Gabonáznak a volt olajszőkítő maffiózók - Százmilliárdos kár

Kerekasztal. Fordított áfára vár a gabonapiac Az új jogszabály bevezetésével hosszú idő után végre levegőhöz juthatnak a tisztességes termelők, véget érhet a nyerészkedők kora

Az olajügyekhez hasonló csalássorozatnak nevezik a szakemberek a gabonaágazaton belüli áfatrükközéseket. A profi, kifejezetten erre szakosodott bűnözői csoportok tevékenysége rendkívül nagymértékű bevételkiesést okoz a költségvetésnek. A problémát a fordított áfafizetés bevezetése számolhatja fel. Félő ugyanakkor, hogy a bűnözők a bezáródó kiskapu után a hús- és a cukoriparban, valamint a gépjárműalkatrész-kereskedelemben bukkannak föl. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Domján Gergellyel, a Magosz alelnökével és Petőházi Tamással, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének ügyvezető titkárával. Köpöncei Csilla: Az utóbbi években egyre súlyosabb méreteket öltött az áfacsalás a gabonapiacon. Egyes szakemberek szerint százmilliárd forintra tehető a visszaélések miatti bevételkiesés. Valóban ilyen rossz a helyzet?

Domján Gergely: Óriási probléma az áfacsalás az ágazaton belül, minimum százmilliárd forintos költségvetésibevétel-kiesést jelent, de drasztikusabb mértékekről is hallani lehet. A valós adatokat nehéz megbecsülni. A mezőgazdasági áfavisszaélések rákfenéje egyértel­műen a magas adókulcs és a kompenzációs rendszer. A kompenzációs felár mértéke tizenkét százalék egyebek mellett a gabonafélék és takarmánynövények értékesítése esetén. Amikor korábban még alacsonyabb volt az áfakulcs mértéke Magyarországon, a kompenzáció és a fizetési kötelezettség kiegyenlítette egymást. Jelenleg azonban már tizenöt százalék a különbség a két oldal között, így annyira komoly költségteher hárul arra a rétegre, amelyik nem lépett bele az áfakörbe, hogy megpróbálja kihasználni a lehetőségeket. Ráadásul aki áfamentesen viszi az árut a piacra, az komoly versenyelőnybe kerül tisztességes, korrekt társaihoz képest.
K. Cs.: Milyen módszerek léteznek az áfacsalásra?

Petőházi Tamás: Számtalan válfaját ismerjük az ügyeskedésnek, de az egyik legnépszerűbb az a megoldás, hogy csak papíron mozog az áru. Ez esetben fiktív menetlevelekkel, uniós dokumentumokkal igazolják, hogy megérkezett a termény a célországba, miközben az meg sem mozdult. A másik módszer, hogy az áru elhagyja az országot, majd tizenöt-harminc cég adja veszi azt egymás között, és a végén visszaérkezik Magyarországra.

Szarvas Szilveszter: Egyes szakemberek az olajügyekhez hasonló csalássorozatnak nevezik az ágazaton belüli ügyeskedéseket. Kisebb kereskedők is kockáztatnak, vagy ez csak a profik kiváltsága?

P. T.: Profi, kifejezetten erre szakosodott bűnözői csoportokról beszélünk, amelyeknek semmi közük a termeléshez vagy a termelőkhöz. És valóban hallottunk olyan híreket, hogy egykori olajszőkítők üzemeltetik a hálózatokat. Probléma, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) még mindig a termelőt akarja nyakon csípni, miközben az áru mozgása szinte nyomon követhetetlen. Szövetségünk többször is tárgyalt ez ügyben a NAV illetékes vezetőivel.

K. Cs.: A nyugati országokban szinte nem is ismerik a trükközés fogalmát. Máshol miért nem ekkora probléma az áfacsalás?

D. G.: Azért, mert tőlünk nyugatabbra a demokrácia és a kereskedelem gyakorlata is hosszabb időre nyúlik vissza, mint nálunk. Ráadásul jelentős különbség, hogy az Európai Unión belül már eddig is Magyarországon, Svédországban és Dániában volt a legmagasabb az áfakulcs, a 27 százalékos mértékkel azonban rekordszintre nőtt a teher hazánkban. Alacsonyabb adókulcs esetén tulajdonképpen nem is érné meg trükközni.

Sz. Sz.: Magyarország miért a fordított áfafizetéssel kívánja felszámolni a lassan elviselhetetlen méreteket öltő feketegazdaságot a gabonaágazatban, s miért nem az áfacsökkentéssel?

D. G.: A probléma orvoslásának két útja van. Az egyik valóban az áfacsökkentés. A Magosz kardoskodott amellett, hogy a mezőgazdasági termékek esetében állítsuk vissza a tizenkét százalékos áfakulcsot, de ez az ötlet süket fülekre talált.

Sz. Sz.: Sőt éppen a szaktárca részéről merült fel korábban az az ötlet, hogy ötszázalékos áfakulcsot kellene alkalmazni a mezőgazdasági termékekre. Szakemberek szerint rövid távon mindez 240 milliárd forintos bevételkiesést okozna a költségvetésnek, hosszabb távon ugyanakkor visszajönne a vámon az, amit elveszítünk a réven.

P. T.: Igen, de a költségvetés és az ország helyzete nem tette lehetővé az ötlet megvalósítását, pedig valóban óriási előnyökkel járna az alacsonyabb áfakulcs.

D. G.: A kormány a probléma orvoslásának másik útját választotta, a fordított áfafizetés bevezetését, amelyre Brüsszel mondja majd ki a végső szót.

K. Cs.: Felszámolható az áfacsalás a gabonaágazatban a fordított áfafizetéssel?

P. T.: Igen, hiszen jelenleg a gabonapiaci árrobbanás miatt akkora terhet jelent az áfafizetési kötelezettség az ágazatban egy mázsa terményre számolva, mint amekkora a gabona ára volt például 2004-ben. Ebből a pénzből akkor terményt lehetett vásárolni, ma csak az általános forgalmi adóra elegendő az összeg.

Sz. Sz.: Románia tavaly júniusban vezette be a fordított áfafizetést a gabona esetében. Ott bevált a módszer? Mekkora volt Romániában a feketegazdaság mértéke a fordított áfafizetés előtt, és utána milyen mértékben sikerült lecsökkenteni azt?

P. T.: Romániában jóval súlyosabb méreteket öltött a feketegazdaság, mint Magyarországon, de az ottani tapasztalatok azt mutatják, hogy a fordított áfafizetéssel mintegy hetven–nyolcvan százalékkal esett vissza a csalások száma, tehát egyértelműen megoldást jelent a problémára az új módszer és rendszer.

Sz. Sz.: Félő ugyanakkor, hogy még ha a fordított áfafizetés ki is fehéríti a gabonaágazaton belüli feketegazdaságot, a csalók majd más ágazatot szemelnek ki maguknak, s más területekről teszik zsebre a pénzt.

D. G.: Nem kell félteni a bűnözőket, mindig találnak megfelelő megoldást bevételeik biztosítására, feltehetőleg átvándorolnak majd a hús- és cukoriparba, és ott trükköznek tovább.

P. T.: Emellett éppen a gépjárműalkatrészek kereskedelme lehet a másik kiszemelt területük. Arra is számítunk, hogy Magyarország után Szlovákia lesz a következő célpontja a gabonaágazatra szakosodott bűnözői csoportoknak, miután hálózatuk kiépített, így csak néhány száz kilométerrel kell odébb vándorolniuk, s ott folytatják majd tisztességtelen tevékenységüket. Szlovákiának is mihamarabb el kell gondolkodnia, és meg kell hoznia a szükséges lépéseket és intézkedéseket.

K. Cs.: Hogyan működik a fordított áfa? Az értékesítési lánc melyik szereplője fizeti be az adót a költségvetésbe?

D. G.: A kereskedő megveszi a gabonát, azt nettó áron továbbértékesíti a malomnak, a malom nullával eladja a péknek, s majd a pék, illetve a kereskedő teszi rá a huszonhét százalékot. Így a lánc végén, a kenyér árában fizeti meg a fogyasztó az áfát.

Sz. Sz.: Ez ugyanannyit jelent, mintha kifizetném a gabona utáni áfát?

D. G.: Ha például százezer forintért veszek gabonát, annak huszonhétezer forint az áfája, amit be kellene fizetnem a költségvetésbe. Ha ez végigfut a láncon – minden szereplő hozzátesz a termék értékéhez –,  akkor a huszonhétezer forint a végére megsokszorozódik.

P. T.: Bár a kenyér árában tizennyolc százalék az áfatartalom, még így is több pénz jut majd a költségvetésbe, mintha csupán a gabona áfáját fizetnénk meg.

K. Cs.: Ha a végterméken jelenik meg az áfatartalom, akkor ez auto­matikusan áremelkedést okozhat majd?

P. T.: Első körben semmiképp, azonban így biztosan nem lesznek preferált versenyzők a láncban, mindenki egyforma esélyekkel indulhat. Tehát aki eddig ötven százalékban számla nélküli gabonával dolgozott, az ezután nem tudja majd olcsóbban előállítani a kenyeret. Inkább árkiegyenlítődésre lehet számítani.

D. G.: Itt a multinacionális nagyáruházakra lehet gondolni. Ma is körülbelül százötven forint körül van egy kiló kenyér ezeken a helyeken, szemben a pékségekkel, ahol negyven-ötven, de lehet, hogy akár száz százalékkal is többe kerül, attól függően, hogy milyen minőségről van szó. Hogy miért adhatják egyesek ilyen olcsón? Mert nincs rajta szállítási költség – helyben sütik az árut, a lisztben pedig nincs áfa, mivel rendszerint külföldről szerzik be. A tisztességesen működő hazai pékségek viszont nehezen tudnak a költségekkel variálni, ezért gyalulják le őket a multik.

Sz. Sz.: Tudvalevő, hogy még az unió előtt van a tervezet. Pontosan milyen termékkategóriákban kezdeményezte az állam a fordított áfa bevezetését?

P. T.: Első körben a gabonaféléket és az olajos növényeket szeretnék bevonni ebbe a körbe. Az eredeti tervezetben a zöldség-gyümölcs ágazat is szerepelt, azonban az Európai Uniónak fenntartásai vannak ezzel kapcsolatban. A termelő ugyanis nagyon sok esetben közvetlen kapcsolatban van a fogyasztóval.

Sz. Sz.: A gabona mellett talán a húságazat az, amelyben a legelterjedtebb a feketekereskedelem. Miért maradt ki épp ez a szektor a tervezetből?

P. T.: Az állattenyésztési szakma kifejezetten kérte, hogy a termékkör esetében ne vezessék be a fordított áfa intézményét. Véleményük szerint náluk nem olyan típusú csalások fordulnak elő a leggyakrabban, amelyekre megoldást jelentene az intézkedés.

K. Cs.: A kormány szeptemberben küldte el az uniónak a tervezetet. Mikor dönthet Brüsszel a kérdésben?

D. G.: Általában fél évig húzódik a döntési időszak, így lassan most már itt az ideje, hogy megszülessen a határozat.

P. T.: Romániában több mint egy év volt, amire az unió rábólintott és megkapták az engedélyeket. Reményeink szerint a betakarításra sikerül  elindítani a rendszert.

K. Cs.: Mennyi időbe kerül, míg az uniós döntés után kiépül itthon a rendszer?

D. G.: Gyakorlatilag egy nap. A rendszer úgy működik, hogy a törvény kihirdetésétől kezdve át kell állnia minden szereplőnek. Ha nem így tesz, és arra a NAV rájön, akkor annak nagyon súlyos büntetés lehet a vége.

P. T.: Egyébként minél gyorsabban vezetik be a fordított áfát, annál jobb. Vélhetően lesznek, akik egy ideig trükköznek majd a visszadátumozással, de ez úgymond belefér.

Hozzáadom: del.icio.us | Digg