Francia vélemény az EU Bizottságának a KAP-felülvizsgálatáról készített jelentéséről

Az Európai Bizottság 2008. május 19-én nyilvánosságra hozta javaslatát a közös agrárpolitika felülvizsgálatáról. Franciaországban úgy ítélik meg, hogy a jelentés egészében véve, illetve az abban meghatározott javaslatok egybeesnek a 2008. márciusi Minisztertanácsi ülésen elfogadott politikai irányelvekkel, ugyanakkor jelen állapotában Franciaország számára nem elfogadható.

Barnier szakminiszter pozitívan értékelte azt, hogy a jelentés több olyan javaslatot is megfogalmaz, amely felszabadítja az agrártermelőket a szükségtelen adminisztratív terhek és korlátozások alól: kríziskezelési eszközök bevezetése az I. pilléren belül, a termeléshez kötött támogatások egy részének megtartása, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a kedvezőtlen adottságú területeken is fennmaradjon a mezőgazdasági termelés. Továbbá azokat a rendelkezéseket is kedvezőnek értékelte, amelyek bizonyos, nehézségekkel küzdő, vagy éppen a környezet védelme, illetve a területfejlesztés szempontjából fontosnak ítélt ágazatok számára biztosítanak támogatási lehetőséget.
Franciaország számára az intervenciós eszközök (piacszabályozási rendszer) felszámolása, a Bizottság által javasolt formában elfogadhatatlan, hiszen az ellentmondana annak a szándéknak, hogy a mezőgazdasági piac védelme érdekében biztonsági háló kerüljön kialakításra. Bizonyos termékek esetében újra át kellene gondolni a támogatások termeléstől való szétválasztásának gyors bevezetésére tett javaslatot, hiszen az negatív hatással lehet az ágazat egészére nézve. Franciaországban jelenleg a támogatások 25%-t, elsősorban a gabonatermesztés és az állattenyésztés területén, még termeléshez kötött támogatásként fizetik ki a gazdáknak. Alapvető prioritásként kezelendő kérdés egy erős, gazdasági, I. pillér fenntartása. Franciaország különös figyelemmel fogja kísérni a tejkvóta felszámolásának menetét. Tart ugyanis attól, hogy az a tejpiac destabilizációjához vezethet. Franciaországnak soha nem sikerült teljes mértékben kihasználnia tejkvótáját.
Viszont valamennyi közül Franciaország által a leginkább kifogásolt javaslat, a modulációra vonatkozó javaslat, amely már magába vegyíti a támogatások maximalizálásának kérdését is. A Bizottság által javasolt rendszer bevezetésével a legnagyobb vesztesek itt Franciaországban a Beauce-i (Észak-Közép Franciaország, Párizs alatt) nagy gabonatermesztők lennének.
Barnier miniszter szerint Európának olyan ambiciózus mezőgazdasági politikára van szüksége, amely képes választ adni a jövő kihívásaira is. Ezt leginkább az I. pilléren keresztül lehet megtenni, azon keresztül, amely a mezőgazdaságot gazdasági szempontból közelíti meg, de csak abban az esetben, ha az azon belül alkalmazott eszközök etikusabbak és fenntarhatóbbak lesznek.

Luc Guyau a Francia Agrárkamara elnöke úgy nyilatkozott, hogy a KAP-t azért hívták életre, hogy az stabilizálja az élelmiszerellátást, és biztosítsa az élelmiszerek tekintetében Európa 3. országoktól való függetlenségét. Jelenleg, a világban végbemenő változások miatt, a KAP-nek újra ugyanezeknek az elveknek kell megfelelnie. A 80-as években Európának hatalmas élelmiszertartalékai voltak, de ezek már kiürültek. Az árspekuláció miatt kizárólagosan a magántárolókra számítani veszélyes, szükség van közraktározásra is.

Jean-Michel Lemétayer, az FNSEA elnöke leghevesebben a Bizottság modulációs javaslatát támadta.

2008. július 01-től Franciaország tölti be a soros EU Elnöki posztot, amelyre már hónapok óta aktívan készül. Annak érdekében, hogy azon szándékát, miszerint a KAP-felülvizsgálatát szeretné lezárni az elnökség végén, meg tudja valósítani, Barnier miniszter valamennyi uniós kollégájával találkozott és jelenleg rendszeres konzultációt folytat a Bizottság és az EU Parlament képviselőivel.

Megjegyzendő, hogy miközben a KAP-t többen is felelőssé teszik az élelmiszerárak emelkedése miatt, az EU Gazdasági és Szociális Tanácsa olyan tanulmányt adott ki, hogy a világot sújtó éhínség (850 millió ember, amelyből 70%-t tesz ki a gazdák aránya) ellen csak úgy lehet felvenni a küzdelmet, ha az elmaradott térségek országaiban a mezőgazdasági termelést újra indítják. Ez viszont csak megfelelő helyi mezőgazdasági politika kialakításával érhető el, amely megvalósításához jelentős állami finanszírozási eszközöket is rendelnek. Ezekben a térségekben az állami kutatásokat is fejleszteni kellene, regionális mezőgazdasági piacokat kellene kialakítani, és mindenképpen gondoskodni kellene stratégiai élelmiszertartalékok kialakításáról.
A szerzők véleménye szerint a korábban és újonnan megfogalmazott okokon kívül egyébként az éhínség elterjedésért a piacok liberalizációja is felelőssé tehető.