AgrárHírek: A szalámitól az E-Bacchusig A szalámitól az E-Bacchusig ================================================================================ Forrás: nol.hu on 2010. január 11. A 2006-ban megújult szabályozás fÅ‘ célja, hogy a bizonyos földrajzi területhez kötÅ‘dÅ‘ termékeket jobban megkülönböztethetÅ‘vé tegye a piacon, és ezáltal piaci elÅ‘nyt biztosítson számukra  tekintettel arra, hogy a terméken kötelezÅ‘ feltüntetni az oltalom alatt álló eredetmegjelölés, illetve az oltalom alatt álló földrajzi jelzés megjelöléseket vagy az ezekhez kapcsolódó szimbólumokat. Ez valamennyi európai fogyasztó számára egyértelművé teszi, hogy a termék sajátos jellege annak földrajzi származásából fakad, és így a termék nagyobb bizalmat élvez  állítja Gyaraky Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fÅ‘osztályvezetÅ‘je. A földrajzi árujelzÅ‘ kifejezés két kategóriát takar: az eredetmegjelölést és a földrajzi jelzést, amelyek alapesetben egy földrajzi egység nevébÅ‘l és egy mezÅ‘gazdasági termék vagy élelmiszer nevébÅ‘l állnak. A két fogalom közötti különbség abban van, hogy míg az eredetmegjelölés esetén a termék elÅ‘állítás minden lépésének a meghatározott földrajzi területen kell történnie, addig a földrajzi jelzés esetén elegendÅ‘, ha a termék elÅ‘állításának egyetlen lépése történik az adott földrajzi területen. Magyarország 2004 októbere óta tizenkét termék dokumentációját nyújtotta be az Európai Bizottsághoz. Ezek: budapesti téliszalámi, szegedi (téli)szalámi, csabai kolbász, gyulai kolbász, kalocsai fűszerpaprika-Å‘rlemény, szegedi fűszerpaprika-Å‘rlemény, gönci kajszibarack, hajdúsági torma, makói (vörös)hagyma, szÅ‘regi rózsatÅ‘, alföldi kamillavirágzat, magyar szürkemarha-hús. Az elsÅ‘, oltalmat elnyerÅ‘ magyar termék a szegedi szalámi  vagy szegedi téliszalámi  lett. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába 2007. december 14-én jegyezték be. A budapesti téliszalámi földrajzi jelzés 2009. április 21-én, a hajdúsági torma eredetmegjelölés 2009. október 21-én, a makói (vörös)hagyma pedig november 5-én került be a nyilvántartásba. A legrégebben a Pick Szeged Zrt. tulajdonában lévÅ‘ szalámi lépett az oltalom alatt álló termékek közé. Ám Kovács László vezérigazgatótól megtudtuk, hogy ebbÅ‘l eddig nem sok hasznot húztak. Merthogy nem erre, hanem a Pick nevet viselÅ‘ termékeik marketingjére, piaci bevezetésére költöttek. A vezérigazgató szerint a magyarázat egyszerű: a védjegy megszerzésének procedúrája  a bejelentéstÅ‘l a bejegyzésig  négy-öt évig tartott, és ezalatt inkább a cég nevét is viselÅ‘ termékre költöttek. Gyaraky Zoltán hozzáteszi, hogy a bejegyzést és a közzétételt az Európai Bizottságnál megelÅ‘zi a bejegyzési kérelem tartalmának vizsgálata, valamint a többi tagállamnak biztosított észrevételezési lehetÅ‘ség. De ez 2006 óta (egy szabálymódosítás után) már együttesen legfeljebb másfél évet vehet igénybe. A magyar kérelmek ügyében nem volt ellenvélemény. A szeszes italokra vonatkozó védelmi eljárás kissé bonyolult  magyarázza Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere. A szeszes italok földrajzi árujelzÅ‘i re más szabályok vonatkoznak. A tagállami és közösségi oltalmi rendszer egymás mellett, egymással párhuzamosan működhet. Mivel a nemzeti iparjogvédelmi oltalmak lajstromozása a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) hatáskörébe tartozik, a szeszes italok földrajzi árujelzÅ‘inek oltalma esetében elÅ‘ször a nemzeti oltalom iránti kérelmet kell benyújtani az MSZH-hoz, a közösségi földrajziárujelzÅ‘oltalmat pedig a nemzeti oltalom alapján lehet igényelni. A közösségi oltalmat a kérelmezÅ‘ az MSZH-ban, a nemzeti oltalom iránti kérelem elbírálásának szakaszában, vagy azután, a nemzeti oltalom alapján az FVM-ben kezdeményezheti. A termék közösségi követelményeknek is megfelelÅ‘ dokumentációját az FVM továbbítja az Európai Bizottsághoz. EU-csatlakozásunk óta öt, meghatározott földrajzi területen elÅ‘állított pálinka került  a közösség egész területére kiterjedÅ‘  földrajzi árujelzÅ‘ oltalom alá. A gyümölcspálinka és törkölypálinka elnevezés és termékcsalád, valamint az italok elkészítésének technológiája tavaly május 19-e is oltalmat élvez az Európai Unióban. De ezenkívül a szatmári szilvapálinka, a szabolcsi almapálinka, a kecskeméti barackpálinka, a békési szilvapálinka és a gönci barackpálinka külön védelem alatt áll. 2007-ben az újfehértói meggypálinka, 2008-ban pedig a göcseji körtepálinka és tavaly a pannonhalmi törköly került be az MSZH által vezetett nemzeti lajstromba; ezek a termékek közösségi oltalmat még nem élveznek. Piros László elmondja azt is, hogy a pálinkáknak elÅ‘bb határainkon belül kell a népszerűségüket növelni, csak ezután érdemes külföldön is próbálkozni. A nemzetközi megjelenéshez a pálinkafÅ‘zÅ‘ vállalkozásoknak meg kell erÅ‘södniük, többek között fel kell készülniük a nagyobb készletek raktározására, ami a folyamatos piaci jelenléthez szükséges. 2004-ben Magyarországon  a vendéglátást és a kiskereskedelmi forgalmazást beleértve  közforgalomba 800 ezer hektoliterfok pálinka került, 2008-ban már 1,650 millió hektoliterfok. Egy másfajta statisztika szerint a fogyasztás növekedése nyomán tavaly már a fogalomba hozott égetett szeszek harmada pálinka volt. A nagymester örvendetesnek nevezte, hogy a minÅ‘ségi gyümölcs- és törkölypálinka elsÅ‘sorban a no name import és a hazai szeszektÅ‘l hódított el részesedést, úgy, hogy közben a szeszes italok piaca nem bÅ‘vült. A borpiaci reform keretében alapvetÅ‘en megváltoztak a borok eredetvédelmi szabályai. Az Európai Bizottság által összeállított elektronikus (E-Bacchus) nyilvántartás tartalmazza a jelenleg már közösségi oltalom alatt álló magyar bor eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket.