AgrárHírek: Állami támogatások - Magyarország a paradicsom?

Állami támogatások - Magyarország a paradicsom?
================================================================================
Forrás: VG.hu on 2010. január 25.
 
Az Eurostat jelent�se szerint ez az ar�ny n�lunk el�rte a 2,38 sz�zal�kot,
mik�zben a 27 tag�llam �tlaga csup�n 0,54 volt, �s hasonl� ar�ny mutathat� ki a
k�rnyező orsz�gokban is. Magyarorsz�got a list�n M�lta k�veti a maga 2
sz�zal�k�val, a harmadik helyezett pedig Bulg�ria 1,3-del. �rulkod� adat az is,
hogy az �llami t�mogat�sok m�rt�ke haz�nkban a v�ls�g kezel�s�re szolg�l�
korm�nyzati l�p�sek kiszűr�se mellett is emelkedett az ut�bbi �vekben.
Egyes ter�leteken persze elt�rők a v�ltoz�sok. A mezőgazdas�gi c�l�
t�mogat�sok 2004 �s 2008 k�z�tt a harmad�ra cs�kkentek, de m�g �gy is 120-130
milli�rd forint k�r�li �sszeget k�pviselnek. A k�zleked�siek m�rt�ke az előző
�vhez k�pest m�r 2008-ban is kevesebb mint a fel�re cs�kkent, �m ez a t�tel �gy
k�zel�ti meg a 300 milli�rd forintot, hogy az EU statisztik�ja nem veszi
figyelembe a M�V-nak ny�jtott t�mogat�sokat.
A r�szletes adatok szerint tetemes �sszegeket em�szt fel t�bbek k�z�tt a
foglalkoztat�s�szt�nz�s: r�szben a v�ls�g hat�s�ra ugyanis mintegy
h�romszoros�ra nőtt az erre ford�tott �llami p�nzek nagys�ga, �gy 2008-ban e
t�mogat�sok �ssz�rt�ke az EU-s adatok szerint sz�zmilli�rd forint k�r�l
alakult. M�g nagyobb ar�nyban emelkedett a region�lis t�mogat�sok �rt�ke, amely
k�t �vvel ezelőtt mintegy 220 milli�rd forint volt. Lapunk k�rd�s�re a p�nz�gyi
t�rc�n�l ezzel kapcsolatosan jelezt�k: mindebben meghat�roz� szerepe van annak,
hogy 2007-től megny�ltak, 2008-ban pedig jelentősen emelkedtek az uni�t�l
sz�rmaz� struktur�lis t�mogat�sok.
A feldolgoz�ipart  egy jelentős cs�kken�s ut�n  2008-ban m�g mindig k�zel
sz�zmilli�rd forinttal dot�lta az �llamkassza. Ez a k�l�nb�ző �gazatoknak jut�
t�mogat�s k�zel k�tharmad�t teszi ki  igaz, Magyarorsz�gon ezt az ar�nyt nem
�rintett�k a v�ls�gkezelő l�p�sek. A feldolgoz�ipar dot�ci�ja ugyanis az eg�sz
EU-ban hagyom�nyosan tetemes �sszegeket em�szt fel, �m a v�ls�gkezel�s hat�s�ra
ennek ar�nya igencsak visszaszorult a p�nz�gyi szektor jav�ra. N�lunk ilyen
jelens�g nem figyelhető meg.
Az egyes �gazatok, c�gek t�mogat�sa t�bbek k�z�tt az �gynevezett nagyberuh�z�si
ad�kedvezm�nyeken kereszt�l t�rt�nik  mutattak r� a PM-ben. Haz�nk 2004-es
uni�s csatlakoz�sa �ta folyamatosan nagy a bel�p�s�nk előtti beruh�z�sokhoz
kapcsol�d� kedvezm�nyek �rt�ke. Mivel azonban az ilyen m�don ny�jtott �llami
t�mogat�s kor�bbi jogszerz�sen alapul, nagys�g�ra nincs jelentős hat�ssal a
jelenlegi t�mogat�si politika  fogalmaztak a p�nz�gyi t�rc�n�l.
Mindezek a t�telek a k�lts�gvet�sben �s az ad�hivatali adatokban is
megjelennek.
A 2008-as kimutat�s szerint a t�rsas�gi -ad�-kedvezm�nyek 67 milli�rd forinttal
cs�kkentett�k az �llami bev�teleket  a megelőző �vben m�g 98 milli�rdra
r�gott az �szszeg. Enn�l j�val nagyobb �sszegeket  t�bb mint 200 milli�rd
forintot  takarnak az egyedi termel�si t�mogat�sok.
A k�zelj�vőben minden bizonnyal fokoz�dik az �llami garanciav�llal�sok
bev�lt�s�nak ar�nya, �gy az erre ford�tand� keret is. Ez a t�tel 2008-ban a 14
milli�rd forintot k�zel�tette, a 2010-es k�lts�gvet�si t�rv�nyben pedig az
�llami Garantiqa Hitelgarancia Zrt. fizet�si k�telezetts�ge soron 15,2 milli�rd
szerepel. Ettől elk�l�n�l az agr�rv�llalkoz�si hitelgarancia 1,4 milli�rdos
�sszege, ellenz�ki f�lelmek szerint azonban m�g ezek a betervezett keretek sem
lesznek elegendők az id�n v�rhat� bev�lt�si hull�m kezel�s�re.