Az idei év jobb lehet

Nem tudta ellensúlyozni a tavalyi terméskiesést a mezőgazdasági termékek drágulása, csökkent a mezőgazdaság jövedelmezősége. A szektorban a bruttó hozzáadott érték – a kibocsátás és a folyó termelői felhasználás különbözete – az előzetes adatok alapján 586 milliárd forint volt az elmúlt évben, 25,1 százalékkal kisebb, mint 2006-ban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal összefoglalójából.

A szektorban a bruttó hozzáadott érték – a kibocsátás és a folyó termelői felhasználás különbözete – az előzetes adatok alapján 586 milliárd forint volt az elmúlt évben, 25,1 százalékkal kisebb, mint 2006-ban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal összefoglalójából. A mezőgazdasági tevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem – amely a nem fizetett munkaerő jövedelmét, valamint a gazdasághoz tartozó föld és tőke hozadékát méri – 2007-ben 313 milliárd forint volt, 6,1 százalékkal kevesebb, mint az előző esztendőben. A hozzáadott érték viszonylag egyenletesen alakult az utóbbi hat-nyolc évben, a források közül viszont a támogatások 2004-es megugrása volt szembetűnő. Akkor bő duplájára nőtt a mezőgazdasági jövedelemindex, az utóbbi években azonban nem mutattak nagy mozgást a támogatások.

A szántóföldi növénytermesztés szerkezetében két számottevő változás volt az utóbbi években. A gabonafélék a 2004–06 közötti túltermelési problémák miatt az előző három esztendőhöz képest némileg veszítettek vetésszerkezeti súlyukból, ezzel szemben a könnyen értékesíthető olajos magvúaké összességében folyamatosan növekedett. A repce termésterülete tavaly például 50 százalék felett bővült. A statisztikai hivatal szerint a folyamat a bioüzemanyagok gyártásával hozható összefüggésbe.

Elképzelhető, hogy az idén a nagyobb termésnek köszönhetően 10-15 százalékkal javul a mezőgazdaság jövedelmezősége, de az eredményességet még több tényező befolyásolhatja – mondta Magyar György, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) a titkára. Az egyik bizonytalansági tényezőt a takarmánykukorica jelenti, amelyből jó termés ígérkezik, de egyelőre kérdéses, milyenek lesznek az árviszonyok az őszi aratás után. Jövedelmezőségi szempontból lényeges lehet a forintárfolyam is, mert az alapvetően meghatározhatja a bevételi szempontból szintén fontos uniós agrártámogatások értékét.

Mint ismert, az idén a gazdálkodók búzából 35-40 százalékkal több termést takaríthattak be, és kukoricából is jelentős növekedésre számíthatnak a tavalyi 4 millió tonnás mennyiséghez képest. A MOSZ prognózisai szerint tengeriből 8 millió tonna körüli termés lehet a reális, míg más ágazati szervezetek akár 10 milliós rekordot sem tartanak kizártnak. Az idén is kedvező a repce- és a napraforgó-termelők helyzete, bár egyes előrejelzések – főként a napraforgónál – árcsökkenést jeleznek. Az állattenyésztés pozíciói továbbra sem javultak, ezért a hazai állatlétszámban újabb csökkenés (stagnálás) várható a nullszaldós vagy veszteséges termelés miatt.

Ha nem is az elmúlt két évre jellemző sebességgel, de további élelmiszerár-emelkedésre számít Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő szakértője. Bár az időjárás nyomán évről évre jelentős ingadozások lehetnek, a globális trendek egyértelműen felfelé mutatnak – mondta az elemző. A termelők jövedelmezősége ettől még kedvezőtlenül is alakulhat, mert az általuk használt nyersanyagok és az energia ára is megugrott. Ráadásul sokak nem megfelelően használják ki a rendelkezésükre álló eszközöket.