AgrárHírek: III. Magyar Agrárakadémia III. Magyar Agrárakadémia ================================================================================ AgrárHírek on 2010. március 22. Professzor úr, Ön szerint melyek voltak a kerekasztal leghangsúlyosabb kérdései? A legfontosabb vélemények a KAP jövÅ‘beni tartalmáról és pénzügyi feltételeirÅ‘l hangzottak el, s egyértelművé vált, hogy a jelenlegi KAP költségvetési szintjének fenntartására nincs esély. Számos vélemény hangzott el a változások irányáról. AlapvetÅ‘ véleményként fogalmazódott meg, hogy a versenyképesség fokozását kiemelten kell kezelni és az európai élelmiszer-ellátás biztonságát nem lehet kockáztatni. Ugyanakkor fontos szempontként hangzott el a természeti erÅ‘források fenntarthatóságának igénye, számos hozzászólás hangsúlyozta, hogy intenzívebb környezetgazdálkodás szükséges, de az legyen egyszerűbb és mérhetÅ‘bb. Többen hangsúlyozták a munkahelyteremtés és a vidékfejlesztés kiemelt jelentÅ‘ségét. Megítélésem szerint reálisak és kiegyensúlyozottak voltak a vélemények a tekintetben, hogy egyensúlyt kell találni a piacok működése és a biztonságos, jó minÅ‘ségű élelmiszer-ellátásra való törekvésben, valamint a környezetvédelemben és a vidékfejlesztésben. Európának továbbra is meg kell Å‘riznie függetlenségét az élelmezés biztonságában. Mely témákban voltak egyezÅ‘ vagy közel azonos vélemények? EgyezÅ‘ volt a vélemény abban, hogy a Közös Agrárpolitikát fenn kell tartani, de abban megoszlottak a nézetek, hogy milyen mértékben fog csökkeni a költségvetésben az erre fordítható támogatás. Sokan vitatták a közösségi finanszírozás kívánatos arányait, és a két pillér fenntartásáról is eltérÅ‘en vélekedtek. Hangsúlyosan fogalmazódott meg a történelmi jogon szerzett támogatási címek arányainak változtatása. Ugyanakkor a különbözÅ‘ életképességű gazdaságok közötti szolidaritás fontossága is hangsúlyosan jelent meg. Egyértelmű volt az a jogos igény, hogy az új tagországok kapjanak még egy esélyt a felzárkózásra. Közel azonosak voltak az álláspontok a termelÅ‘i együttműködések, az átlátható közigazgatási intézményi struktúra kialakítása és a költség-haszon összefüggések érvényesítése tekintetében. A Leader-megközelítést és a helyi közösségek, valamint a lokális piacok fontosságát több felszólaló is kiemelten hangsúlyozta. Nagyobb szerepet kell kapni az alulról jövÅ‘ kezdeményezéseknek az objektív pályázati elbírálás feltételeinek megteremtésében is. Többen hangsúlyozták az oktatás, szaktanácsadás és fÅ‘ként az innováció szerepét és ezek támogatásának igényét. Melyek azok a területek, amelyekben nem volt egyetértés? A GMO szerepének megítélésében voltak nézetkülönbségek. Nem alakultak ki világos vélemények a kockázat kezelésének eszközrendszerérÅ‘l, valamint a természeti és piaci turbulenciák kezelésének lehetÅ‘ségeirÅ‘l. A szociális közjavak megítélésérÅ‘l, s ezen belül a nemzeti költségvetések esetleges szerepérÅ‘l igen differenciáltak voltak a vélemények. EltérÅ‘ álláspontok fogalmazódtak meg az intervenció szükségességérÅ‘l, a piaci szabályozás és a minÅ‘ségügyi kérdések részleteinek megítélésérÅ‘l. A közvetlen kifizetések jövÅ‘jével kapcsolatban két szélsÅ‘séges álláspont különböztethetÅ‘ meg: a jelenlegi szabályozás további fenntartása, illetve a mai támogatási szint drasztikus csökkentése. A magyar álláspont kialakításához milyen javaslatok fogalmazhatók meg a KAP jövÅ‘jét illetÅ‘en? A magyar álláspontban kiemelt szerepet kapott a KAP fenntartásának igénye és a két pillér fenntartása, valamint egyértelmű volt, hogy a nemzeti támogatást fenn kell tartani az egyes országok sajátosságainak megfelelÅ‘en, illetve rugalmasságot kell biztosítani a krízishelyzetekben. A hazai álláspont egyértelmű kell, hogy legyen a mezÅ‘gazdasági termelés potenciáljának megÅ‘rzésében. Ehhez olyan európai politikai feltételeket kell megteremteni, amely érdekeltséget teremt a mezÅ‘gazdaság fejlesztésében és a környezet védelmében egyaránt. Nekünk vitális érdekünk fűzÅ‘dik a KAP megmaradásához. Véleménye szerint a magyar gazdálkodók milyen karakterisztikus változásokra kell, hogy felkészüljenek 2013 után? Ha visszatekintünk a korábbi idÅ‘szakra, az eddigi folyamatos reformok, amelyek alapvetÅ‘en nem hoztak radikális változásokat, mégis képesek voltak a fÅ‘bb kihívásoknak megfelelni. Ezt igazolják az alábbi tények is: - a termelés piaci orientációja megerÅ‘södött, - a mezÅ‘gazdaság modernizációja javította Európa élelmiszer-ellátását, - a piaci feleslegek levezetésre kerültek, - a minÅ‘ségorientált szemlélet erÅ‘södött és - a környezeti szempontok egyre inkább beilleszkedtek a mezÅ‘gazdasági termelési folyamatba. A közvetlen támogatás elemei fennmaradnak, de csökkenni fog a gabonafélék támogatása és eltérÅ‘ lesz a kisebb és a nagyobb méretű gazdaságok támogatási intenzitása, a kisebbek javára. Növekszik a termelÅ‘i együttműködések ösztönzése, a termékpályák szervezettsége érdekében; a marketing- és tanácsadói, valamint az innovációs tevékenység nagyobb prioritást kap. A vidékpolitikai intézkedések nagyobb differenciáltságára kell felkészülni. Megfontolandó az Å‘stermelÅ‘i státusz megszüntetése és olyan üzemi formák működtetése, amelyek európai szinten is érthetÅ‘k és értelmezhetÅ‘k. A KAP áttekintése után Ön szerint melyek a legfontosabb nemzeti hatáskörben eldöntendÅ‘ agrár- és vidékpolitikai kérdések? Megítélésem szerint a kedvezÅ‘ adottságainknak megfelelÅ‘ agrárstratégiát kell kidolgozni. A nemzeti döntésekre jelentÅ‘s befolyással lesznek az uniós szintű megállapodások, ezért ehhez többalternatívás szcenáriókban kell gondolkodni. Ma még nem ismeri az agrárközvélemény a lehetséges változatokat, illetve nagyon szűk körben vitatkoznak róluk. Ha valamiben, ezen a területen a nemzeti konszenzus keresése kiemelt jelentÅ‘ségű, mert csak egy agrárpolitika lehet! Ezért is sajnálatos, hogy az ellenzéki képviselÅ‘k nem fejtették ki álláspontjukat az Agrárakadémia ülésein és nem vettek részt a vitákban sem. Valójában oda kell koncentrálni a támogatásokat, ahol azok a legtöbb értéket adják, tovább kell fejleszteni a közvetlen támogatási rendszert és folyamatosan egyszerűsíteni. Kérdésként merül fel, hogy minden tagországban az azonos helyzeteket azonos agrárpolitikai eszközökkel törekedjünk-e kezelni, vagy milyen mértékben célszerű figyelembe venni a nemzeti sajátosságokat? Például a vidékfejlesztési intézkedések esetében az egyes tengelyek és intézkedések aránya hogyan valósuljon meg? A vidékfejlesztésrÅ‘l többen megfogalmazzák, hogy milyen eszközök segíthetik a vidéki térségek gazdasági aktivitásának diverzifikációját és foglalkoztatási lehetÅ‘ségeit. Több támogatást lenne célszerű elkülöníteni a nem mezÅ‘gazdasági és környezetvédelmi tevékenységekre közvetlen EU szabályozási kapcsolattal és országhatáron átnyúló összefüggésekkel. Megfogalmazódott, hogy erÅ‘síteni kell a kohéziós politika és a vidékfejlesztés kapcsolatát. Hasznosnak ítélném az olyan kezdeményezéseket, amelyek több országot érintÅ‘ programokat fogalmaznának meg; ilyen lehetne például a visegrádi országok által közösen benyújtásra kerülÅ‘, országhatárokon átívelÅ‘ vidéki foglalkoztatást bÅ‘vítÅ‘ program. Véleményem szerint az álláspontunk kialakítása során arra kellene törekedni, hogy a termelÅ‘knek legyen elég idejük felkészülni azoknak az eszközöknek az alkalmazására, amelyekkel a piaci jelzésekre képesek megfelelÅ‘ válaszokat adni és adekvát módon alkalmazkodni. Példaként említhetÅ‘k a jelenleg folyó kötelezÅ‘ továbbképzés tematikái, amelyek mellÅ‘zik a piaccal és az agrárpolitikával kapcsolatos ismereteket. Itt kell megemlíteni a jelenlegi szaktanácsadási rendszer alacsony hatékonyságát, amely jelentÅ‘s szubjektív elemeket hordoz. Összességében a fenti vélemények a teljesség igénye nélkül fogalmazódtak meg bennem. A III. Magyar Agrárakadémia Nádudvaron sikeres és konstruktív volt, remélhetÅ‘leg folytatódik. Az új agrárbiztos az ilyen kezdeményezések ösztönzését hangsúlyozta. A vita várhatóan egy hosszú folyamat lesz, sok szereplÅ‘vel, de alapvetÅ‘en az EU-n belül, az egyes tagországok kormányai között zajlik majd. Az egyes országokon belüli érdekcsoportok, a kormányzati és civil szervezetek, érdekképviseletek és szakmai szervezetek konzultációkba való bevonása szintén nagyban hozzájárulhat a legsikeresebb nemzeti álláspontok kialakulásához. Erre is jó példaként szolgált az idei Agrárakadémia. Ebben az évben Spanyolország és Franciaország rendez hasonló Agrárakadémiát, amelyet jó lenne, ha a magyar közvélemény is figyelemmel kísérne. Bízom abban, hogy a következÅ‘ évben megrendezésre kerül a IV. Magyar Agrárakadémia Magyarországon.