AgrárHírek: III. Magyar Agrárakadémia III. Magyar Agrárakadémia ================================================================================ AgrárHírek on 2010. február 08. A kétnapos nádudvari programban 11 külföldi szakpolitikus és 35 hazai agrárszakértÅ‘ és politikus tart elÅ‘adást a várhatóan idén is nagyszámú érdeklÅ‘dÅ‘ számára. A résztvevÅ‘k kérdéseket is feltehetnek az elÅ‘adóknak és hozzászólásaikkal hozzájárulhatnak az EU Közös Agrárpolitikájának és a magyar nemzeti agrárpolitika továbbfejlesztéséhez. A rendezvény fÅ‘ témái: a KAP 2013 utáni reformja, a magyar élelmiszer-gazdaság versenyképessége, az élelmezésbiztonság, valamint az agrárium multifunkcionális szerepének aktuális kérdései (az élelmiszer-elÅ‘állítás mellett az energiatermelés, hozzájárulás a környezetterhelés csökkentéséhez és a vidék népességmegtartó szerepének erÅ‘sítése). Helyszín: Nádudvar, Ady Endre Általános MűvelÅ‘dési Központ IdÅ‘pont: 2010. március 5-6. Az III. Magyar Agrárakadémia március 5-én, pénteken 10-18 óráig, március 6-án, szombaton 10-12:30 óráig tart. Kérjük, hogy jelentkezését 2010. február 20-ig név, munkahely és munkakör, postázási cím, e-mail/ vagy fax elérhetÅ‘ség megadásával, valamint annak megjelölésével, hogy a kerekasztal megbeszéléseket követÅ‘en melyik az Ön által választott szekció, juttassa el hozzánk a megadott elérhetÅ‘ségek felhasználásával. Az utazással és szállásfoglalással kapcsolatos szervezéseket, és költségeket mindenki egyénileg intézi. A szervezÅ‘k a március 5-i ebéd költségét állják. Részvételi díj nincs. Jelentkezését, kérjük, mielÅ‘bb juttassa el a csaba.tabajdi@europarl.europa.eu email címre vagy az (1) 441 5939 fax számra. Közös Agrárpolitika: mi védi meg a gazdákat? Ki védi meg a Közös Agrárpolitikát? Végleges program: Március 5. (péntek) 8.00  9.30 Regisztráció 9.30.  12.30 Plenáris ülés KöszöntÅ‘ - Tabajdi Csaba, európai parlamenti képviselÅ‘, az EP MezÅ‘gazdasági Bizottságának fÅ‘tagja, az Agrárakadémia kezdeményezÅ‘je - Beke Imre, Nádudvar polgármestere I. kerekasztal - MegmenthetÅ‘-e, fenntartható-e a Közös Agrárpolitika? - Gráf József, földművelésügyi- és vidékfejlesztési miniszter - Alicia Villaruiz, államtitkár, Spanyol MezÅ‘gazdasági-, Halászati és Környezetvédelmi Minisztérium - Sonia Phippard, államtitkár, Vidékfejlesztési, Élelmezési és Környezetvédelmi Hivatal, Nagy Britannia - Luis Manuel Capoulas Santos, európai parlamenti képviselÅ‘, volt mezÅ‘gazdasági miniszter, Portugália Moderátor: Tabajdi Csaba, európai parlamenti képviselÅ‘ II. kerekasztal - Milyen irányú és mélységű legyen a Közös Agrárpolitika reformja? Reform vagy új KAP? - Marc Tarabella, európai parlamenti képviselÅ‘, volt miniszter - Jan Mulder, volt európai parlamenti képviselÅ‘, Hollandia - Kelemen Attila, az RMDSZ képviselÅ‘je, volt európai parlamenti képviselÅ‘, Románia - Coldiretti olasz mezÅ‘gazdasági szövetség képviselÅ‘je - Valérie Péan, a Saint Germain csoport vezetÅ‘je, Franciaország - Jacques Loyau, európai parlamenti szakértÅ‘, gazda, Franciaország Moderátor: Fehér István, egyetemi tanár, Szent István Egyetem 12.30 - 13.50 Ebédszünet 13.50  15.10 Plenáris ülés III. kerekasztal - A magyar élelmiszergazdaság jövÅ‘je a KAP reform tükrében - GÅ‘gös Zoltán, az FVM államtitkára, országgyűlési képviselÅ‘ - Popp József, az Agrárgazdasági Kutató Intézet fÅ‘igazgató-helyettese - Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke - Máhr András, az FVM szakállamtitkára - Forgács Barna, a Magyar Agrárkamara elnöke - Vancsura József, a GabonatermelÅ‘k Országos Szövetségének elnöke Moderátor: Raskó György, az FVM volt államtitkára 15.10  16.00 Dacian Ciolos, az Európai Bizottság mezÅ‘gazdasági biztosának elÅ‘adása, illetve válaszai 16.15  19.00 Szekcióülések és poszterbemutató I. szekció - A Közös Agrárpolitika várható alakulása 2013 után: milyen KAP- reform lenne elÅ‘nyös Magyarországnak? - SzekcióvezetÅ‘: Popp József, az Agrárgazdasági Kutató Intézet fÅ‘igazgató-helyettese - Németh Imre, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. vezérigazgatója, volt mezÅ‘gazdasági miniszter - Halmai Péter, egyetemi tanár, Szent István Egyetem - Vajda László, az FVM fÅ‘osztályvezetÅ‘je - Búvár Géza, a KITE Zrt. vezérigazgatója - Potori Norbert, az AKI tudományos osztályvezetÅ‘je - Kolossváry Gábor, szakmai fÅ‘tanácsadó, FVM II. szekció - A magyar élelmiszergazdaság versenyképességi, jövedelmezÅ‘ségi kihívásai, a termelési-értékesítési integrációk jövÅ‘je, a kis- és közepes élelmiszergazdaságok piaci esélyei - SzekcióvezetÅ‘: Balogh Csaba, a KITE Zrt. elnöke - Herbály Imre, a Magyar Országgyűlés MezÅ‘gazdasági Bizottságának alelnöke - Horváth Gábor - a MezÅ‘gazdasági SzövetkezÅ‘k és TermelÅ‘k Országos Szövetségének fÅ‘titkára - Vadász Sándor, a Cora Áruház élelmiszerbiztonsági és minÅ‘ségügyi vezetÅ‘je - Kovács Lajos, NAGISZ Zrt. elnök-igazgató - Dr. Lentner Csaba, egyetemi tanár, Kaposvári Egyetem III. szekció - Képes-e az uniós, benne a magyar élelmiszergazdaság teljesíteni a biztonságos élelmiszerellátásnak, az energiatermelésnek, a környezettudatosságnak és a vidék népességmegtartásának egyidejű követelményeit? - SzekcióvezetÅ‘: Nagy János, egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki Tudományok Centrumának elnöke) - Dr. Forgács Barnabás, az FVM szakállamtitkára - Pásztohy András, miniszteri biztos, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat fÅ‘titkára - Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara volt elnöke - Nagy Sándor, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. elnöke, a Biomassza Szövetség elnöke - Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet fÅ‘igazgató-helyettes - Dr. Bálint János, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem 19.30 Esti fogadás, kötetlen beszélgetés az Agrárakadémia résztvevÅ‘i között Március 6. (szombat) 9.30  12.30 Plenáris ülés A kerekasztal ülések összefoglalása: Németh Imre Fehér István Raskó György A szekcióülések összefoglalása: Popp József Balogh Csaba Nagy János A konferencia zárása GÅ‘gös Zoltán Tabajdi Csaba A III. Magyar Agrárakadémia vitaindító kérdései Nádudvar, 2010. március 5-6. A világgazdasági válság hatása az uniós és a magyar élelmiszergazdaság jövedelmezÅ‘ségének és a gazdálkodási feltételeinek alakulására 1. Milyen kihívásokat jelent a gazdasági világválság az európai és a magyar élelmiszergazdaság számára? 2. Milyen irányban mozognak rövid, közép és hosszú távon az élelmiszerárak, ennek milyen következményei lehetnek az európai és a magyar élelmiszergazdaságra? 3. Hogyan alakulnak az uniós és a magyar élelmiszergazdaság pénzügyi, gazdálkodási feltételei, jövedelemviszonyai, nemzetközi versenyképessége? 4 Milyen további válságkezelÅ‘ intézkedésekre van szükség az élelmiszergazdaságban, különös tekintettel a tejágazatra? Mit tehet a válság leküzdésére az Unió, a magyar kormány, a bankok, a biztosítók, a piac különbözÅ‘ szereplÅ‘i, illetve maguk az élelmiszergazdálkodók? I. A Közös Agrárpolitika várható alakulása 2013 után: milyen KAP- reform lenne elÅ‘nyös Magyarországnak? I/1 A következÅ‘ évtizedben az európai élelmiszergazdaságnak milyen termelési, finanszírozási, versenyképességi, környezetvédelmi, szociális és egyéb kihívásokkal kell szembenéznie? I/2 Hogyan tudunk megküzdeni a mezÅ‘gazdasági piacok növekvÅ‘ instabilitásával? Milyen új szabályozási formákat szükséges kialakítani? Mi a jövÅ‘je a hatósági intervencióknak? A csökkenÅ‘ agrárköltségvetés nem veszélyezteti-e a piacok minimális szabályozását, amelynek hiányában egész régiók - leginkább a leghátrányosabb helyzetűek - jövÅ‘je kerülhet veszélybe? Miképpen szavatolható egyidejűleg az unió biztonságos élelmiszerellátása, a gazdálkodók jövedelembiztonsága és a természeti környezet fenntartása? I/3 Mi a létjogosultsága a Közös Agrárpolitika fenntartásának 2013 után? Mi lehet az európai agrárium szerepe, küldetése, hozzáadott értéke: miért éri meg közösségi keretekben fenntartani az agrárpolitikát? Mik legyenek a fÅ‘ céljai a KAP-nak a megváltozott feltételek között? I/4 Az állapotfelmérésnek, az európai piacszabályozás új fejleményeinek, az exporttámogatások, az intervenciós rendszerek leépítésének (ld. kukorica intervenció), a tejkvóta rendszer 2015-ig tervezett felszámolásának milyen hatása lesz az európai és a magyar élelmiszergazdaságra? I/5 A Közös Agrárpolitika 2008-ban lezárult állapotfelmérése (health check) mennyiben jelöli ki a 2013 utáni reformok irányát? Mi tűnik abból tartós iránynak? I/6 Mire van szükség: a KAP részleges vagy radikális reformjára, vagy akár új KAP-ra? I/7 Mik lehetnek az új KAP alapelemei? Maradjon-e a két pilléres KAP modell, vagy egyetlen támogatási pillérbe vonjuk össze a támogatásokat, vagy legyen harmadik, környezetvédelmi pillér? I/8 Hogyan szüntethetÅ‘ meg a jelenlegi KAP torzult, igazságtalan rendszere, az egyes szektorok, régiók közti történelmi alapokon nyugvó követhetetlen és megmagyarázhatatlan különbségtételek? Érdekünk-e a történelmi referenciák felszámolása? Körvonalazható-e a KAP reformmal kapcsolatos magyar érdek? I/9 A KAP reformjában a közvetlen kifizetések rendszerének milyen módozatai merülhetnek fel? Mi a kisebbik rossz: az uniós költségvetésbÅ‘l történÅ‘ közvetlen kifizetések erÅ‘teljes csökkentése és fokozatos megszüntetése, vagy a kötelezÅ‘ nemzeti társfinanszírozás bevezetése? Ez utóbbi nem terheli-e meg a szegényebb tagállamokat, nem torzítja-e az egységes uniós piac versenyegyenlÅ‘ségét? I/10 A területi általány, vagyis az egységes uniós hektáralapú támogatás (flat rate) bevezetése milyen célzott regionális kiegészítésekkel korrigálhatja a KAP jelenlegi torzulásait? Mennyiben teremthet új helyzetet a hátrányos helyzetű ágazatok, szektorok, térségek, illetve a közép- és kisméretű gazdaságok számára? Jól járhat-e ezzel Magyarország? I/11 Milyen következményekkel jár a támogatásoknak a termeléstÅ‘l való teljes szétválasztása, minden esetben/szektorban jó megoldást jelent-e? Növelheti-e a társadalom ellenérzését az agráriummal szemben ("Nem is termelnek, mégis kapják a területalapú támogatást")? Nem jelenti-e bizonyos növényi kultúrák, állattartó ágazatok eltűnését, illetve a termelés további túlzott koncentrációját? II/12 Milyen kockázatkezelési mechanizmusokat lenne érdemes a jövÅ‘ben alkalmazni a piaci zavarok kezelésére, megelÅ‘zésére, illetve az idÅ‘járásból fakadó veszteségek ellensúlyozására: horizontális, vagyis minden szektort átfogó legyen-e, avagy szektorális ld. jelenlegi szÅ‘lÅ‘-bor, illetve zöldség-gyümölcs reform mechanizmusait? I/13 Ki viszi tovább az európai agráriumot? Van-e utánpótlás, lesz-e, aki 10-20 év múlva megműveli az európai földeket? Mit tehet az Unió, mit tehetnek a tagállamok ennek érdekében (képzés, szaktanácsadás, fiatal gazdák fokozott támogatása)? II. A magyar élelmiszergazdaság versenyképességi, jövedelmezÅ‘ségi kihívásai, a termelési-értékesítési integrációk jövÅ‘je, a kis- és közepes élelmiszergazdaságok piaci esélyei. II/1 Mely magyar agrártermékek, feldolgozott élelmiszeripari termékek versenyképesek jelenleg a globális, az európai és a magyar piacon? Milyen fejlesztésekre, beruházásokra, innovációra lenne szükség? II/2 Milyen módosítások indokoltak a magyar birtokpolitikában? Van-e reális esély a magyar termÅ‘föld eladása tilalmának meghosszabítására 2011 után? Mi valójában a magyar élelmiszergazdaság érdeke? KezelhetÅ‘-e egyszerre a "földet megművelÅ‘k" és a földtulajdonosok érdekellentéte (lásd SPS bevezetésének vitája)? II/3 Milyen reális alternatívák képzelhetÅ‘k el legnagyobb strukturális problémánk, a gabona-kérdés megoldására, a növénytermesztés-állattenyésztés megbomlott egyensúlyának orvoslására? II/4 Mit tehetünk a magyarországi állattenyésztés visszafejlÅ‘désének megállítására? Van-e esély komplex fejlesztési program kidolgozására, a szűkebb szakmai problémákon túlmenÅ‘en kitérve a szakemberellátásra, a foglalkoztatás ösztönzésére, az adó- és járulékkedvezményekre, az uniós támogatások átgondolására? II/5 Milyen állami intézkedések jöhetnek szóba a kertészeti ágazatok természetes adottságainak jobb, piacosabb kiaknázására? (összefogás, marketing, öntözés, termálvizek felhasználása)? II/6 Hogyan alakul a horizontális és vertikális integrációk - a szövetkezetek, a TÉSZ-ek, a BÉSZ-ek, a termelÅ‘i csoportok - jövÅ‘je az élelmiszergazdaságban? II/7 Hogyan alakul a gazdák alkupozíciója a felvásárlókkal, a feldolgozókkal, a kereskedelmi láncokkal szemben? Milyen állami - szabályozási, törvényhozási, hatósági - önkormányzati és civil együttműködési lehetÅ‘ségek állnak rendelkezésünkre az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok működésének olyan célzatú orientálására, hogy az indokoltnál erÅ‘sebb árnyomás, a magyar áruk kiszorítása, a hazai munkahelyek megtartását veszélyeztetÅ‘ drasztikus hatás enyhüljön (direkt értékesítés segítése, élelmiszersegély-rendszer célzott bevezetése, magyar lánc kiépítése). Az Etikai Kódex és a törvényi szabályozás eddigi tapasztalatainak értékelése. II/8 Milyen pénzügyi, tulajdonosi és fejlesztési konstrukciók alakíthatók ki a hazai feldolgozóipar fejlesztésére, különös tekintettel a különleges minÅ‘ségű élelmiszerek elÅ‘állítására és piaci részesedésük növelésére? Hogyan támogathatnánk hatékonyabban a kis- és középvállalkozásokat? II/9 Milyen lépéseket kellene megtennünk az élelmiszergazdasági humán tÅ‘ke, a szakismeretek, a képzés javítása megerÅ‘sítése érdekében? III. Képes-e az uniós, benne a magyar élelmiszergazdaság teljesíteni a biztonságos élelmiszerellátásnak, az energiatermelésnek, a környezettudatosságnak és a vidék népességmegtartásának egyidejű követelményeit? III/1 A világgazdasági válság hatására milyen mértékben "zöldülhet" tovább az élelmiszergazdaság, elÅ‘térbe kerülhetnek-e újabb környezetbarát technológiák? Hogyan járulhat hozzá az élelmiszergazdaság a klímaváltozás elleni küzdelemhez? III/2 A Közös Agrárpolitika további fennmaradásának egyik fÅ‘ indoka az európai környezet fenntarthatóságának szavatolása, az élelmiszergazdaság környezettudatossága, a környezetvédelmi, állat- és növényegészségügyi, állatjóléti, foglalkoztatási közjavak termelése. Hogyan teremthetÅ‘ meg az élelmiszergazdaság által elÅ‘állított, ma még be nem árazott közjavak piaca uniós és nemzeti szinten? Hogyan lehetne jobban tudatosítani az élelmiszergazdaság által elÅ‘állított közjavak társadalmi hasznosságát? III/3 Hogyan teljesíthetÅ‘ egyidejűleg az élelmiszergazdálkodók környezettudatosságának erÅ‘sítése és a keresztmegfelelési (cross-compliance) kritériumrendszer adminisztrációjának és ellenÅ‘rzésének egyszerűsítése? III/4 A KAP reformja , illetve az "új KAP" keretében miként lehetne a támogatások egy részét célzottan arra fordítani, hogy a gazdákat még inkább ösztönözzük a környezettudatosságra, a természeti környezet fenntarthatóságára? III/5 A KAP, az európai mezÅ‘gazdaság egyik legfÅ‘bb erénye a környezettudatosság, a környezet- és tájvédelem. Az európai környezetvédelmi, növény- és állatvédelmi kritériumrendszer teljesítése ugyanakkor globális versenyhátrány is az európai gazdálkodók számára. Hogyan lehet ezt kompenzálni? III/6 Az európai és magyar élelmiszerbiztonsági ellenÅ‘rzési rendszer hogyan tehetÅ‘ hatékonyabbá, a fogyasztók számára meggyÅ‘zÅ‘bbé? III/7 Milyenek a bioenergia lehetÅ‘ségei és korlátai a nemzetközi, az európai, a magyar energetikai piacokon? Nem kerül-e szembe egymással az élelmiszerellátás és az energetikai célú termelés? III/8 Az öntözés problémáinak orvoslása nélkül miként garantálható a magyar élelmiszergazdaság versenyképessége a növénytermesztés, a gyepgazdálkodás, az állattenyésztés, az energianövények termelése szempontjából? III/9 Hogyan értékelhetÅ‘ a KAP jelenlegi vidékfejlesztési politikája? Képes-e a régi és új tagországok eltérÅ‘ fejlÅ‘dési igényeit egyidejűleg kellÅ‘ rugalmassággal kezelni? III/10 Az I. pillérbÅ‘l, a közvetlen kifizetésekbÅ‘l a vidékfejlesztésbe történÅ‘ kötelezÅ‘ átcsoportosítás, a moduláció a KAP egyik törekvése. Milyen mértékben érdeke ez Magyarországnak, amely a közvetlen kifizetések terén ugyan kedvezményezett, ugyanakkor a vidékfejlesztési forrásai rendkívül szűkösek, illetve a jelenlegi támogatási rendszer hátrányos az állattenyésztés, és más ágazatok számára, illetve diszkriminálja a kis- és középbirtokokat? III/11 Hol lenne jobb helye a nem mezÅ‘gazdasági célú vidékfejlesztésnek az uniós költségvetésben: a Közös Agrárpolitika vagy a Kohéziós Politika keretében? Nem kellene-e ezeket a támogatásokat inkább a regionális politikába áttenni? III/12 A magyarországi vidékfejlesztéstÅ‘l önmagában nem várható el a rendszerváltás vesztesének tekinthetÅ‘ magyar falu, magyar vidék felzárkózásának megoldása, ugyanakkor milyen pozitív hozadékai voltak az eddigi vidékfejlesztési programoknak? A vidékfejlesztés mennyiben biztosíthat valódi megélhetést a falusi lakosság számára? SzervezÅ‘bizottság: Tabajdi Csaba és munkatársai Postai Cím: KépviselÅ‘i Irodaház 1358 - Budapest, Széchenyi rkp. 19. V. em. 505. email: csaba.tabajdi@europarl.europa.eu Fax: (06 1) 441 5939