III. Magyar Agrárakadémia

Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő

Az idén harmadik alkalommal rendezik meg az Agrárakadémiát, amelynek kezdeményezője és főszervezője Tabajdi Csaba szocialista EP képviselő, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának főtagja.

A kétnapos nádudvari programban 11 külföldi szakpolitikus és 35 hazai agrárszakértő és politikus tart előadást a várhatóan idén is nagyszámú érdeklődő számára. A résztvevők kérdéseket is feltehetnek az előadóknak és hozzászólásaikkal hozzájárulhatnak az EU Közös Agrárpolitikájának és a magyar nemzeti agrárpolitika továbbfejlesztéséhez. 

A rendezvény fő témái: a KAP 2013 utáni reformja, a magyar élelmiszer-gazdaság versenyképessége, az élelmezésbiztonság, valamint az agrárium multifunkcionális szerepének aktuális kérdései (az élelmiszer-előállítás mellett az energiatermelés, hozzájárulás a környezetterhelés csökkentéséhez és a vidék népességmegtartó szerepének erősítése).

Helyszín: Nádudvar, Ady Endre Általános Művelődési Központ
Időpont: 2010. március 5-6.

Az III. Magyar Agrárakadémia március 5-én, pénteken 10-18 óráig, március 6-án, szombaton 10-12:30 óráig tart.

Kérjük, hogy jelentkezését 2010. február 20-ig név, munkahely és munkakör, postázási cím, e-mail/ vagy fax elérhetőség megadásával, valamint annak megjelölésével, hogy a kerekasztal megbeszéléseket követően melyik az Ön által választott szekció, juttassa el hozzánk a megadott elérhetőségek felhasználásával.

Az utazással és szállásfoglalással kapcsolatos szervezéseket, és költségeket mindenki egyénileg intézi. A szervezők a március 5-i ebéd költségét állják. Részvételi díj nincs.

Jelentkezését, kérjük, mielőbb juttassa el a csaba.tabajdi@europarl.europa.eu email címre vagy az (1) 441 5939 fax számra.

Közös Agrárpolitika: mi védi meg a gazdákat? Ki védi meg a Közös Agrárpolitikát?

Végleges program:

Március 5. (péntek)

8.00 – 9.30 Regisztráció

9.30. – 12.30 Plenáris ülés

Köszöntő
- Tabajdi Csaba, európai parlamenti képviselő, az EP Mezőgazdasági Bizottságának főtagja, az Agrárakadémia kezdeményezője
- Beke Imre, Nádudvar polgármestere

I. kerekasztal - Megmenthető-e, fenntartható-e a Közös Agrárpolitika?

- Gráf József, földművelésügyi- és vidékfejlesztési miniszter
- Alicia Villaruiz, államtitkár, Spanyol Mezőgazdasági-, Halászati és Környezetvédelmi Minisztérium
- Sonia Phippard, államtitkár, Vidékfejlesztési, Élelmezési és Környezetvédelmi Hivatal, Nagy Britannia
- Luis Manuel Capoulas Santos, európai parlamenti képviselő, volt mezőgazdasági miniszter, Portugália

Moderátor: Tabajdi Csaba, európai parlamenti képviselő 

II. kerekasztal - Milyen irányú és mélységű legyen a Közös Agrárpolitika reformja? Reform vagy új KAP?
 
- Marc Tarabella, európai parlamenti képviselő, volt miniszter
- Jan Mulder, volt európai parlamenti képviselő, Hollandia
- Kelemen Attila, az RMDSZ képviselője, volt európai parlamenti képviselő, Románia
- Coldiretti olasz mezőgazdasági szövetség képviselője
- Valérie Péan, a Saint Germain csoport vezetője, Franciaország
- Jacques Loyau, európai parlamenti szakértő, gazda, Franciaország

Moderátor: Fehér István, egyetemi tanár, Szent István Egyetem

12.30 - 13.50 Ebédszünet

13.50 – 15.10 Plenáris ülés

III. kerekasztal - A magyar élelmiszergazdaság jövője a KAP reform tükrében

- Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára, országgyűlési képviselő
- Popp József, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese
- Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke
- Máhr András, az FVM szakállamtitkára
- Forgács Barna, a Magyar Agrárkamara elnöke
- Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke

Moderátor: Raskó György, az FVM volt államtitkára

15.10 – 16.00 Dacian Ciolos, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosának előadása, illetve válaszai

16.15 – 19.00 Szekcióülések és poszterbemutató

I. szekció - A Közös Agrárpolitika várható alakulása 2013 után: milyen KAP- reform lenne előnyös Magyarországnak?
- Szekcióvezető: Popp József, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese
- Németh Imre, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. vezérigazgatója, volt mezőgazdasági miniszter
- Halmai Péter, egyetemi tanár, Szent István Egyetem
- Vajda László, az FVM főosztályvezetője
- Búvár Géza, a KITE Zrt. vezérigazgatója
- Potori Norbert, az AKI tudományos osztályvezetője
- Kolossváry Gábor, szakmai főtanácsadó, FVM

II. szekció - A magyar élelmiszergazdaság versenyképességi, jövedelmezőségi kihívásai, a termelési-értékesítési integrációk jövője, a kis- és közepes élelmiszergazdaságok piaci esélyei
- Szekcióvezető: Balogh Csaba, a KITE Zrt. elnöke
- Herbály Imre, a Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke
- Horváth Gábor - a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára
- Vadász Sándor, a Cora Áruház élelmiszerbiztonsági és minőségügyi vezetője
- Kovács Lajos, NAGISZ Zrt. elnök-igazgató
- Dr. Lentner Csaba, egyetemi tanár, Kaposvári Egyetem

III. szekció - Képes-e az uniós, benne a magyar élelmiszergazdaság teljesíteni a biztonságos élelmiszerellátásnak, az energiatermelésnek, a környezettudatosságnak és a vidék népességmegtartásának egyidejű követelményeit?
- Szekcióvezető: Nagy János, egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki Tudományok Centrumának elnöke)
- Dr. Forgács Barnabás, az FVM szakállamtitkára
- Pásztohy András, miniszteri biztos, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitkára
- Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara volt elnöke
- Nagy Sándor, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. elnöke, a Biomassza Szövetség elnöke 
- Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettes
- Dr. Bálint János, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem

19.30  Esti fogadás, kötetlen beszélgetés az Agrárakadémia résztvevői között

Március 6. (szombat)

9.30 – 12.30 Plenáris ülés

A kerekasztal ülések összefoglalása:

Németh Imre
Fehér István
Raskó György

A szekcióülések összefoglalása:

Popp József
Balogh Csaba
Nagy János

A konferencia zárása

Gőgös Zoltán
Tabajdi Csaba
                                        

A III. Magyar Agrárakadémia vitaindító kérdései

Nádudvar, 2010. március 5-6.

A világgazdasági válság hatása az uniós és a magyar élelmiszergazdaság jövedelmezőségének és a gazdálkodási feltételeinek alakulására

1. Milyen kihívásokat jelent a gazdasági világválság az európai és a magyar élelmiszergazdaság számára?

2. Milyen irányban mozognak rövid, közép és hosszú távon az élelmiszerárak, ennek milyen következményei lehetnek az európai és a magyar élelmiszergazdaságra?

3. Hogyan alakulnak az uniós és a magyar élelmiszergazdaság pénzügyi, gazdálkodási feltételei, jövedelemviszonyai, nemzetközi versenyképessége?

4 Milyen további válságkezelő intézkedésekre van szükség az élelmiszergazdaságban, különös tekintettel a tejágazatra? Mit tehet a válság leküzdésére az Unió, a magyar kormány, a bankok, a biztosítók, a piac különböző szereplői, illetve maguk az élelmiszergazdálkodók?

I. A Közös Agrárpolitika várható alakulása 2013 után: milyen KAP- reform lenne előnyös Magyarországnak?

I/1 A következő évtizedben az európai élelmiszergazdaságnak milyen termelési, finanszírozási, versenyképességi, környezetvédelmi, szociális és egyéb kihívásokkal kell szembenéznie?
 
I/2 Hogyan tudunk megküzdeni a mezőgazdasági piacok növekvő instabilitásával? Milyen új szabályozási formákat szükséges kialakítani? Mi a jövője a hatósági intervencióknak? A csökkenő agrárköltségvetés nem veszélyezteti-e a piacok minimális szabályozását, amelynek hiányában egész régiók - leginkább a leghátrányosabb helyzetűek - jövője kerülhet veszélybe? Miképpen szavatolható egyidejűleg az unió biztonságos élelmiszerellátása, a gazdálkodók jövedelembiztonsága és a természeti környezet fenntartása?
 
I/3 Mi a létjogosultsága a Közös Agrárpolitika fenntartásának 2013 után? Mi lehet az európai agrárium szerepe, küldetése, hozzáadott értéke: miért éri meg közösségi keretekben fenntartani az agrárpolitikát? Mik legyenek a fő céljai a KAP-nak a megváltozott feltételek között?
 
I/4 Az állapotfelmérésnek, az európai piacszabályozás új fejleményeinek, az exporttámogatások, az intervenciós rendszerek leépítésének (ld. kukorica intervenció), a tejkvóta rendszer 2015-ig tervezett felszámolásának milyen hatása lesz az európai és a magyar élelmiszergazdaságra?

I/5 A Közös Agrárpolitika 2008-ban lezárult állapotfelmérése (health check) mennyiben jelöli ki a 2013 utáni reformok irányát? Mi tűnik abból tartós iránynak?

I/6 Mire van szükség: a KAP részleges vagy radikális reformjára, vagy akár új KAP-ra?

I/7 Mik lehetnek az új KAP alapelemei? Maradjon-e a két pilléres KAP modell, vagy egyetlen támogatási pillérbe vonjuk össze a támogatásokat, vagy legyen harmadik, környezetvédelmi pillér?

I/8 Hogyan szüntethető meg a jelenlegi KAP torzult, igazságtalan rendszere, az egyes szektorok, régiók közti történelmi alapokon nyugvó követhetetlen és megmagyarázhatatlan különbségtételek? Érdekünk-e a történelmi referenciák felszámolása? Körvonalazható-e a KAP reformmal kapcsolatos magyar érdek?

I/9 A KAP reformjában a közvetlen kifizetések rendszerének milyen módozatai merülhetnek fel? Mi a kisebbik rossz: az uniós költségvetésből történő közvetlen kifizetések erőteljes csökkentése és fokozatos megszüntetése, vagy a kötelező nemzeti társfinanszírozás bevezetése? Ez utóbbi nem terheli-e meg a szegényebb tagállamokat, nem torzítja-e az egységes uniós piac versenyegyenlőségét?

I/10 A területi általány, vagyis az egységes uniós hektáralapú támogatás (flat rate) bevezetése milyen célzott regionális kiegészítésekkel korrigálhatja a KAP jelenlegi torzulásait? Mennyiben teremthet új helyzetet a hátrányos helyzetű ágazatok, szektorok, térségek, illetve a közép- és kisméretű gazdaságok számára? Jól járhat-e ezzel Magyarország?

I/11 Milyen következményekkel jár a támogatásoknak a termeléstől való teljes szétválasztása, minden esetben/szektorban jó megoldást jelent-e? Növelheti-e a társadalom ellenérzését az agráriummal szemben ("Nem is termelnek, mégis kapják a területalapú támogatást")? Nem jelenti-e bizonyos növényi kultúrák, állattartó ágazatok eltűnését, illetve a termelés további túlzott koncentrációját?

II/12 Milyen kockázatkezelési mechanizmusokat lenne érdemes a jövőben alkalmazni a piaci zavarok kezelésére, megelőzésére, illetve az időjárásból fakadó veszteségek ellensúlyozására: horizontális, vagyis minden szektort átfogó legyen-e, avagy szektorális ld. jelenlegi szőlő-bor, illetve zöldség-gyümölcs reform mechanizmusait?

I/13 Ki viszi tovább az európai agráriumot? Van-e utánpótlás, lesz-e, aki 10-20 év múlva megműveli az európai földeket? Mit tehet az Unió, mit tehetnek a tagállamok ennek érdekében (képzés, szaktanácsadás, fiatal gazdák fokozott támogatása)?

II. A magyar élelmiszergazdaság versenyképességi, jövedelmezőségi kihívásai, a termelési-értékesítési integrációk jövője, a kis- és közepes élelmiszergazdaságok piaci esélyei.

II/1 Mely magyar agrártermékek, feldolgozott élelmiszeripari termékek versenyképesek jelenleg a globális, az európai és a magyar piacon? Milyen fejlesztésekre, beruházásokra, innovációra lenne szükség?

II/2 Milyen módosítások indokoltak a magyar birtokpolitikában? Van-e reális esély a magyar termőföld eladása tilalmának meghosszabítására 2011 után? Mi valójában a magyar élelmiszergazdaság érdeke? Kezelhető-e egyszerre a "földet megművelők" és a földtulajdonosok érdekellentéte (lásd SPS bevezetésének vitája)?

II/3 Milyen reális alternatívák képzelhetők el legnagyobb strukturális problémánk, a gabona-kérdés megoldására, a növénytermesztés-állattenyésztés megbomlott egyensúlyának orvoslására?

II/4 Mit tehetünk a magyarországi állattenyésztés visszafejlődésének megállítására? Van-e esély komplex fejlesztési program kidolgozására, a szűkebb szakmai problémákon túlmenően kitérve a szakemberellátásra, a foglalkoztatás ösztönzésére, az adó- és járulékkedvezményekre, az uniós támogatások átgondolására?

II/5 Milyen állami intézkedések jöhetnek szóba a kertészeti ágazatok természetes adottságainak jobb, piacosabb kiaknázására? (összefogás, marketing, öntözés, termálvizek felhasználása)?

II/6 Hogyan alakul a horizontális és vertikális integrációk - a szövetkezetek, a TÉSZ-ek, a BÉSZ-ek, a termelői csoportok - jövője az élelmiszergazdaságban?

II/7 Hogyan alakul a gazdák alkupozíciója a felvásárlókkal, a feldolgozókkal, a kereskedelmi láncokkal szemben? Milyen állami - szabályozási, törvényhozási, hatósági - önkormányzati és civil együttműködési lehetőségek állnak rendelkezésünkre az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok működésének olyan célzatú orientálására, hogy az indokoltnál erősebb árnyomás, a magyar áruk kiszorítása, a hazai munkahelyek megtartását veszélyeztető drasztikus hatás enyhüljön (direkt értékesítés segítése, élelmiszersegély-rendszer célzott bevezetése, „magyar lánc” kiépítése). Az Etikai Kódex és a törvényi szabályozás eddigi tapasztalatainak értékelése.

II/8 Milyen pénzügyi, tulajdonosi és fejlesztési konstrukciók alakíthatók ki a hazai feldolgozóipar fejlesztésére, különös tekintettel a különleges minőségű élelmiszerek előállítására és piaci részesedésük növelésére? Hogyan támogathatnánk hatékonyabban a kis- és középvállalkozásokat?

II/9 Milyen lépéseket kellene megtennünk az élelmiszergazdasági humán tőke, a szakismeretek, a képzés javítása megerősítése érdekében?

III. Képes-e az uniós, benne a magyar élelmiszergazdaság teljesíteni a biztonságos élelmiszerellátásnak, az energiatermelésnek, a környezettudatosságnak és a vidék népességmegtartásának egyidejű követelményeit?

III/1 A világgazdasági válság hatására milyen mértékben "zöldülhet" tovább az élelmiszergazdaság, előtérbe kerülhetnek-e újabb környezetbarát technológiák? Hogyan járulhat hozzá az élelmiszergazdaság a klímaváltozás elleni küzdelemhez?

III/2 A Közös Agrárpolitika további fennmaradásának egyik fő indoka az európai környezet fenntarthatóságának szavatolása, az élelmiszergazdaság környezettudatossága, a környezetvédelmi, állat- és növényegészségügyi, állatjóléti, foglalkoztatási közjavak termelése. Hogyan teremthető meg az élelmiszergazdaság által előállított, ma még „be nem árazott” közjavak piaca uniós és nemzeti szinten? Hogyan lehetne jobban tudatosítani az élelmiszergazdaság által előállított közjavak társadalmi hasznosságát?

III/3 Hogyan teljesíthető egyidejűleg az élelmiszergazdálkodók környezettudatosságának erősítése és a keresztmegfelelési (cross-compliance) kritériumrendszer adminisztrációjának és ellenőrzésének egyszerűsítése?

III/4 A KAP reformja , illetve az "új KAP" keretében miként lehetne a támogatások egy részét célzottan arra fordítani, hogy a gazdákat még inkább ösztönözzük a környezettudatosságra, a természeti környezet fenntarthatóságára?

III/5 A KAP, az európai mezőgazdaság egyik legfőbb erénye a környezettudatosság, a környezet- és tájvédelem. Az európai környezetvédelmi, növény- és állatvédelmi kritériumrendszer teljesítése ugyanakkor globális versenyhátrány is az európai gazdálkodók számára. Hogyan lehet ezt kompenzálni?

III/6 Az európai és magyar élelmiszerbiztonsági ellenőrzési rendszer hogyan tehető hatékonyabbá, a fogyasztók számára meggyőzőbbé?

III/7 Milyenek a bioenergia lehetőségei és korlátai a nemzetközi, az európai, a magyar energetikai piacokon? Nem kerül-e szembe egymással az élelmiszerellátás és az energetikai célú termelés?

III/8 Az öntözés problémáinak orvoslása nélkül miként garantálható a magyar élelmiszergazdaság versenyképessége a növénytermesztés, a gyepgazdálkodás, az állattenyésztés, az energianövények termelése szempontjából?

III/9 Hogyan értékelhető a KAP jelenlegi vidékfejlesztési politikája? Képes-e a régi és új tagországok eltérő fejlődési igényeit egyidejűleg kellő rugalmassággal kezelni?

III/10 Az I. pillérből, a közvetlen kifizetésekből a vidékfejlesztésbe történő kötelező átcsoportosítás, a moduláció a KAP egyik törekvése. Milyen mértékben érdeke ez Magyarországnak, amely a közvetlen kifizetések terén ugyan kedvezményezett, ugyanakkor a vidékfejlesztési forrásai rendkívül szűkösek, illetve a jelenlegi támogatási rendszer hátrányos az állattenyésztés, és más ágazatok számára, illetve diszkriminálja a kis- és középbirtokokat?

III/11 Hol lenne jobb helye a nem mezőgazdasági célú vidékfejlesztésnek az uniós költségvetésben: a Közös Agrárpolitika vagy a Kohéziós Politika keretében? Nem kellene-e ezeket a támogatásokat inkább a regionális politikába áttenni?

III/12 A magyarországi vidékfejlesztéstől önmagában nem várható el a rendszerváltás vesztesének tekinthető magyar falu, magyar vidék felzárkózásának megoldása, ugyanakkor milyen pozitív hozadékai voltak az eddigi vidékfejlesztési programoknak? A vidékfejlesztés mennyiben biztosíthat valódi megélhetést a falusi lakosság számára?

Szervezőbizottság:
Tabajdi Csaba és munkatársai
Postai Cím:
Képviselői Irodaház
1358 - Budapest, Széchenyi rkp. 19. V. em. 505.
email: csaba.tabajdi@europarl.europa.eu
Fax: (06 1) 441 5939