk találni olyan modellt, amellyel Magyarország és a magyar gazdák - egy hatékonyabb, igazságosabb agrártámogatási rendszer megteremtésével - nyertesei lesznek a KAP reformnak.

Végül: Ön szerint milyen „hozama” lehet az Agrárakadémiának a magyar nemzeti agrár- és vidékpolitika formálásában? 

Az Agrárakadémia elsősorban az uniós Közös Agrárpolitikáról, annak jövőjéről szól. A KAP az a keret, amely meghatározza a magyar nemzeti agrár- és vidékpolitika mozgásterét is. Meggyőződésem, hogy az Agrárakadémián folytatott viták hozzájárulnak majd a hosszú távra előre tervező nemzeti agrár- és vidékstratégia formálásához.